Kiemelt témák

Tünci, örülök, hogy szimpatikus meg aranyos a doki.

Kicsit azért megkönnyebbültél?
Az tök jó, hogy akkor kell menned legközelebb, ha úgy érzed, és nem akarja rád erőltetni magát, meg, hát pénz szempontjából sem mindegy. Bár az egészség minden pénzt megér.

Betti, a tegnapihoz képest jobban vagy már egy kicsit?
Akkor, ha hétvégén jó idő lesz, mentek motorozni?

elmentem pszichológushoz, tanácsadásra..
Később leírom részletesen,most csak annyit, hogy a sokszor ismételt zavaros gondolatok, a fájdalom, a sok sírás-Ez mind rendben van, teljesen jogos ,elvitathatatlan, érthető érzelmek,Tehát nem vagyok bolond..

Tünci! Persze, hogy nem vagy bolond! Inkább az nem teljesen "egész", aki ilyent mond rád! Gyászolsz. Teljesen normális, ami zajlik benned.
Jó, hogy szakemberi segítséget kértél!

Na itt vagyok..
Délután írtam fél oldalt, az nem tudom hová lett, de itt nincs az tutti..
boboka!
Nem is értem, de tényleg megkönnyebültem, mintha néhány dolog a helyére került volna..
Beszéltünk a férjemmel is amikor hazajöttem,ma teljesen rendben van minden..mellébújtam reggel, belesusogta a fülembe, hogy szeretlek..erre én:én is szeretlek..mire ő:de én nagyon..mire én:én is nagyon..aztán ő:de én jobban nagyon..Olyan édes volt..
Ma valahogy minden könnyebb..

MÉg az is jó volt a doktornőnél, hogy 1 órát végigsírtam és egyszer sem mondta,hogy ne sírjak..

Bettitől! kérdezném, hogy jó könyv a Csernus féle:A Nő?
Ma majdnem megvettem, aztán gondoltam leinfózlak..
Biztos jó lesz a tesóddal,főleg ha már "nevelgettél" kicsiket, hamar meglesz az összhang.
Panaszkodós anyukás téma:Az tényleg érdekes, hogy az én barátnőm is sokkal többet panaszkodik a babájára-másfél éves-mint amennyit dícséri..Marcika rossz, nem hagy aludni,mindig sír..hozzáteszem még nem is laktak egyedül..anyós mos főz takarít,gyerekre vigyáz..hm érdekes..
Viszont amikor először voltam a kórházban, akkor babás szobába tettek és 4 napig nem aludtam..kérdeztem őket,hogy tudnak így aludni-mert horkoltak-három baba, felváltva sír,többgyerekes anyuka kioktat, hogy a sajátomra ébredek csak...aznap éjjel két perce ordít a kisfia,20 centire a fejétől,megyek,ringatom,nézem anyukát:talán rosszul van,mert csak nem ébred..rendesen meg kellett ráznom..
Biztos nem könnyű, de remélem végül mind megtudjuk milyen ha az álmatlanságtól karikás a szemünk,nem a bőgéstől.

Örülök hogy Bende is megerősíti a jó híreket a dokimról,Hettuli meleg szívvel ajánlom Őt!

Manomano!
Nekem a kedvenc honlapomon van egy hivatkozás"Ide klikkelj, ha jön a főnököd" és a felugró ablak a google benzin ár kereső...


Kisanyácska!
Légyszi írd majd meg hogy Neked melyik hotel a szimpi, mert kinéztem néhányat a neten,de így nem lehet dönteni..
aztán remélem lesz is belőle valami,de már csak télen..


Olyan jó, hogy ilyen sokat írunk, hogy mindent megbeszélünk!
Nekem ez nagyon sokat jelent!

Még két napot megy az uram éjszaka dolgozni, úgyhogy éjjel megint nem sokat alszom! Az átépítés miatt a fele ház tárva -nyitva.

Még valami!Nagyon jó, hogy ahhoz is ilyen pozitívan áll hozzá mindenki, hogy elmentem pszichológushoz..a környezetemben nem reklámozom, nyílván lenne néhány nagyon tanult megjegyzés..

Judit!
Nem vagy elfelejtve.
Van egy szép-szomorú táblázatom mindegyikőnk gyermekével..

Tünci
Azt gondolom a Csernus könyv minden nő polcán ott kell legyen.
A stílusán lehet vitatkozni, de azon nem, hogy igen csak igaza van.
Nő a címe, de tartalmában a párkapcsolat gondjairól is szól.
Én egy szuszra kiolvastam, most készülök másodszor.
Szerintem vedd meg.

Boboka
Mára semmi bajom, ilyen vagyok, egy napos beteg. Egy jó alvás mindig segít rajtam.
És én nem megyek motorozni, csak arra ülök, aminek 4 kereke van.

Köszi Betti, akkor megveszem.
Azért most bevallom, reggel kicsit féltem, hogy ez a doki is olyasmi, mint a CSernus..gondoltam, akkor kapok a pofámra, hogy mit nyavajgok..

