Sziasztok!
Honey!
Röpülnek a napok. Tessék, ma is már fél 3 van. Eddig reggeliztem, vasaltam, ebédeltem és füvet nyírtam, más nem történt. Nemsokára itthon lesz a Férjem, utána meg aztán megint nem fog semmi történni.
De ha pl. napközben el kell menni valahova, akkor meg aztán mégextrángyorsabban elmegy az idő, mert mire felkelek, már készülni kell, elmegyek, utána meg alig várom hogy hazaessek.
Holka!
26 hetesen ekkora lesz már?!
Tegnap olyan 630 g-ra becsülte az UH a súlyát. Jesszus, kb. két hét alatt majd 400 g-ot fog hízni?!
Konan!
Tegnap úgy látszik ilyen nap volt.
Nekem este mikor lefeküdtem aludni, az jutott az eszembe, hogy miért nem Mírám lett, miért kisfiú, amikor én annyira lányt akartam. Meg hogy miért nem fordult úgy a baba, ahogy én szerettem volna, hogy lehessen mindenét látni, és miért most mozog, miért nem akkor mocorgot, stb. Szóval én is össze voltam veszve a világgal.
Aztán ezen jól elszégyelltem magam, hozzádugtam a hasam apa hátához és elaludtam gyorsan.
Hogy is mondjam, imádom ezt a kis manókát, de annyira más lett volna minden ha lány lesz. Most meg már el van döntve, ott a kukac, nem lehet válogatni. Szoknom kell kimondani, kisfiam. Amég nem lesz neve a Pocok babáról is le kell szoknom, merthát sajna nálam a Pocok inkább lányt jelent, mint fiút.
Na most megint elszomorodtam egy kicsit, pedig igazából jóóó nagy hülyeség amit leírtam, én is tudom. Itt van nekem, nagyon vártuk, mostmár végülis mindegy lehetne, hogy fiú-e vagy lány.
Lanta!
Ez sokkal viccesebb, mint mondjuk szív alakú tortát sütni, vagy eperből szívet kirakni a sütni. Tök jó ötlet!
Jó évfordulóóóózást!
Monee