Képzeljétek belekerültem az egészségügy hálójába és majdnem bele is gabalyodtam.
Hosszú lesz, de elmesélem, ha nem baj.
Szóval a keddi UH-n adott beutalót a doki a kórházába, hogy menjünk oda ma reggel Down-kór szűrésre (UH+vérvétel).
Be is mentünk a doki pontos volt, örültem is. Kéri a kiskönyvemet. nekem meg leesett, hogy basszus a másik dokim neve van benne (aki szabin van, és emiatt jöttem most ehhez) és ha ez észreveszi, majd magyarázkodhatok. Azt mondtam (közben nőtt 2 centit az orrom), hogy "Nincs még kiskönyvem, hisz kedden este voltam a doktorúrnál, a védőnő nálunk meg csak hétfőn és kedden van".
Mondta, jó, csak Taj kártya kell, nem gond, ha nincs kiskönyv, majd intézi nekem. (itt már kzdett gyanús lenni) Levitt az UH-részlegre, ott beadta a kártyámat és 10 perc múlva behívtak. Basszus a szonográfus nő, annyira durva volt, hogy azt hittem újra elveszti a szüzességemet. Belémb*szta az UH fejet és úgy mozgatta mint én kezdő vezető koromban a sebváltót. Rémes volt. Ráadásul meg se mutatta a monitort, 1 perc volt az egész, kezembe nyomták az eredményt, kérdezem: Jó lett? Válasz: A leleten rajta van! Basszus, nem az élettőrténetét vártam, csak egy emberi szót, hogy jó vagy nem jó. Majdnem sírva jöttem ki. Még jó hogy az uram velem volt, neki jól kimorogtam magam bőgés helyett. Aztán mondta a doki, hogy menjünk a terhesgonozóba, ott majd kapok kiskönyvet és ezzel lehet menni vérvételre. Fú, itt már kezdtem ideges lenni, hogy mi a fenét csináljak, hisz nekem már van kiskönyvem, és ha nem lenne, akkor se járnék 50km-re otthontól terhesgonozóba, ha egyszer a faluban is van.
Meg nem mondhattam, hogy van, a vérvétel meg kötelező, ahhoz meg kell a gondozóból beutaló. Na, jó nagy sz@rba kevertem magam.
Besunnyodtam a gondozóba, és ott kigondoltam, hogy azt mondom majd a védőnőnek, hogy a "főorvosúr" félreértésből küldhetett ide, mert én már gonozásban vagyok otthon, csak vérvételre jöttem.
A védőnő szerencsére bevette, csak beutalót írt, nem volt kalamajka. Remélem nem fognak felhívni 2 hónap múlva, hogy mikor megyek már gondozásra...
A vérvételen már rendesek voltak, (csak rohadtul fáj a szúrás helye azóta is, pedig aktív véradó voltam, sose volt bajom ezzel) sikerült azt is elintéznem, hogy elég legyen telefonon érdeklődni 2 hét múlva az eredményért, és lehet hogy ki is postázzák. Be voltam tojva, hogy nehogy a"főorvosúrnak" küldjék el az eredményt, mert akkor mehetek megint hozzá, és akkor már nem variálhatok a kiskönyvvel. Nem akarom látni mégegyszer ezt az embert, mert bár alapos meg jó szakember, de vöröses-barnára festi a haját, magas sarkú (kb 7cm magas) kopogós cipőt hord és 8000 csengő magyar forintot kér egy vizsgálatért magánban.
Hazajöttünk, és megfogadtam, hogy ha visznek se megyek ebbe akórházba, ahol ilyen bunkók, és még koszos is...
De a lényeget nem is mondtam. 1,5 mm a tarkóredő és az volt odaírva, hogy normális. És a babóca CRL-je (buksitól a fenékig) 71mm!!! Óriási már.
Röviden ennyi.