Az én párom is szeretne motort..én meg mindig azt mondom, hogy annál jobban szeretem minthogy felengedjem egy szörnyre!!4egyszer ültem motoron, sima halálfélelem..nem tudtam leszállni, úgy vettek le róla, annyira remegett a lábam..

A gyertyagyújtós oldalon olvastam egy anyukáról, aki gyertyát gyújtott Facikáért, hogy 6. hónapban szült, inkubátorba tették a picit, teljesen jól volt, és a nővérek benyúlkáltak koszos kézzel a steril környezetbe. 10 napig élt a pici.
És bebizonyosodott, hogy a kórház hibázott, mert a baba elkapott egy fertőzést.
Ez milyen?

Gondolkodtam rajta, megírom neki, jöjjön el ide.
Vélemény?

Persze!!Hívd!!
Istenem, ez szörnyű!
Én is épp ott vagyok az oldalon,jónéhány baba van,olyan picik, mint a mieink..

Csernus is csak abban az esetben ad a pofájára az embernek ha van rá oka.
Sokszor ez a módszer hat, de az biztos, kemény tükröt állít eléd.
Az előadáson kihívott egy csajszit, hát ne mondjam, fél óra elteltével teljesen kiforgatta, és szembeállította önmagávalt, ott nem volt menekvés.
Kicsit paráztam is , mert én hülye előre ültem, nehogy engem hívjon ki.

Két évvel ezelőtt vártuk első babánkat. Könnyű terhesség, nagyon jó magzati eredmények, genetikai vizsgálat tökéletes 1:50000 hogy valmai baj van.. gratulációk, öröm, várakozás. Megyünk a 17 hetes ultrahangra boldogan, semmi sem érdekel csak a baba neme, hiszen minden rendben már nem kell aggodnunk. Harminc perces ultrahang után mondja a doki át kell hívnia a másik szobából a dokinőmet, érzem baj van, férjem szorítja a kezem, de én sírok, tudom, hogy nincs valami rendben. Átjön a doki, fogja a kezem, ketten nézik az ultrahangot, baba nem mozog végtagjai kifordulva, csak a szíve dobog. Mondják, hogy nyugodjunk meg, nem biztos, hogy nagy a baj, telefonálnak más orvosoknak, több szem többet lát, megyünk ide-oda, mindenhol a válasz, hogy a magzat "vegetál", nem mozog, végtagjai bénák, veszélybe az életem, ha elhal. javaslat 5 orvos részéről, hogy szakítsuk meg a terhessget. Sírunk, magunkba fordulnuk, nem járunk dolgozni, sötét lakásban ülünk napokig, beszélgetünk, gondolkodunk, lelkigondozóhoz megyünk, imádkozunk és két hét után fájdalmas döntést hozunk. Vártam, hogy egyszer megmozdul, hogy érezzem, de nem tudott szegénykém..
És jött az, ami a legborzasztóbb volt az életemben. Kedden befeküdtünk mindketten a férjemmel kellemes környeztbe, csak ami várt ránk az nem volt kellemes. Aznap elkezdték a "procedurát", de sajnos még szerdán a borzalmas fájadalmakon kivül semmi sem történt. Nem aludtam, nem ettem csak sírtunk. Az orvosnőm is bent a kórházban velem, könyörög engedjem el a babám, ne tartsam vissza.. de nem megy.. akarom őt és azt, hogy meggyógyuljon.. Szerda este nyomatják az oxitocint, 10xer többet mint egy "normál" szülésnél, erre már történie kellett volna valaminek, de semmi, csak az elviselhetetlen fájdalom, adják a kábítóhatású fájdalomcsillapítót, ordítok, hogy legyen vége, de nem akarodzik. Férjem ébren, fogja a kezem, érzem meghalok, mondom bocsánat, hogy ezt adtam, nem így akartam, nagyon kábult vagyok, még jól is kezdem érezni magam, igen a gyenge morfin hatására. Eltelt az éjszaka, de semmi sehol, baba már halott, a gondolattól remeg a testem mint a kocsonya, vegyék ki ordítok.. nem, mondja a dokinő nem teszem meg, meg kell szülnie, hogy ép maradjon a következő terhessghez a méhe,.. de nem érdekel semmi, csakhogy legyen vége..Csütörtökön nyomatják az oxictocint, fáj mindenem, gyenge vagyok, fáradt kimerült, nem állok a lábamon. Nem törtéik semmi.. Akkor kezdődik az, amiről azt hittem, hogy nem lehet rosszabb mint eddig volt. Feltettek egy lufit, felfújták, egy zsinórt lógattak belőle, amit az ágy végére tettek, annak a végére 1,5 liter vízet, hogy húzza a lufit. Fájdalom a köbön, a karóba húzás is jobb lett volna. Nem bírok mozogni, csak szuszogok és sírok, jön a kábítógyógyszer, egész éjjel fent vagyunk, férjem a tehetetlenségtől majd megőrűl, én meg akarok halni. Eltelik az éjszaka, orvosom aki kedd óta bent van velem, aszisztensnő, mindenki benéz hozzám, látom, hogy nagyon sajnálnak. Péntek reggel 10kor kipattant a lufi, fáj mindenem, visznek a szülőszobában, férjem fogja a kezem, kipottyan a baba, ordítok, hogy nem akarok látni viygék el azonnal. A férjem a kezében tartja, sír, oda adja a dokinak engem betolnak a műtőbe. Felébredek, nincs fájdalom, nincs hasam, élek és ott van az űr.

