Sziasztok!
mi ma voltunk masszázson, nagyon élvezte a csöppem, csak nem értem miért kell szolidaritást vállalni, ha vki elkezd sírni:)
annyira tetszik ahogy görbíti a száját lefelé, és közben látszik, hogy gondolkodik sírjak vagy ne sírjak?
aztán rám néz és elkezd vigyorogni, ja jó anya itt van akkor nem sírok:)
vajon a lányom mikor fog rájönni, hogy két ökölbe szorított keze sehogyan se fér bele a szájába akárhogy is tömi
szóval délbe volt vége, volt egy kis jutalomcici, addig elmentem anyósékhoz ebédelni,fincsi hagymaleves volt spenót tükörtojással, nyami:)
meg még készen nem lévő kókuszkocka sütijéből a szélét hazafelé elrágcsáltam, de a lényeg, hogy a drága még mindig alszik:)
azért örülök, hogy pár hét kínlódás és sírás végén csak visszajött a tejem:)
bár már az urtica meg a ricinus nem hatott, kaptam vmi mást a homeos drnőtől:)
az sokat segített:)
ja meg az, hogy elhagytam a mérlegelést és végre megpróbálok bízni magamba és a lányom jelzéseibe:)
talán itt volt az ideje
trombi: a neten találtátok a masszázsos csajt?
ő az?
http://www.sangita.hu/masszazs.html
apósom találta és mondták, hogy kifizetik nekünk, de épp akkor szólt a védőnő, hogy indul nálunk is, kevesen vagyunk és kellemes a hangulat is.
meg én nem mertem bevállalni, hogy mondjak neki fix időpontot, mert mostanában nálunk csúszik a du-i programunk.