Sziasztok!
Megjöttünk mi is a nyaralásból.
Borzasztó miket olvasok??? Kata, Kirus! Nagyon-nagyon sajnálom.
Szívből kívánom, hogy hamar túl legyetek a lelki dolgokon. Sajnos tudom, hogy az a legnehezebb.
Nem akarok közhelyeket írni, ezért inkább csak azt mondom, hogy valamiért a sors ezt hozta, mi sosem fogjuk megfejteni.
De biztosan tudom, ezt főleg neked írom, kirus, hiszen te nem akarsz nekifutni újra, hogy változik majd a dolog és sikerülni fog.
A csalódás sajnos benne van, mindenkinek. De te már kettőn túl vagy, most már sikerülnie kell.
kristin!
Nagyon klassz, ahogy a főnököd fogadta. Örülök, így legalább te is megnyugszol egy kicsit.
A harmadik babával én is elég sokáig bujkáltam a munkahelyemen, folyton ki kellett találnom meséket, hogy miért vagyok ilyen nyúzott, miért hordok bővebb ruhákat stb...
Nagyon rossz volt, hihetetlenül megkönnyebbültem, amikor bevallottam.
Arról nem is beszélve, hogy a babának sem tett jót, hogy folyton szorongtam, vajon mit szólnak majd hozzá.
Én ma megyek terhesrendelésre, most biztos le fog cseszni a doki, hiszen már a múlt héten kellett volna.
De a nyaralást már nem tudtam áttenni.
Remélem csinál uh-ot, semmit nem tudok a kis csimotáról, hogy fejlődik-e, vagy egyáltalán megvan-e még???
Azon kívül, hogy úgy nézek ki, mint aki lenyelt egy labdát, semmi mást nem érzek, szóval nagyon bekukkantanék a kispöcsösre. (mert hogy kukacosnak kell lennie!!
![Laughing :lol:](./images/smilies/icon_lol.gif)
)
A nagylányom és a középső lányom most a héten a nagyszülőknél van, csak a fiam és a kicsi van itthon.
Olyan csönd van a háznál, ami számomra felfoghatatlan és ijesztő.
Na, meg a rend.
Nincs szétdobálva játék, nincs tele a mosogató, szóval fura egy gyerekes anyukának lenni.
A fiam délig alszik, aztán eszik, (persze mindent a szobájában, alig látom) délután netezik este meg elmegy és reggel jön haza.
Szóval teljesen egy gyerekes lettem.
Azért megpróbálom kiélvezni a nyugalmat.
![Wink :wink:](./images/smilies/icon_wink.gif)