Jelentem én is nagyon szerettem a szoptatós melltartót, nekem nagyon hasznos volt...
Légzésfigyelő: nekünk mobil légzésfigyelőnk van (snuza halo), én szerettem, az első hónapokban 0-24 a lányomon volt, így mindegy volt, hogy bölcsőben, kiságyban vagy babakocsiban alszik.
Izisz, tudod, én jelenleg úgy érzem most, akármelyik útra lépek, sehogy sem jó. Ez vezetői hozzáállás, akárkivel beszéltem itt nálunk kismamával, mindenki ugyanezeket a válaszokat kapta a saját orvosától, mint én, és a védőnő is megerősített még az előző terhességemnél, hogy most ez a "szokás". (Gondolom nem akarnak még egy műhiba-gyanús botrányt) Nem a császárral van bajom önmagában, szerintem kibírható műtét csodás eredménnyel
, egyáltalán nem viselt meg testileg, és lelkileg is elfogadtam, mivel a mai napig úgy látom, akkor indokolt volt.
Csak valahogy minden oldalról nyomást érzek magamon, meg sok szempontot kell figyelembe vennem. A környezetemben sokan nem értik, mi a bajom a császárral, ők direkt olyan orvost kerestek, aki kérésre vág - szerintük hülye vagyok, mit picsogok. Aztán itt van anyósom a maga hippis stílusával, aki már akkor is rosszallóan csóválta a fejét, amikor az unokája császárral született- ahelyett, hogy örült volna, hogy egészséges, és akinek mindig fél órát kell magyarázkodnom, hogy egyáltalán hogy juthat eszembe, hogy még egy császárom legyen, mert csak az a jó anya, aki hüvelyen szül, évekig szoptat, férjem unokahúgát egyenesen hülyének nézte, hogy nyáron, szezonban a szorulásos babáját 5 hónaposan és egy hetesen barackkal megkínálta (egyébként a szülést leszámítva anyósomnak megfelelően ment minden más saját önszántamból is). Aztán itt van az is, hogy nagyon-nagyon a város szélén lakunk, és nem vezetek, szóval feltétlenül tömegközlekedéssel kell megoldanom majd az orvoshoz vagy kórházi vizsgálatokra járást, akár egy két - két és fél éves gyerekkel is, hát, őszintén szólva, november-decemberben nem utazgatnék oda és vissza másfél órákat kórházba hidegben-latyakban egy ilyen idős gyerekkel mondjuk kétnaponta ctg-re... Ami kórházak meg közelebb vannak, ott vagy nincs PIC, ami nálam kizáró ok, vagy ott is császároznának végül az első kisebb probléma esetén is. Tényleg két olyan pesti kórház van, ahova "nyugodtan" mehetnék, de a Szent Imre pont a másfél óra bkv-val kategória, az Istvánba meg nem igazán szeretnék menni. Meg bennem van az is, hogy mi van, ha nem jön össze, utazgatok fél napokat, gyerekvigyázót szervezek, kipaterolom az egyébként szakmailag nagyon alapos dokimat, akire eddig minden helyzetben számíthattam, és megint nem tágulok, a víz megint mekóniumos lesz, és akkor ugyanott tartunk.
Nem tudom. Nyilván csak magamnak kell megfelelnem, és senki más véleménye nem kell, hogy érdekeljen. Az előző terhességemnél nagyon sokat foglalkoztatott a VBAC, éjszakákon át bújtam a netet, hogy mégis mi legyen, hátha találok valami mindenkinek alkalmas alternatívát, stb. Aztán amikor 12 hetesen nem volt szívhang, akkor nagyon szíven ütött ez az egész, és megfogadtam, a következő terhességemnél letojom, hogy jön ki az a gyerek, akár a hátamon keresztül is kiszedhetik, csak legyen...
Tisztában vagyok vele, hogy a jelenlegi protokoll szerint önmagában véve a korábbi császármetszés nem indokolja a következőt, de tudom, ha most megint nekiállnék kardoskodni és mindent borítanék, akkor utána a következő 20 hétben minden este úgy feküdnék le, hogy kellett-e ez nekem, mi fog történni, vajon sikerülni fog-e, stb... Eléggé vizsgadrukkos vagyok.
Szóval nem tudom, megér-e ennyit nekem az egész. Meg hogy találnék-e olyan dokit, aki elvállal egy félidős kismamát. Egyelőre affelé hajlok, hogy a nyugalmam többet ér, mint a szülésélmény, és remélem a kiírt időpont előtt beindul a szülés, szóval lesz újból vajúdásban is részem. Ha nagyon meggondolnám magam, elvileg az Istvánban még a 8. hónap végén is elvállal némelyik orvos, de nem tudom... Nem mondom, hogy nem sírtam ma a tegnapi bejelentés következményeként, de próbálom kizárni magamon kívülre ezt egyelőre. Jussunk el az utolsó harmadig, aztán majd meglátjuk.
már megvan a hazajövős cucca is drágámnak.
Éva, íme 
Én vállalok minden szervezést, azt is, hogy visszanézek minden nap ide, hogy aki esetleg még szeretne csatlakozni, felvehetjük. Vaaaagy, minden zugolvasó most jelentkezzen!!!! 
