Sziasztok,
újra egyedül: Apa szerdán megjött az egy hetes olaszországi útról, most délután pedig elindult Düsseldorfba.
Még tartom magam, de borzasztó csend tud lenni, mikor magam maradok. Jó, persze, Tücsök dumcsizik mellettem, de belül van csend - hiszen értitek...
................
Na, nagy levegő (és egy nagy szelet keksz...) után folytatom.
Tücsök gyönyörűen fejlődik, egyszerűen alig lehet betelni azzal, ahogy minden nap egyre jobban feszegeti saját határait, ugyanakkor a kedélye fokozatosan javul, ahogy legyőzi saját pici testét és ügyesedik. Ahogy
Angelita is írta, hihetetlen, mennyi minden történt ilyen rövid idő alatt velünk/velük.
Régi közhely, de igaz: akinek nincs gyereke, annak sajnos valami roppant fontos dolog marad ki az életéből, ami semmivel nem helyettesíthető.
Bim-bam - Persze, azóta már lejjebb tettük az ágybetétet, az ücsörgős kép és a matrac alatt bujkálós épp akkor készült, amikor apa átkozódva kereste az imbuszkulcsot...
Madaran - Nagy gratula a kitartásodhoz!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Irigyellek és csodállak, hogy nemcsak belefogtál, de végig is csináltad a terved, és a férjed is ilyen szépen együttműködött veled. + Rémes időjárást is kifogtál jó sokszor - szóval most már igazán eljött a te időd: tavasz van és edzett is vagy! Hű!! Remélem, a heti három alkalmat is tudod majd tartani és sok örömöd telik az enyhe időben (és hogy lelkifurdalás nélkül nézel a bikiniszezon elébe - ellentétben velem.
)
Linácska - Nagyon aranyos Levi! A kedvencem, ahogy a karjait tárja feléd! Látszik az arcán a bizalom és a derű!
Dbea - Nyugi, megjön Marci étvágya, örülj, hogy ilyen gyorsan átesett a kórságon. Én is így jártam Ákossal, beletelt néhány napba és némi trükközésbe, míg újra kedve lett kóstolgatni. Picit fura volt újrakezdeni, és bevallom, kicsit bosszantott is, hogy olyan utálkozva méregeti a kanalat, de már újra eszeget.
Nálunk a cukkini és a sütőtök a menő, a krumplival hagyjam békén, és a husit is vidáman eszegeti, bár még nem sokszor kap.
Én az estékkel továbbra is bajban vagyok. Voltaképpen nem érzem, hogy kevesebb lenne a tejem, de Ákos kétszer-háromszor is felkelt éjszaka. Ennek ellenére ódzkodom a Sinlactól: egyrészt nem nagyon eszi és kb. 2 evőkanálnyi megy le + ugyanúgy felkel, másrészt valahogy nem tudom úgy belőni, hogy utána rendesen szopizzon este. Azaz hiába adom lefekvés előtt egy órával, egyszerűen nem eszik olyan jól utána, és ugyanott vagyunk, ahol voltunk. Így aztán én küzdök, szoptatok és álmodozom egy napról, mikor átalszom az éjszakát.
Mozgás: Megkérdeztem egy gyógytornász ismerősömet, és azt javasolta, csaljam vissza Ákost a szőnyegre; csábítsam labdákkal, guruló dolgokkal további mászásra, hogy kigyakorolja magát és többet másszon, mert az jobb neki. Persze, mindig van benn nála labda, erre már anyukám is figyelmeztetett, és persze sosem állítottuk fel őt, teljesen magától csinál mindent, ezért nincs nagy gond, hiszen ő maga képes rá, de jobb, ha még egy ideig "lent" gyakorol. Az én kicsi fiam mint egy szélvész mászik ide-oda a szőnyegen, és csak miután kijátszotta magát, megvizsgált mindent, átmászott mindenféle játékos akadályon, kispárnán, és együtt is játszottunk, akkor áll neki felállni. Szerencsére már megtanult visszahuppanni a popsijára vagy ügyesen visszaülni, így csak egy-két buksikoppanás volt a szőnyegen.
Írok néhány mostani kedvenc játékot. Ennél többet szoktunk játszani, de most ezek a legfrissebbek. Ha tudtok, írjatok ti is, nagyon szeretjük variálni a mulatságot!
Üldözős: lefekszem mögé hasra, amíg ő feltornázza magát - megfordul, hogy keresse a tekintetem, elvigyorodik, visszahuppan hozzám és mászva üldözni kezd. Én hátrálok és játékosan menekülök előle.
Ugyanezt játszottuk akkor is, mikor még nem állt, csak akkor közelítettem és távolítottam tőle magam, miközben énekeltem vagy sihuhuztam.
Variáció: Azt játszom (?), hogy nagyon fáradt vagyok, és mellé dőlök. Nem mozdulok, csak szuszogok, sóhajtozom. Odamászik, tapogat, vigyorog, rám dől, vagy csak nevetgél.
Variációk kockára:
1. Várat építek neki, garázst, kutyaólat, pincét etc., teszek bele valami nem túl apró tárgyat. Ő boldogan odamászik, ledönti és keresi a tárgyat.
Variáció: nagyon magas tornyot építek, több tornyot a szőnyeg különböző részein etc.
2. Különböző méretű és anyagú kockái vannak, csörgetem őket, a textil kockákkal kicsit megdobom - azaz hozzá közel dobom - kacag, ahogy egyre több lesz körülötte.
3. Egy nagyobb csörgős kockát zörgetve a fejemre teszek - bohóckodom, fintorgok, kocka leesik - majd az ő fejére teszem a kockát. Édes a meglepett és lelkes arca!
4. Végül különböző anyagú kockákkal megsimizem az arcát, kezeit és és mondókázunk.
Kicsi - nagy: adok neki egy kisebb és egy nagyobb hordócskát (műanyagos bolt, régi matrjoska babához hasonló játék). Ő ki-be teszegeti és ütögeti a tárgyakat.
A pille palack számtalan variációban megy nálunk is, de most nagy kedvenc az Aventes cumisüveg. Leszedtem a cumiját, de a tetejét rajta hagytam és előtte tettem bele egy olyan tárgyat, ami kicsit nagyobb és nem tud kiesni az üvegből. Ő egyrészt meg tudja fogni jobban a cumisüveget, másrészt hallja és látja is, hogy zörög benne valami.
Megyek, felébredt. Írjatok, én már nagyon sok voltam, bocsi, csak kicsit szomorú és egyedül.
Üdv mindenkinek!
Ákoska 7 hónapos és egy hetes... - szólt a vonalzó... khm...
.
Szóval, minden elismerésem a Tiéd/TIétek (Tündié is). Gyere többször, ha nagyon nagy a csend odabent.... mi értjük... 
Nagyon elfáradtam a játékban.
