Sziasztok!
Most adódott egy kis időm, hogy leírjam a történteket.
18-án este tudat alatt már érezhettem valamit, mert korán lefeküdtem aludni, pedig nem szoktam. Hajnali háromnegyed kettőkor arra ébredtem, hogy fáj a hasam. Aztán 10 perc múlva megint fájt. Utána pedig 3-4 percenként. A férjem ekkor még lövöldözött a számítógépen, de elzavartam aludni. Mivel fekve kényelmetlen volt, ezért inkább az előszobában mászkáltam. Lezuhanyoztam, attól állítólag eldől, hogy mi a helyzet. Rögtön 2 percenként fájt. 3 órakor végül úgy döntöttem, hogy felébresztem a férjemet.
Bementünk a kórházba, feltettek CTG-re, kitöltöttük a papírokat, megvizsgáltak. Sajnos semmit nem tágultam, ezért választhattam vagy felvesznek aludni a terhesosztályra, vagy hazamegyek és délelőtt visszamegyünk CTG-re. Inkább hazamentem.
Otthon aztán a férjem visszafeküdt, én továbbra sem bírtam aludni, fájt a hasam piszkosul. Próbáltam lélegezni, meg ellazulni, de valahogy nem sikerült. 7 óra felé már nagyon kivoltam, felébresztettem a páromat is. Kicsit még szenvedtünk otthon, aztán úgy döntöttünk bemegyünk megint.
Ekkor már 2 ujjnyira nyitva voltam, értesítették az orvosomat, kaptunk egy szép tágas szobát. Mikor megjött a dokim megkaptam az EDA-t. Nekem azzal is fájt, igaz nem annyira, mint előtte. Mivel nem tágultam tovább, kaptam oxitocint is, de az se segített sokat. Burkot repesztettek, sajnos mekóniumos volt a víz. A szívhang is párszor leesett 90 köré.
Kb másfél -2 óra alatt elmúlt az eda hatása, akkor kérdeztem, hogy mennyi van még hátra, mondták, hogy sok(ez kb. fél 11 körül lehetett). A gyógyszerektől vagy a hormonoktól, de nagyon rosszul lettem, hánytam is. Na ettől rögtön 4 ujjnyira tágultam. Nem sokkal később már alakították is át az ágyat.
A kitolási szakasz meg kb 4-5 fájásig tartott csak. Közben néha rosszalkodtam, annak ellenére, hogy mondták, hogy ne, kiabáltam. Nem direkt, csak kiszakadt belőlem.
Végül 11:25-kor megszületett. A férjem vágta el a köldökzsinórt, aztán gyorsan el is vitték rendbe tenni. 9/10-ees lett az apgarja, 51 centi és 2800 gramm lett
Kellett egy kis gátmetszést is csinálni, de azt mondták, nem lett volna szükséges, csak mivel belekakilt a vízbe ezért inkább nem kockáztattak, így gyorsabb volt.
A kórházban kicsit tovább maradtunk, mert Ivánom besárgult a 3. napra, lámpázni kellett. Mondták, hogy itassam sokat, hát kicsit kétségbe voltam esve, mert kezdetben nem akarta bekapni a cicimet. De cumisüvegből megkapta az adagját. Meg a kórházi védőnő is elmagyarázta mit csináljak.
Nagyon nyugodt baba, remélem ilyen is marad
3-4 óránként eszik, egész jól, én minden esetésnél mérem, és vezetem egy táblázatban. Néha még kicsit ügyetlen vagyok, meg időnként birkózunk, hogy ne a szemével-orrával - kezével egyen, hanem a szájával
Az estéink hangosak, a fürdést nem szereti. Remélem amikor már teljesen jó lesz a köldöke és jobban lehet vizezni akkor megszereti. A köldökcsonkja 1 hetes korában esett le, szerintem 1-2 nap és teljesen begyógyul.
Most itt van az anyukám, délelőtt, délután kicsit dajkálja amikor ébren van. Nagyon jó baba, éjszaka sem sokat műsorozik, nagyjából 4 órát hagy aludni:) Napirendünk még nincs, csak olyan nagyjábóli. Igazából minden attól függ, hogy hogyan hajlandó enni, volt pár nap, amikor még egyszerre kevesebbet evett, hogy 1-másfél órával etetés után már megint éhes volt, de most már kezd beállni.
Most már azt várom, hogy mikor vihetjük végre ki. Remélem a jövő héten is jó idő lesz, és megkapjuk az engedélyt. Már kezdek becsavarodni, lassan 2 hete annyit voltam az utcán, hogy hazajöttünk a kórházból.
Remélem mindenki mással is minden rendben, ha kcisit több időm lesz visszaolvasok.
Annyit láttam eddig, hogy Yusz még egyben van, meg hogy van 29-i babó is
Nem ennyire sárga...a falról jön így vissza a fény...olyan már a szine,mint az első képen.. 
