Zsófi, Tamás
Én egyszerűen szóhoz sem jutok. Iszonyúan megdöbbentem. Én már teljesen azt hittem, hogy semmi nagy baj nem történhet. Erre mégis. Én annyira, de annyira nagyon sajnálom, hogy az leírhatatlan
Tündi gyönyörűen megfogalmazott mindent.
Tamás, tényleg neked kell erősnek lenned! Feldolgozhatatlan dolog lehet az, amikor egy anya elveszíti a kisbabáját.
Igazságtalan az élet, de nagyon!
Judyt
Szerintem sehogy se lehet ezt a gondolatot elhesegetni a fejünkből
Ez sajnos mindig benne van a pakliban, ezért aggódom én is folyton. Hisz, mint Zsófi esete is példázza, a 12.hét elérése sem garancia semmire.
Tündi
Köszi a Stella-híradót
Örülök, hogy velük legalább minden rendben
22.-ére pedig már előre is extra drukkok mennek
Évi
Persze, hogy tesztelj holnap! Szerintem is tuti zebrás leszel!!!
Vali
E-mail-ben majd megküldöm a címem
És még egyszer köszönjük
Megmondom őszintén, én nagyon sokáig azt hittem, hogy csak így neten keresztül küldesz Kristófkának képet. De, hogy valójában is elküldöd neki?! Ezen meglepődtem
Nagyon aranyos vagy
Tökmag
Hormonvérvételeket általában a ciklus elején(kb. 3-5.nap), a ciklus közepén, de még tüszőrepi előtt(kb. 13.-14.napon) és a ciklus második felében (kb. 23.-25.napon) szoktak csinálni. Ilyenkor minden alkalommal minden hormont meg szoktak nézni (FSH, LH, prolaktin, ösztradiol, progeszteron, tesztoszteron), de ajánlott még a pajzsmirigyhormont és a vércukrot is legalább egyszer megnézetni, mert rossz érték esetén, mindkettő gátolhatja a teherbeesést.
Jófi
Igaza van a férjednek
Nehéz nem görcsölni, de legalább egy picit meg kell próbálni
Annácska
Én is mindig ezt mondom Kristófnak
Hiába alakul már a szobácskája, még nem szabad kijönni. Mindennek megvan a maga ideje
Ki kell várnia
(Ez csak nekem nem megy
)
Dorka
Sajnálom, hogy megjött
Judit
Egyáltalán nem nehéz cipelni ekkora pocit
Ezen én is mindig meglepődöm, mert szinte minden könyv azt írja, hogy a kismamák ilyenkorra már olyan terebélyesnek érzik magukat, meg nehézkes a mozgás és már tényleg kezd "terhessé" válni ez az állapot. Hát nekem semmi ilyen érzésem nincs. Remekül érzem magam, nem érzem magam tehénkének, sem terhesnek ezt az állapotot. Fürge vagyok, aktív vagyok, és talán ez a baj, mert így nem vagyok tudatában annak, hogy attól, hogy nem érzem, attól már nem a régi vagyok, és igenis lassítanom kell a tempón.
Szombaton, mikor Pesten voltunk vásárolgatni, én olyan fürgén jártam végig a boltokat, hogy apuci már nem győzött utánam jönni. Neki már fájt mindene, lába, dereke, na de én?!
Engem meg le sem lehetett állítani
Reggel 7-kor keltünk és este 8-ra értünk haza, de én még éjfélkor is itt pörögtem
Csupán két dologban érzek változást, az egyik a lépcsőzés. Anyukámék a 4.emeleten laknak. Hát oda már egy kicsit fújtatva megyek föl. Hozzánk a 2.-ra még úgy-ahogy elmegy
A másik az alvás, ami már nehézkes és kényelmetlen ekkora pocival
És köszönjük mindenkinek a Kristóf-, a szobácska- és a pocakdícséretet
Hát én se tudom, mekkora lesz a pocim februárra, hiszen még csak 1354gr-os Kristóf, erre még kb. 2 kilót mindenképpen híznia kell. Hogy akkor hogy fogok kinézni?!
Biztos nagyon murisan
És még az UH-os doki (a Praxisban) is azzal fogadott, hogy mekkora hatalmas pocim van, pedig ő aztán már biztos látott egy-két pocakos kismamát
Pedig minden oké, csak egyedül van Kristóf, és én is 11kg plussznál tartok (ami főleg csak pocakra ment
) Hogy hogy lettem ekkorra? Rejtély
Babus