Jó reggelt!
Köszi az elfordulásgátló párna lelőhelyeket!
Reni!
Mostanában tényleg eltolódtam alvásügyileg.
Nem mintha csinálnék bármi hasznosat vagy legalább élvezeteset.
Az agyam már K.O., de az alvás még nem megy.
Búg a tv, búg a sz.gép, de mind2-re csak hevenyészve figyelek.
Nem kötnek le, ahogyan az a rengeteg film sem, amit pótolnom kéne.
Lassan már nincs hely a gépemen, a dvd íróm meg megdöglött.
Nem tudom mi van, ez a gép zabálja az írókat.
És utálom, ha ostobának néznek.
Drága férjem ma ezt tette...
Autóban nem tudok tanácsot adni, bár elég sokfélét vezettem.
Én alapból középkategóriás autó párti vagyok. Szeretem, ha van tér körülöttem. Biztonságot ad. Bizti szúrnám a luxusautókat is, de nem volt lehetőségem kipróbálni egy ilyet sem.
Férjem szokta mondani, hogy ebbe a városba kizárólag egy tolólapos ZIL-el szabadna közlekedni..
Akkor meggondolnák a parasztok, hogy megkísérelnek-e szabálytalankodni velem szemben.
Ex pasim autói közül a Toyota Carina-t (most már Avensis) és a Skoda Octaviát szerettem nagyon, meg egy 79-es évjáratú Mercedes 280 ce coupét. Automata váltós nagy kockaorrú dög volt, de imádtam ringatózni benne. Valahogy ezekkel a dögökkel a parkolás is sokkal könnyebb. Nekem egy kis 205-ös Peugeot-om volt, amíg el nem lopták, pedig 11 éves romhalmaz volt, illetve egy Citroen Saxo-m, de ezek nem túl tuti autók. Ezek a 90-es évek autós tapasztalatai.
Most az anyós 7-8 éves Suzuki Swift-jét (régi fajta) nyúzom néha. Pici a csomagtartó, viszont bírja a strapát, pedig anyósom aztán megy vele tökön-babon át. Vezettem új fajta Swiftet is, szintén aprócska a csomagtartó, de egész kellemes, mondhatni tágas a tér belül, pláne ahhoz képest, amit kívülről mutat.
Volt egy hónapig Ford Mondeonk, na azt utáltam, mint ahogy az ex após Alfa Romeo 146-osát is.
Gondolom sokat segítettem Boruska
Eeeeeeediiiiiiiiiiiiit és Reniiiiii!
Kitartáááááááááááás!!! Már "csak" 9 nap!!! (ugye annyi?)
HERO-k vagytok!
Kismaki!
Honnan rendeltél Mei Tai-t? (Gremese?)
Képet hajíts fel róla majd!
Az biztos, hogy a menetteljesítményem erősen csökkent.
Eddig tudtam tartani anyóssal a tempót az utcán, most már folyton mögötte koslatok.
Viszont állítólag még nem vettem fel a hátraborulni készülő pózt menés közben.
A minap teljes generált kellett végrehajtani a macskawc-n. Kifertőtlenítettem Domestossal, de se a szag, se a kádba hajolgatás vagy mellette guggolás nem esett túl jól, alig fértem hozzá az előttem tornyosuló babalakástól.
Utána természetesen a kádat is kifertőtleníteni + kisikálni, közben hátam bekrepált és már nincs, aki megmaszírozna, netán megcsinálná helyettem...viszont párszor muszáj megtennem még szülésig és ami ezzel együtt jár, hogy előtte vennem kell almot (10kg) és felcipelni gyalog a negyedikre.
Anyósra nem nagyon bízhatom, mert neki meg alapból tropa a dereka. Ez van.
Pedig az én kis könyvecskémben a 30-31. hétre azt írják, hogy ne emeljen a kismama nehezet és "soha ne állj, ha ülhetsz és soha ne ülj, ha feküdhetsz is!"
Kokonya, én például elolvaslak
Nem szeretem, mikor szabadkoztok, hogy hosszú lett az iromány. És akkor mi van?
Szerintem mind szeretjük olvasni a rövidet és hosszút egyaránt.
Én sem találok fiú nevet. Kész vagyok már tőle.
A végén tényleg Vulkán lesz
(ezen a néven szoktam élcelődni)
Katica!
Örülök, hogy megnyugtattak!