Sziasztok lányok!!!
Remélem, jól telt mindenkinek az éjszakája! Nekünk megint forgalmas volt, hajnali 3-kor szokás szerint felkelt enni, aztán 6-kor, és utána már nem aludt vissza. Előtte már 5-től néha felsírt, de még nem kelt fel teljesen. Nem értem, pedig tegnap 11-kor aludt el, szerintem ez irtó kevés alvás.
Igen Bufo, igyekszem megszokni ezt a hajnali két alkalmat, legalább valami fixálódik, persze, ez így tényleg könnyebb, ha tudom, mire számíthatok.
Tegnap itt volt Erzsike Babóval, annyira szuper volt, végre kicsit beszélgettünk. A kislegény olyan szépen forgolódik, mindent megrág, hihetetlen, pedig csak 3 hónap van közöttük, mégis milyen sokat számít.
Fura, hogy ennyi idősen Kicsibébi is fog már fogni, meg forogni?! Remélem, ő is ilyen szépen fog fejlődni.
Most épp itt van mellettem a járókában, muszáj közben dumálni hozzá, mert most már hamar megunja magát, de még mindig nagyon jól viselkedik. Azt hiszem, még mindig el vagyok kényeztetve, hisz egyedül is el van a járókában, így tudok haladni. Mondjuk 1 hete ugye nyügisebb, de még így is nagyon jó a helyzet. Nem is tudom, különben hogy nézne ki a lakás, ha folyton ölben volna. Na meg hogy volna kaja?
Én amúgy most el kezdtem hordatni magamnak kaját! És képzeljétek, a cég elköltözik messzebbre tavasszal/nyáron, úgyhogy vége lesz a déli főzésnek. Dani ugyanis nem fog tudni hazajárni. Persze, lesz hátránya is, mert sz@r lesz, hogy nem fog hazajönni napközben, de legalább délben nem fogok főzőcskézni, max másnapra. De akkor nem vagyok időhöz kötve.
Ahogy olvastam Gyöngyi sorait, akkor eszméltem, hogy Ági, már talán ott van Erik? Vagy írtad is, hogy már ott van?
Hogy vagytok? Hogy viselitek egymást? Livike megszokta már az új helyét? Tudtok aludni így együtt egy szobában? Biztos másabb lesz a helyzet, a tv-nézés... reggeli készülődés egy szobában vele, hú, meg kell majd szokni.
Timikém, de szuper, hogy kimozdultok! Irigykedem emiatt a wellness hétvége miatt. Bizony, masszíroztasd csak meg jól magad, megérdemled ám!
Marcika haláli a jelmezben! Honnan a csudából szedtek ilyen jelmezeket?
(Közben elaltattam a bébikét. Napközben csak a járókában alszik 20 perceket, és akkor is muszáj elringatnom. Ha álmos, el kezd nyügizni, és el kell tologálnom a járókájában addig, amíg el nem alszik.
Ez a guríthatós járóka egy baromi jó szerzemény volt!)
Gyöngyikém, de sajnálom, hogy nem tudtok utazni a fene vigye el!
Lányok, remélem, hamarosan véget ér ez a betegség lavina, nagyon ramaty lehet nektek így.
Én biztos meg fogok őrülni az első betegségünk alkalmával.
Erzsike, köszi a kúpot, hát, nagyon el fogok gondolkodni rajta én is. Vagyis már azóta filózom, ahogy Ági írta. Csak ehhez még egy kicsit nőnünk kell.
Képzeld, ahogy elmentetek, ettünk és elaltattam a picit, de megint sírásba tört ki fél óra után, utána nem is aludt vissza, úgyhogy elvittem sétálni. 1 órát kint voltunk, nagyon élvezte. Nézelődött, aztán elaludt vagy fél órára. Ilyen későn még sosem sétáltunk.
Momo, de édes lehetett Mishal, amikor megpuszilt. Elhiszem, hogy ezek olyan feledhetetlen élmények.
Olyan sokszor elhatároztam már, hogy kimásolom a hozzászólásaim és csinálok belőle egy emlékkönyvet, mert ide annyi mindent leírunk, a jövőben olyan jó lenne visszanézni, mikor miről panaszkodtunk, minek örültünk.
Ha Dani szemfüles volna (mert ezt már neki is megemlítettem), a 30. szülinapomra megcsinálhatná. Ez baromi nagy ajándék volna.
Na, megyek, amíg a kisasszony alszik, kiteregetek meg eszem valamit.
Még néhány képet azért felteszek...
Így zabálja most már rendszeresen az öklét...
Levegőztünk... Jucikám, nagyon szuper a sapkácska, remélem, megismered! Köszönet érte!
A mi kicsi Szuperbébink! A papa bohóckodik vele mostanában így.
A kis huncut...