Sziasztok!
Először is nagyon szépen köszönjük a köszöntéseket!!! Sok-sok pusz Nektek!!
Pepitanna: Nehogy már magadat okold, ezt a dokinak, meg a védőnőnek kellett volna időben felismernie és elküldeni vele szakorvoshoz... Az, meg ,hogy a kórházban leszúrtak, ne akasszon ki, sajnos általában úgy beszélnek a szülőkkel, minta hülyék lennének.. (tisztelet a kivételnek) Sajnos tapasztalatból tudom.. Még csak 3hetes volt Ákos, mikor a popsiján lett egy csúnya pattanás.. Elküldött a Heim Pálba minket a helyettesítő dokinéni, mert úgy gondolta, hogy sipoly.. Délután négy előtt öt perccel értünk oda, de már nem fogadtak, mondván négyig van rendelés..
Átküldtek minket az I.számú gyerekklinikára, merthogy az az ügyeletes. Ott néztek ránk értetlenül, hogy mit keresünk, ott mert ők sosem voltak pénteken ügyeletesek..
Onnan átküldtek minket II. számú gyermekklinikára.., ahol miután elmondtuk milyen panasszal érkeztünk, a doki azzal indított, hogy "nem szoktuk fürdetni a gyereket?"
Majdnem összevesztem vele ,
de mikor megnézte, látta, hogy szó sincs ilyesmiről.. Úgyhogy ne rágódj, nagyon jó anyuka vagy, hiszen eddig is kezelgetted az alapján, ahogy mondták..
Mia: Szuper lehetett ez a kis téli vakáció..
Az Igazgató Úr nagyon jól fest a szánkón, igazi nagy legény..
A hozzátáplálást én teljesen Ákos igényeihez igazítottam:
Általában úgy néz ki a dolog, hogy délelőtt gyümölcs, ebédre főzelék husival és ha még kér egy pár falat gyümölcs is lecsúszik, majd délután megint gyümölcs, és ha kér akkor este még adok neki egy kis főzeléket.. és persze cicizik, amikor kéri.. De ma például inkább csak cicizett és csak délelőtt evett gyümölcsöt és ebédelt főzit..
szoktam neki adni babakekszet, mert különben nem hagy minket enni, de volt olyan, hogy egy fél kiflit is simán betolt a pocakjába..
Képzeljétek, hogy jártam tegnap... Még most is tiszta pipa vagyok, ha eszembe jut..
Mondom, az odáig rendben van, de a hó ugye csúszik, a gyerekek pedig hirtelen mozdulnak, alá is csúszhatott volna a fiam, pláne, hogy nem is érzékelték, hogy ott van.. Erre azt mondja nekem, hogy meg kell fogni a gyereket..
Kint voltunk szánkózni és útközben megálltunk a barátnőmék előtt, mert őket is kicsaltuk. Miközben vártuk őket, ott játszottunk majdnem előttük az utcán.. Az egyik házból láttam, hogy ki fog állni egy autóés szóltam anyunak, hogy vigyázzanak.. Anyu lement Matyival z úzról, az egyik kocsibeállóra álltak fel, majdnem teljesen a kapu elé, pont azzal a házzal szemben, ahonnan a kocsi kiállt.. Két irányba kanyarodhatott volna, de ő simán feltolatott melléjük, oda, ahol anyukám játszott a Matyival , ráadásul ők háttal álltak, kapucnival a fejükön, úgyhogy semmit nem érzékeltek a kocsiból. Kb. 3cm-re volt tőlük a kocsi...
Még szerencse, hogy figyeltem és szóltam anyunak, hogy vigyázzanak.. A pasi, meg simán elhajtott.. Olyan mérges lettem, hogy miközben kanyarodott le onnan, megdobtam egy hógolyóval a kocsit, de nem állt meg.. Viszont láttam, hogy pár házzal odébb megállt, úgyhogy gyorsan oda szaladtam. Mondom az embernek, hogy hahó, majdnem átmentél a fiam nyakán, erre ő azt mondja nekem, hogy nem érti mi a gondom, látta, hogy ott vagyunk..
Mondom neki, hogy az odáig oké, de nem szokás rátolatni senkire a a hó pedig csúszós ugyebár, a gyerkőcök pedig hirtelen mozognak, akár alá is csúszhatott volna a kocsi alá, pláne, hogy anyuék nem is érzékelték, hogy ott van a kocsi..
Erre, azt mondja nekem, hogy meg kell fogni a gyereket..(elég kioktató hangnemben)
Hangsúlyozom, hogy messze nem voltunk az úttesten, a Matyi pedig nem rohangált, hanem anyukám mellett állt szorosan és valamit piszkáltak a hóban.. Ekkor már kezdett eldurranni az agyam, és mondtam neki, hogy majd meglátja, hogy ha majd nagyobb lesz a kislánya, (Ákossal egyidős) és egy ilyen barom mint ő, veszélyeztetiaz milyen érzés.. Erre, volt pofája azt mondani, megint jó kioktató hangsúllyal, hogy ő majd vigyázni fog a gyerekére..Mintha én nem vigyáznék..
Pont azért mentünk fel gyakorlatilag a "járdára" (egyébként nincs járda abban az utcában (sem) ), hogy gond nélkül ki tudjon állni.. Szerintetek.. Na akkor már mondtam neki, hogy nem normális, egy idióta barom..
És még mindig azt hajtogatta flegmán, hogy nem érti mi a gondom.. Mondtam neki, hogy semmi baj, a férjem elfogja neki magyarázni.. (alig várom) Alig tudtam megnyugodni, fél órán keresztül remegtem az idegességtől..
Még most is nagyon rossz érzés, ha eszembe jut..
Ugyanazt a dolgot egyszer megengedte, máskor meg megbüntetett érte. Mikor milyen kedve volt.. 
- Írod, hogy Krisz könnyen ébred (gépelésre), hát, itt is hasonló a helyzet. Úgy kell este ágyba surrannunk, a legkisebb nesz is megzavarja.
, így tovább anyatejeztem. Majd a védőnő tanácsra bizonyos speckó technikával maszíroztam, de az sem segített. 
)
Anyára ütöttem, szeretek olvasni 
igen-igen..ez egy hosszabbító..lebuktam..
munka közben..
ops
na ez nagyon büdi volt 
