Igen egészséges elmének nem ez jut eszébe a kisbaba képek láttán. De tudjátok én sokkal jobban tartok attól, hogy a gyerekeimet -mondjuk az úszás vagy a judó után a férfi öltözőben- valaki molesztálni kezdi. Vagy mondok még egyet: kifigyelnek bennünket úgy, ahogyan a múltkori betöréskor..... Ezért szeretnék én minden olyan helyen jelen lenni, ahol sajnos nincsen megbízható felnőtt felügyelet. Ha nem megoldható, el sem megyünk inkább. Tudom, hogy nem lehetek örökké a nyomukban, de ebben az életkorban ezek a gyerekek is annyira naívak és gyanútlanok, hogy csak na! Mindenesetre az ilyen perverz ronda dögöket a töküknél fogva lógatnám fel a villanypóznára.
Sajnos még anyuka korom előtt fültanúja voltam egy homokos fűzöcskéjének. A célszemély egy Petikémnél valamivel idősebb fiúcska volt. A mai napig bánt, hogy félelemből -csak mi utaztunk a villamos utolsó kocsijában- nem léptem közre. Meg is fogadtam, hogy legközelebb kíméletlen leszek a buzikkal és minden hasonlóan eltévelyedettel szemben, ha újból hasonló szituációban látom őket partnert szerezni. És nem lesz lelkiismeretfurdalásom a tetteim miatt. Egy szemétládával kevesebb lesz a Földön.
(Most jól felhergeltem magam rajta, de legalább kíírtam magamból. És még tudnék mit mesélni ilyen dolgokról..... De inkább itt abbahagyom.)
izgulnak... undorító az egész.
Jó hétvégét, vendégség lesz, időm nem hiszem!
A gyerekeket leraktam a csajszihoz, aki majd vigyáz rájuk. Legnagyobb megrökönyödésemre, Bence egy percet sem aludt, pedig már akkor is álmos volt, amikor odaértünk.
