Sziasztok!
Jó rég nem voltam! Vicky, utólag is boldog névnapot kívánok neked!
A karácsony nálunk 25-én reggel indult, mivel 24-én napközben nem tudtunk fát díszíteni, Bori ugyanis iszonyú keveset alszik (max. 1 órát), annyi idő alatt meg nem végeztünk volna. Így éjjel lett meg a díszítés. Reggel Borinál picivel hamarabb ébredtünk, bekapcsoltuk az égőket, hogy a még sötét szobában az fogadja majd az ébredezőt. Hát, volt nagy örömködés!!!!!!!!!!! Iszonyúan tetszik neki a fa (már tavaly is így volt), minden reggel azzal kezd azóta, hogy szemrevételezi. Olyan édes! Fél 12 felé érkeztek meg a szüleim és a bátyámék, most semmi gond nem volt velük, elég normálisan viselkedtek, Bori meg kihasználta a helyzetet, s nyúzta a nagyszüleit rendesen. Amikor Sanyi ebéd után elvitte aludni a lányt, akkor nem sokra rá indultak is haza. Így kb. 2,5 órát voltak itt (s ezért utaznak összesen 4 órát). Aznap délután Bori eléggé ki volt akadva, de mindig ez van, ha előtte vendégeink vannak.
26-án egy baráti családhoz voltunk hivatalosak ebédre, de előtte még bementünk a kórházba a dokihoz. Aznap ügyelt, s mivel a két ünnep között nincs uh, nem akarta, hogy 2 hét kimaradjon. Így ő nézett meg, azt mondta, szerinte nincs gond a magzatvízzel, ez ilyenkor akár már normálisnak is tekinthető mennyiség. Megmutatta Emőke minden részletét, saccolt súlyt (1614g). Emő méretei és kora teljesen stimmelnek! Megdicsérte, hogy milyen szép nagy a pocakom! Ezek után jó hangulatban mentünk ebédelni. Bori most nem volt olyan ügyes, mint 1 héttel előtte (akkor is ott ebédeltünk), de azért nem volt vészes, csak hamarabb haza kellett jönnünk. Délután még a keresztapámék is befutottak egy órácskára, Bori úgy ébredt fel, hogy már itt voltak. Kölcsönösen lefárasztották egymást keresztapummal, aztán Borka egész este csendes volt, nem is nagyon akart enni. Bizony, éjjel 11-re belázasodott... Október óta nem volt beteg. Lázcsillapító kúp után szépen aludt egész éjjel, nem ment újra fel a hője. Délelőtt sem volt lázas, csak bágyadtka, nagyon sokat bújt hozzánk. Most alszik.
Emőkéről még annyit, hogy iszonyú ereje van, néha felugrok, úgy meglepődöm, amikor a lábait kidugja. Sokat és erősen mocorog, igaz, én is nagyon nyugodt vagyok az utóbbi hetekben. Pocak így nem is nagyon keményedik, próbáltam visszavenni a magnéziumot, de erre ma hajnalban keményedett, így visszaállok.
Remélem, szép lassan mindenki hazaér, s írtok, hogy teltek nálatok az utóbbi napok!