Lányok, totál kényszercselekvős lettem az utóbbi pár napban. Eddig valahogy nyugisabban teltek a napok, de most úgy érzem, hogy mindent egyszerre/egy napon kell elintéznem itthon... Borrrzasztó vagyok! Pedig senki sem sürget, a héten is csak ma "kellett" mennem a gyermekorvoshoz, és mégis...
Molmar, hasonlóan hozzád, nekem is tele a fejem a sok intéznivalóval. Valahogy lazábbra kéne venni a figurát, de nem könnyű...
Gyermekorvos: nagyon tündéri nő, bár kb. 3 percet voltam bent nála, oszt kész... Ami történt: röviden kikérdezett: nevem, TAJ-számom, apa neve, kisfiúnk neve mi lesz, hol lakunk és slussz. Illetve kérte, hogy még a kórházból értesítsük őt vagy a védőnőt, hogy megszületett Boti és majd, ha hazaérkezünk, akkor is, mert akkor felkeres ő is és a védőnő is minket. Ennyi.
De! Feltankoltam kőkemény szénhidrátokból a pékségben, és ma csak ilyeneken éltem... Most meg iszom a levét az egésznek, és a kedvem sem sokkal jobb. Olyan nyűgös vagyok, pedig aludtam is 2 órát, miután hazaértem.
No, és jegyzeteltem!
De hogy Ti hogy tudtok ennyit termelni egy nap (mit egy nap... elég pár óra...
) Egyetértek Zsófival: vegyetek vissza a tempóból, bitte! Persze ez csak vicc, és igazából örülök, hogy ilyen aktív a topic!
No:
Zuzmooo, ez a hasfájás nekem is mensiszerű volt szerintem. És
Reni, nekem is egyre gyakrabban fájdogál a gyomrom is, lehet a gyógyiktól? (femibion, seduxen, MagneB6 és most ráadásként még vas is...
Edit, neked a derékfájás miatt nincs olyan érzésed, hogy a hasadba is kisugárzik? Vagy fordítva?
Ildi, nekem is hétfőn lesz az 1. CTG-m! És onnantól kezdve csökkenti a doki a Magne B6-ot és a seduxent. Kíváncsi vagyok!
Geri, nálad is hasonló a helyzet e téren, mármint a gyógyszerek csökkentésével kapcsolatban, nem? Én magamtól nem merném tovább szedni, persze megértem, hogy tartasz a keményedésektől.
"36. heti" vérvétel: azt mondta a védőnő, hogy oda már nem kell éhgyomorral menni, sőt ajánlotta, hogy menjek 10 óra után, mert addigra kb. elfogy a nép.
Zarja, nagyon tuti lett a babasarok nálatok is, és irigyellek, hogy ilyen kézügyességed van! Amúgy tényleg kisfiús benyomást kelt. Nálunk inkább a sárga dominál a szobában, de mivel sajna nem sok napfény jut be, így legalább dobnak valamit a fényeken az újonnan beszerzett cumók. Nálunk is még a kiságyban vannak a cuccok, de ha szépen elrendeztem, és átláthatóbb lesz az egész, akkor majd teszek fel képet, bár szerintem még akkor is hiányos lesz kicsit.
Boruska, apa nálunk is egyre többet mondogatja, hogy milyenek lesznek az ő elképzelése szerint a napjaink Botival, és a lényeg, hogy: NAGYON SZERESSÜK MAJD ŐT!
Zsófi, szerintem megjönnek majd azok az apai érzések is, ne aggódj emiatt, mert rosszul is elsülhet, ha te többet vársz a párodtól, mint amennyit ő ad vagy kimutat. A férfiak amúgy is nehezebben nyílnak meg érzelmileg általában. Okos dolognak tartom, és sok helyen leírták már, hogy nagyon fontos, hogy amikor csak lehet, vonjuk be apát is a teendőkbe.
Nálatok (ugye a távolság miatt is) szerintem óriási kapocsnak számít majd a kisbaba. Gondolj erre, és erősítsd párodban is ezt a gondolatot!
Lara, érdekes ez a Tena Lady-s ügy. Mivel Ti itt a Tena Lady EXTRÁT ajánlottátok, próbáltam én is azt kérni a patikában (Szeged legnagyobb patikájában), de a nőci csak NORMÁLT adott, hozzáfűzve, hogy ez legnagyobb. Kicsit elbizonytalanodtam...
Anita, ez a "36. heti" kenetvétel + az eredmény kézhezvétele közt eltelt idő nekem is furi. Addig simán beindulhat a szülés, és akkor már nincs idő kezelni. Vagy akkor automatikusan adják az antibiotikumot szülés előtt/közben?? Passz...
Én már nem megyek szülésfelkészítőre, pedig szerettem volna ott lenni mind a 8 alkalmon. De enélkül is jó lesz, nem?
A kiskifli-nagykifli témát már mi is számtalanszor próbáltuk, de valahogy mindig vagy egymásnak estünk (ez most mondjuk tabu) vagy hosszú elalvási kísérletek után feladtuk, és mindegyőnk ment a maga helyére... Mindkette szeretünk "magunk" aludni.
Kakti, dettó nyálcsorgatós-kiskölkös alvás nálam is.
Katica, azok a plafonra ragasztható foszforeszkáló minták nekem is nagyon tetszenek. Míg a tetőtérben aludtunk, nekünk is megvolt az élmény, de mióta leköltöztünk, 1. sajna túl messze van a plafon és én a -5ös szememmel nem érzékelek belőlük semmit...), 2. a belmagasság meggátol abban is, hogy felragasszam őket. Még apának is nehezen menne, szerintem.
No, bocs, hogy ilyen "hosszú" lettem, de mondom rajtam ül egy kényszermanó vagy mifene...