Nagyon szép reggelt mindenkinek!
Látom a boldogság kék madara csak úgy röpköd a topikban! Olyan jó olvasni, hogy milyen boldogok vagytok. Nekem még hétföig ki kell valahogy birnom, de már tükön ülök.
Zsófi,
mi is idönként megkívánjuk egymást a férjemmel, de eddig nem volt ebböl szerencsére gond. Csak mindig félek utána, mert nekem erös méhösszehúzódásaim szoktak lenni és elörehaladott terhességnél rendesen bekeményedik. Nem egy élmény ez a része a dolognak.
Az is érdekes, hogy mindenki másképpen kívánós. 2 terhességet végigcsináltam a lányokkal és szegény férjem cölibátusban élt ezalatt az idö alatt. Semmi kedvem nem volt a dologhoz, de még a szoptatás ideje alatt sem. Csodálom, hogy nem csavarodott be, vagy hogy mégis akart több gyereket! A kisfiamnál ztán mintha kicseréltek volna! Meg most is, tehát erösen fiúra spekulálok.
Pl. a lányokkal pattanásos lettem, de a fiammal semmi gond nem volt a börömmel, így most se. Talán hétfön majd kiderül.
Fogorvoshoz az utolosó terhességem végén mentem, akkor fúrni és tömni kellett, de nem tette be a véglegeset, mert nem akart adni érzéstelenítöt és röntgent se csinált. Azt mondta, hogy jöhetek majd vissza, ha már nem szoptatok. Nos ez ugye januártól van így (eddig szopott a kisfiam), viszont megint ugye babát várunk, tehát nem megyek most se egyhamar vissza.
Ami meg a kismama súlyát illeti. Én már most 80 kg vagyok, tehát nem kispályás nagyságrend és átl. szük száz minden terhességem végén. Mindezt 1,65 cm mellett... Ha járkálok a lakásban, dübörög a léptem, az utcán meg elszabadult béna elefántnak érzem a végefelé magam. De a szülés után néhány héten belül visszanyerem a kiindulási súlyom és kis szerencsével vissza is fogok megint a 65 kg-ra fogyni. Az se kevés, de már akkor embernek érzem magam. A terhestornán a legtöbb kismama nagyon csinos és ápolt, karcsú egyedekböl állt anno, de ez engem nem zavart. Mindenkinek másképpen müködik az anyagcseréje, más a csontváza, stb. Pl. a szélesebb csípöjü kismamáknak késöbb látszik meg a pocakja, mert egészen beül a medencébe, míg keskenyebb hölgyeknél szépen kigömböjödik elég hamar. Nekem mindig kiáll emberesen az elejétöl fogva és a végén mint egy nagy lufi megy elöttem. Már a 6. hónapban aratok kérdéseket: már nincs sok hátra, ugye? Ikrek? Pedig csak egy egyszemélyes apartman csomagolása lett ilyen nagy...
Ne parázz, élvezzed a pocakos napokat, mert hamarabb eltelik az ideje, mint gondolnád!
Ma krumplikrémleves lesz baromfivirslivel, aztán rozmaringos pulykamell valami körettel, amit még ki kell találnom.
Mentem, mert már megint nagyon kajás vagyok. Vár a fél paprikám!
Barbi