Uh, fél napomba telt visszaolvasni mindent, em van, ha az ember lánya szabira megy két napra:
Bea: hát nem semmi ez a védőnő. Tényleg nincs valami alternatívád? Nem lehet a felettesénél jelezni, hogy nem jöttök ki? Uh, ha az enyém ilyen lenne, akkor itt is hagynám, és átmennék a kaposvári jelölthöz (még jó, hogy ennyi lakcímem van). Bár félek, hogy az én tündéri védőnőmet valami hárpiára fogom cserélni Kaposváron. Bár az ottani is elég kedvesnek tűnt a telefonban.
Babaruha: gondolok rád, de ha nem baj többet nem, mert most szeptemberben nem találkozunk, aztán meg ki tudja.
Keresztszülő: nekem vannak keresztszüleim, nem bírom őket, nagyon sznobok. Bár ők szeretnének velem találkozni, de én arra nem vagyok kíváncsi, hogy nekik milyen jó, mennyi mindenük van, hol voltak nyaralni, hova akarnak menni nyaralni, mit vettek, mit vesznek. Hát nem érdekel. Így le vannak építve. Négy jelölt van Lucának: egyik a fehérvári barátnőm, nekik nem lehet gyerekük, már 4 éve lombikra járnak, ők nagyon konzervatív és keresztény szellemben élnek, másik veszprémi rocker csajszi, gyermekvédelemben dolgozik, tehát nagyon gyermekcentrikus és megértő, a harmadik egy kaposvári kajla barátnőm, és a negyedik az Aljas Kúszóbab (
www.aljaskuszobab.hu) gitárosa, kicsit vad, nagyon rock, de mélyszívű. Bea: nekem is két keresztszülőm van: egy vallási és egy névadó. Ti is megtudnátok így oldani, nem? És a gyermek duplán jól jár.
Egyházadó: nálunk is szólt a pap, hogy be kéne fizetni, erre elővettük a lakcímkártyáinkat, ahol kettőnknek összesen 4 külön lakcím szerepelt, és megkérdeztük, hogy hová. Na azóta is azon tanakodnak?
Lucababám: én is, én is kevesebb szőrt akarok! Nekem alapból sok van, szoktam mondogatni, ha fiú lettem volna, még a hátam is szőrös lenne. De, ha a babától kevesebb lesz, akkor a köv 10 évben folyamatos gyermekvárásra rendezkedek be.
Edit: én is tartok attól, hogy hogyan fogunk megélni. Zsolti álmodozik össze vissza, azt csinálja amit szeretsz, de sokkal többre tőle nem számíthatunk. Ugye idén én is el akarok menni kb 2,5 hónap táppénzre, tehát kevesebb tgyásra számolhatok, mindegy akkor is most a szabad idő sokkal fontosabb, mint a pénz. Igyekszünk olcsón, ésszerűen és takarékosan megélni. Mondjuk nagy szerencsém, hogy ott marad az Alapítvány még. Beszéltem velük, nagyon ragaszkodnak hozzám, minden áron. Úgy néz ki, hogy találtunk is jó megoldást, így nekem ott marad heti 1-2 napban, de én osztom be, hogy mikor akarok menni, és mennyi időre és ennek egy részét otthonról is meg tudom csinálni. Jó, mondjuk a pályázat elszámolások azok fixek, akkor dolgozni kell ezerrel, de ez csak 1-2 nap két-három havonta. A munkából se esek ki, az agyam se szűkül be, azt csinálom, amit szeretek, azok között, akik kedvesek szívemnek. Tegnap már kitalálták, hogy az Alapítvány vendégszobáját berendezik a Lucának, hogy ő is tudjon velem jönni. Úgyis családbarát munkahelyet vállaltunk a legutóbbi pályázatunkban. A látássérültek meg eljátszanak Lucával, míg a sorukra várnak. Meg a munkatársaknak is belefér egy kis játék egy két óra között. Kérdés, hogy mennyire lesz barátságos a Luca velük. Meg jövőre ki akarunk költözni falura, egyrészt a zöldségek és gyümölcsök javát meg akarjuk otthon termelni, a rezsi is kevesebből kijön, mint most. Talán. Bár a Zsolti munkahelyén (a jelenlegi előtt ott voltam gazdasági vezető, és nagyon jó a viszonyom továbbra is az ott dolgozókkal, asszem azon kevés főnök közé tartoztam, akit szerettek is) is közölték, hogy vigyük be fél-fél napokra a Lucát, igaz a legkisebb gyerekük asszem 4-5 éves, de lenne biztos helye ott is. Meg én már a főállásomba nem nagyon akarok vissza jönni. A közigazgatás szívtelen, embertelen hely, hiába dolgozik itt annyi nő. Nincs megértés, tolerancia, csak a törtetés. Remélem, az Alapítvány felfejlődik a köv 2-3 évben annyira, hogy főállásba oda tudjak vissza menni.
Őssejt: nem lenne rossz, de állati drága. Ez már nem fér bele a családi költségvetésbe. Csak reménykedünk, hogy jó karmával születik, aztán én abban is bízom, hogy elvileg őssejtet már nem csak köldökzsinórvérből lehet levenni, de onnan a legegyszerűbb. Lehet már felnőtteknél csontvelőből (állítólag marhára fájdalmas), szal inkább most e helyett bízom a tudomány fejlődésében. Elvileg tesókét lehet egymás közt felhasználni, lehet hogy tesóbaba lesz majd egyszer az alany?