Sziasztok!
A bejegyzést a párom ejtette meg, nem tudtam, h álnéven publikált!
szóval, mi tegnap jöttünk haza. Kicsit bonyolultabb voltam, mint szerettem volna, de így újabb szülés típussal lettem gazdagabb
!
5-én hajnalban elindult a magzatvíz, láttam jó a színe, de azért összecuccoltunk és bementünk. Felvettek, fájások sehol, 1 ujjnyi méhszáj.... Nem kötöttek be oxyt, amíg a dokim be nem jött, elvoltam a foldogáló magzatvízzel. Amikor be akarták kötni, akkor kiderült, h van egy programozott császár, oda kell mindkét szülésznő, mi van ha hamar beindul az oxitocintól, majd utána. (bár mondtam, h ahogy magamat ismerem nem fog hamar beindulni
) a gyerekek jól voltak, én is, vártunk. ezalatt gyenge 2 ujjnyiig jutottunk.
f10 fele végre bekötötték az oxitocint, fokozatosan (talán túl óvatosan is ) emelgették az adagot, de elég sokáig csak fájásocskák voltak, a méhszáj 2 ujjnyi és hátul.... mire a fájások jól beindultak, addigra már 1 óra volt, de még mindig nem volt OK a méhszáj. Hozzáteszem, addigra az adható maximumcsöpögött befelé oxitocinból! Fél 2kor aztán megbeszéltük, h legyen császár, főként azért mert még az első bébit csak kiszenvedjük vhogy, de mi vann, ha leáll a fájás tevékenység utána...
így aztán előkészítés, műtő, egy roppant arrogáns műtősfiúval, és egy nagyon helyes anesztes dokinénivel. na, hátba döftek, de sajnos nem hatott a dolog, így némi tesztelés után kaptam még egy adagot, és utána kivették a bébiket.
Valóban nem fejt, de jó kis rángatás volt, valszeg elakadta vhol a válla, azért nem jött lefelé vajúdáskor sem. A doki szerint nem jött volna ki. Mindenesetre ketten huzi-vonizták, és mindenki meglepetésére a kisfiú született előbb. Az aneszteziológus szörnyülködött, mondta ekkora méretből egy is elég. A kislány burkát csak aztán repesztették, majd kinyomkodták őt a bordáim alól, ahol közben harántba fordult. Nekünk ő meglepően kicsi, de csak a mi mammut gyerekeinkhez képest
, és nagyon szép kis formás darab. Gyorsan, megmutatták őket, aztán vitték a csecsemősök, engem összestoppoltak, hát ennyi volt.
A gyerekek 10/10es Appgart kaptak, szóval ők tök jól bírták a tortúrát, ami engem is kárpótolt a maceráért.
Utána jó nehezen állt ki a zsibbadás, de túléltem, az a 12 óra vigyázz fekvés nagyon vacak volt, bár aludtam is közben. szerencsére az éjszakás ápoló nagyon rendes volt, és nagyon pátyolgatott. Sőt, aznap a csecsemőssel is mázlim volt, mert estefelé kihozta a piciket ahogy kértem, és tartotta őket, h próbálhassanak szopizni.
amitől kutyául szenvedtem, az a fejfájás volt, ami nem is a szülés másnapján, hanem az utána napon ért utol, ronda migrén, infúzió, 5 literes ivások, kávé, kóla, ez ment napokig. Tulképpen ezért jöttünk kedden, a gyerekek miatt már hétfőn is jöhettünk volna. szopiznak, alszanak, kicsit sárgák, de nem vészes.
Hát ennyit "röviden", ígérem képek is lesznek, csak még nem ugrottak át az én gépemre!
Claire
jártányi erőm se volt...a helyzet ma talán egy picivel jobb. sajna a jobb mejjem a bűnös, nem tom mi van vele, csomó még(?) nincs benne, de max 50 ml-t tudok kifejni, azt is 12-15 perc alatt..egy lyukból csöpög a cucc 
4 óránként keltek. Ők 100-110 ml kajákat nyomnak, egy nap 2-3 táp, 4-5 tej az adag.
a hasam is jókora, váhhh hagyjuk 
