Sziasztok lányok!
Cat, Neked kifizetik a szabadságot? Nekem majd, ha visszamegyek, akkor kell egyben kivennem (egy kolléganőm ezért jött fél évvel később vissza dolgozni, fél évig szabin volt, az alapfizuval, suli ugyebár miből fizetne...)
Csucsu, a helyedben bevállalnám a melót (állítólag a fogorvos mellett ez a legjobb babahívó projekt
), az, hogy közben babásodsz, benne van a pakliban, ezt ők is tudhatják, ha rád néznek, hisz nő vagy!
Pici, most ne harapd le a fejem. Én is dühös lennék a sógornődre, amiért ilyeneket mond, de megértem azt, amit ő mond. Amikor én Dömével terhes lettem, a vetélésem miatt nem mertem nagyon örülni. Amikor vérezgetni kezdtem, akkor teljesen félreraktam a jövőbeni terveket, és amikor elöntött a vér, csak rezignáltan vettem tudomásul, hogy ennek is vége. Még sírni se sírtam, csak felöltöztem, felhívtam a dokit, és mentem uh-ra. Aztán, amikor a dokinő azt mondta, hogy élő terhesség (ekkor voltam 7 hetes, ha jól emlékszem), akkor szállt el minden kétségem, és onnastól tudtam, hogy ez a baba nagyon akar élni!!!
Neked is így volt, ugye a betegséged is ott volt, szóval a baba nagyon akar kapaszkodni! Bízz benne, de ne bízd el magad!!! Kívánom, hogy minden jól alakuljon!!!
Gabi, természetesen Neked is!!!
Lányok, mi megint szarban vagyunk, most kalkuláltunk, úgy néz ki, hogy a konyhabútoron és az étkezőn túl már a tűzhely sem fog beleférni... Nagyon elszámoltuk magunkat valahol (leginkább a táppénzemmel), szóval én most elhatároztam, hogy megpróbálok apránként vásárolgatni a netről a babának, mindig 1-2 ezer Ft-ért néhány bodyt, mert tényleg nagy bajban leszünk...
Azért még mindig remélem, hogy valami történni fog, a karácsonyi pénzre is nagyon számítottam (páromnak), de most kiderült, hogy mivel gáz van az anyacégnél (N.o), így minden megtakarított, félretett pénzét a cégnek ki kell küldenie (pedig gazdaságilag teljesen különállóak!
)
Mindegy, majd lesz valahogy, majd a második babát már úgy várhatom, ahogy lánykoromban elképzeltem...