Sziasztok Lányok!
Nagyon sokat írtatok, le a kalappal. Én most leginkább álmos-nyügös vagyok. A törpén elindutl a megintbetegleszek oldalon lefelé, s nekem is napról napra jobban fáj a torkom, noha eddig még nem tettem ellene semmit. Majd meglocsolgatom valami homeopátiás löttyel... Tegnap este meg majd megvadultam, mert fájt a fél arcom. Arra is homeós cuccot kentem és nagyon hittem benne, hogy segíteni fog, így a hittel kombinálva az el is múlt, szerencsére.
Ma meg egész nap mozgásban voltam, estére majdnem leszakadt a derekam, most nagyon jól esik az ülés! Reggel elkezdtem pezsegni, babgulyás, kókusztorta, takarítás, mosogatás, mosás, utána jöttek a gyerekekhez vendégek, aztán játszótér, bevásárlás, fürdetés, vacsi, most elvileg altatás, de eddig nem sok sikerrel. Telihold van, ilyenkor nagyon vacakok az éjszakák, pocsékul alszanak a gyerekek, s emiatt én is.
Holnap megint egész napos program, kettö között marhapörkölt nokedlivel és salival.
Ami a babamozgást illeti: én néha azt hsiezm ,hogy azt érzem, de még nem vagyok a dolgomban igazán biztos. Még nem olyan meggyözö, de majd hamarosan az lesz! Ne aggódjatok, most már nem kell sokáig türelmesnek lenni! Nekem az elsö volt a legaktívabb, vele lehetett játszani is. Ha én egyszer nyomtam, ö ugyanott egyszer, ha kétszer nyomtam, ö is kétszer. Ha rágondoltam, reagált rá, ha megsimiztem a pocakom, mindegy hol kezdtem, másodpercek alatt odafordult és nyomta a kezemet. Nagyon vicces volt, én imádtam! Akkor még egyszemélyes ágyban aludtunk, mert nagyobb nem fért be a lakásba. Amikor a párom is érezte már a mozgását, nagyon élvezte egy darabig, de késöbb olyan erös lett, hogy egyikünk se tudott nyugodtan aludni. Neki szétrúgta a hátát, nekem csak a hasfalam. És mindig akkor kezdte a müsort, ha lefeküdtünk aludni.
Második babám nagyon nyugis volt és most is az, míg az elsö örökmozgó izgága. Ö ha naponta egyet rúgott, már jók voltunk, s azt is úgy csikartam ki lefekvés elött, hogy megnyugodjak, él még. Regö rendszerességgel dolgozott, órát lehetett volna igazítani hozzá. Kb. 3 óránként és vele is szuperül lehetett játszani, ha nem is úgy, mint az elsövel. Ö szülés közben is nagyon igyekezett, nyomta a kijáratot a kis bukósisakjával, kioldva a tevékenységével extra-fájásokat. Szóval minden gyerek másképpen müködik.
Még nem üdvözöltem az újakat, örülök pedig nekik is nagyon és nagyon boldog pocakoskodást kívánok a kezdeti kellemetlenségek ellenére.
Megyek, mert emberesen ki vagyok purcanva és még inhalálnom kell a törpével, ha végre elaludt.
Barbi