Na, este van este van, ki-ki nyugalomban...
Képzeljétek, majdnem kész a mosás! Na persze a vasalásról ne essék szó...
Ilyenkor nyáron a rokomaimnál szoktam mosni, mivel nálunk a telken nincs víz, de nagyon rosszak a tapasztalataim. A ruhák mindig foltosak, épphogy nem koszosak mosás után, tudj'isten, mitől, talán kemény a víz, régi a mosógép, na mindegy, szóval ezt idén már nem volt kedvem eljátszani, ezért félidőtől gyűjtöttem a szennyest. Hááát, elég mókás lehetett, hogy zsákszámra pakolom be a kocsiba a mosnivalót, hogy szinte elig férünk el a hétszemélyes autóban!
A nyarunk egyébként jól telt, bár kicsit jól jött volna néhány kevésbé meleg nap, mondjuk eső nélkül, hogy lássunk is valamit, ne csak a strandot. Nekem ez így nem olyan igazi feltöltődés, annál kevésbé, mert én még strandolni se jutok le a pici miatt, vagy ha lejutok, abban sem nagyon lelem örömömet, mert mindig zaklat valaki valamivel, fáraszt még ilyenkor is a gyereknevelés. Apropó, ti hogy védekeztek az ellen, hogy a gyerek a strandon minden kutyafülét meg akarjon venni? Engem ez megőrjít minden évben. Hiába viszünk enni-innivalót, nassolnivalót a partra, hiába kapják meg a fagyit-jégkását, stb., ezzel csak a dolog egyik felét védtük ki. Még mindig marad a rengeteg vásári bóvli, vizibomba, kispisztoly, labda, minyavalya. Megőrjítenek, hogy nem a vízzel vannak elfoglalva, hanem egész nap a bóvliárus kínálatáért epekednek.
A legkisebb bezzeg (még) nem! Utolsó héten bevittük a vízbe, hát annyira tetszett neki! Komolyan mondom, még a mozgása is meglendült! Pár nappal az első fürdetés után forogni kezdett, érdeklődik a nem egészen tejszerű táplálék iránt, újakat gagyog, szóval nagyon inspirálta őt a Balaton.
A kétévesem is sokat fejlődött a nyáron, olyan, mint egy fehér Maugli, egész nyáron szinte csak meztelen szaladgált. (Azért szobatiszta nem lett a beste!) Lassan-lassan, de elkezdi kifejezni magát, igaz, csak mi értjük, de az is valami. Az óvodás meg a kisiskolás sikeresen végigveszekedte az egész nyarat, de azért arra a kérdésre, hogy szeretitek egymást? - egyszerre felelnek igennel.
A nagy meg kapott egy horgászbotot a keresztapjától, de mivel egy kis időt (legalább néhány órát) meg némi instrukciót persze nem, így hamar kudarcba fulladt a nagy ho-ho-ho-horgászat, mivel a botról leesett valami darab, no én aztán nem értek hozzá. Szegény gyerek, pedig nagyon beleélte magát, hogy halat fog majd. Meg élvezte is a pecázást.
Aztán volt nagy venédégjárás is nálunk, hol élveztük, hol nem - az egyik sajnos rosszul is végződött.
Veletek mi minden történt?
Sofka, nagyon köszi a lufikat!
Csak azért hagytalak a végére, mert nem akartam rögtön a tetvekről írni, épp eléggé utáljuk őket.
Van itt egy Apar nevű szer, annak sampon és szpré változata is létezik. Nem mondhatnám, hogy lényegesen hatékonyabb, mint a Nittyfor, de kellemesebb a használata, és legalább adnak hozzá sűrű fésűt, ami szintén megkönnyíti az irtást. Az ára viszont lényegesen több, kb. háromszorosa. Most éppen azzal próbálkozunk, mert otthon már volt egy-két Nittyfor-körünk, aztán én megpróbálkoztam a hagyományos petróleumos recepttel is, de még mindig éreztem, hogy viszket a fejem. Nos, nem találtam ugyan semmit a fejemben, de még mindig érzek valamit, hát nem tudom, pedig a petróleumos után a barátnőm átnézte a hajamat, és állította, hogy nincs benne semmmi. Most vagy tényleg nincs semmi, csak úgy érzem, vagy csak nem vagyunk képesek megtalálni. A gyereknek (titkos, hogy melyiknek) mindenesetre van, szerintem a többinek is, de még nem jutottunk oda, hogy mindét megmossam a samponnal.
Ja, a serkéket leszedni én nem tudom. Nincs körmöm. Magamnak meg akkor sem tudnám, ha lenne. Szóval marad a sok szer meg a türelem.
Kíváncsi
ezredszer próbálok képet felrakni!!!!
