Hali Lányok!
Bölcsi vagy nem bölcsi, ez itt a kérdés. Sajna van akinek ez nem is kérdés. Ha be kell adni, akkor nincs mit tenni.
Úgy gondolom, h egy apróságnak valóban 3 éves koráig az anyja közelsége kell, az 5 hónaposan beadott kisbaba anyukájának is biztosan meg voltak a maga indokai, amiért kénytelen volt beadni. A másik, h vannak olyan kiskrumplik akiknek meg kell a közösség, meg vannak veszve a gyerkőc társaságért. A játszón találkoztam már olyan anyukával akiknek a gyerkőce nagyon igényelte a társaságot, az ő szíve is majd megszakadt, meg önvád, meg lelkirugi, de azt mondta beadja, mert a jól érzi magát a kisfia. A másik anyuka szívesen beadta volna bölibe a kislányát, de ott a kislány nagyon nem akart maradni, otthon elvolt egész nap egy kis asztalka és papírok meg ceruzák között, vagy gyöngyöt füzegetett stb. Szóval kell lesni a gyerkőc igényeit is.
Aztán amikor én még kislány voltam (de nagyon), anyukám otthon dolgozott (furi h a történelem ismétli önmagát), én is elvoltam, de sok szülő vitte hajnalban, a karban-ölben alvó babákat a bölcsibe/oviba, mert nem volt más megoldás, és mégsem lett ezekenek a gyerkőcöknek sem semmi baja, normális, egészséges felnőtt vált belőlük.
Nálunk különböző a 2 gyerkőc habitusa. Vincuska is elvolt velem itthon vígan, de már utsó fél évben én is éreztem, hogy nem vagyok elég neki, gyakrolatilag 3 és fél éves volt ovikezdésnél.
Milánnal már gondban leszek, mert ő nagyon nyitott, már most látom, h nem leszek elég neki. De ha nem marad más megoldás, akkor sűrűbben megyünk a játszóra
esetleg kiköltözünk a nyári időszakban.
Na, bocsi, h hosszú lettem.
Pusza