Itt vagyok anyuéknál és már megint nincs itthon senki. Valahogy sose sikerül összeszervezni, de csak most tudtam áthozni nekik a cserit, meg a ribizlit.
Encsike!
Így igaz, annyira jó, hogy sok minden megterem a kertben meg a földön, így legalább arra sem kell költeni. No meg jó, hogy van após, aki ráér művelni a földet.
![Laughing :lol:](./images/smilies/icon_lol.gif)
Kutyák!
Tulajdonképpen én vagyok velük a legszigorúbb, de én sem kiabálok, csak rászólok és a hangsúlyomon érzi, hogy azt nem szabad. Ennek ellenére ha nem figyelek mindig bepróbálkozik, hiszen az apósom meg mindent megenged neki. Anyósommal meggyőződésünk, hogy ha nem vagyunk otthon, akkor az előszobán túl a lakás többi helyiségeibe is bejáratosak. (szerencsére a szobánkba nem, mert ott mindig becsukjuk az ajtót) Szóval nehéz így nevelni, ha másnál meg mindent szabad nekik. De sok mindent elértem már, nyáron mindig nyitva van az ajtó, és akkor ha bejönnek az előszobába, onnan is zavargatom ki őket, mert jó idő van, menjenek a szabadba.
Egy szó, mint száz : ha felépül a házunk, akkor oda kutya nem teszi be a lábát. Még az előszobába sem. Imádom az állatokat, de nem a lakásban. Macska meg kizárva, mert a kutyák széttépnék, de annak is az udvaron lenne a helye. Egyedül a teknőseink részesülnek abban a kiváltságban, hogy velünk éljenek a házban, de az más, mert akváriumban vannak. Amúgy őket szívesen ki is engedném néha az akviból és lehet, hogy ha olyan lesz a lakásunk, hogy nem tudnak eltűnni akkor meg is teszem, mert ők nem porosak, nem hullik a szőrük. Fura, mert valaki undorodik a hüllőktől, de szerintem nagyon tiszta állatok. No persze, ha rendesen van takarítva az akvárium.