Szia Nyáriorgona!
Szóval az úgy volt, hogy a dokim hosszú időre elutazott.
És a néhány hónappal azelőtt felhelyezett spirál egy nagyon csúnya kismedencei gyulladást okozott.
Aminek az lett a következménye, hogy több mint fél évig a létező legerősebb antibiotikumon éltem. ( közben levették)
Már nem mertem autóba ülni, mert a rengeteg mellékhatás annyira megviselt, hogy egyáltalán nem bíztam magamban. Időközben hazajött a doki is, aki egy ideig megpróbált kezelni, de nem lett eredménye.
Utána bekerültem a kórházba, mert a tablettában kapható antibiotikumok már nem használtak semmit.
Két hétig intravánásan infúzióban kaptam antibiotikumot, alig tudtam magam felől.
Közben kiderült, hogy a méhszájam is nyitva van, ki tudja mitől, azt meg kell műteni. De ezt csak úgy lehetett, ha kikezelik a gyulladást.
Tehát feladat volt, nem volt szabad megbetegednem. Még a széltől is óvtam magam, hogy túllehessek a műtéten.
Egy hónap elteltével meg is lett. Csak méhszájplasztika volt, csonkolni nem kellett, mert csak nyitott volt.
De a probléma nem oldódott meg, mert újra kezdődött minden.
Ekkor egy neves ultrahangspec. állapította meg, hogy a jobb oldali petevezető van feltelve a sok gyulladás váladékával, és ez fertőz vissza.
Ezt pedig helyi injekciós kezeléssel gyógyították, közvetlenül a petevezetőben. Kéthetente jártam kezelésre, minden egyes alkalommal zokogva jöttem haza.
Ui. Ez a terület csak a hüvely felől közelíthető meg...
Ezt senkinek sem kívánom.
Szerencsére meggyógyultam, de mint tudjuk az ilyen nem kifejezetten hasznos a szervezetnek.
Úgy érzem, a félelmem nem alaptalan...
Sajnálom,de csak ilyen hosszan tudtam leírni.
Üdv: Marika