Smuk Boglárka, olvasd el.

Leda!Mért tették ezt Veletek!???Jaj Istenem, úgy bőgök..jelen időben írsz Te is..annyira, annyira sajnálom!!!

Betti, azt nem 100%, hogy a nővérek miatt kapta a fertőzést a Picike.

Nálunk a 13. napon mutattak ki fertőzést, és azt mondta a doki, hogy akár azokban a csövekben, vagy a csövek végén lévő valamitől is kaphatott fertőzést. De 100 %-ban fogalmuk sincs, hogy mitől. + az ilyen kis csöppségeknek még a fehérvérsejtük sincs meg olyan számban, mint kellene, az ellenállóképességük = a nullával sajnos. Az én picikémnél szepsises sokk lépett fel, ami azt jelenti, hogy a kicsike szervezete annyira szeretne védekezni a fertőzések ellen, hogy elpusztítja magát.

Várjuk szeretettel az anyukát

Húúú, csajok azt a könyvet én is megveszem majd
Tünci, nagyon örülök, hogy ilyen jól vagytok a pároddal, nagyon drukkoltam ám

Leda
Én ugyanezt csináltam végig a 20. hétben.
Mi is ugyanígy döntöttünk. Betegség miatt.
Nálam az oxitocin fél óra alatt hatott, összességében 6 óra alatt szültem meg, előtte este megbeszéltem vele, hogy ő itt nem lehet boldog, segítsen nekem és mihamarabb küldjön egy kistestvért, mert ő most angyalka lesz.
Tudom milyen nehéz dönteni, tudom milyen, mikor felébredsz és már nem mozog benned és utána nincs semmi.
Együttérzek nagyon veled.

Sok a baj ebben a világban.

Tünci, akkor ott én sem értem, hogy miért nem császároztak meg, de utólag nagyon hálás vagyok a sok türelemért és amit értem tett a dokinőm. Nagyon hamar utána regenerálodtam, 2 hónapra rá teherbe estem és nagyon jól bírta a szervezetem. Csak indokolt esetben császárol, az altatóorvos is készen állt, ha valami baj van, de abban reménykedett mindenki, hogy megszülöm..
Igen, jelen időben mondtam el, most visszaolvasva, soha nem írtam le, sokszor megfogalmazodott bennem és most olyan jó...
Ez elmúlt, soha nem fogom elfelejteni, de nem fáj már. Van tovább és ez a lényeg! Neked is és mindnekinek lesz tovább, ez a topic átalakul babaváró topicá. Nagyooon jól tetted, hogy elmentél pszihológushoz, én mindenkinek azt javaslom, hogy egyszer az életben el kell menni, mert nagyon sok minden felszínre kerül és sok mindent máskép lát az ember. Nagyon jó úton haladsz, még friss, de meglátod, hogy sokkal jobb lesz.

És Leda, a 12. heti UH-n azt mondták, úgy fejlődik, ahogy a nagykönyben megvan írva. Pedig akkor már beteg volt. Mi is rögtön elmondtuk mindenkinek az örömhírt, előtte nem.
Aztán jött a hidegvíz a 20. héten.

Az az igazság, hogy én mindenkinek mondogattam szorgalmasan, hogy én nyitott gerinccel születtem és tudtommal öröklődhet, de le se tojták a fejem.

Boboka
Én csak azt írom,amit az Anyuka, ha eljön ide, majd bővebben megtudjuk a törénetét.

Az elkövetkező hétben mindenki Csernust olvas majd?
Lesz témánk rendesen.....

Mindenkinek jó éjszakát kívánok, megyek aludni, holnap pörgős nap lesz, majd reggel bekukkantok,elolvasom az éjszaki termést.

Betti én is a 20 hétben szültem meg, mert addig jártuk az orvosokat, probáltunk legalább egyet találni, aki bíztat, de mindenkinek a véleménye ez volt. Így már nem várhattunk tovább, meghát mi is kezdtünk megbolondulni, ezért a 20 hét végén feküdtem be.
Minden vizsggálat jót mutatott és ahogy a boncolási jegyzőkönyv meg is érkezett semmi genetikai probláma nem volt. Czeizel és a többi orvos szerint környezeti ártalom volt, fertőzés, sugárzás stb.. nem tudtuk meg .

Nem tudtam, hogy Te is nyitott gerincel születtél?! Veled minden rendben lett ezek szerint, az nem merült fel, hogy a baba is jól lesz? Ne haragudj, hogy kérdezem, nem tudom, hogy igazán mivel jár ez a fejlődési rendellenéség?!

Kikeresek egy cikket veletek kapcsolatban,olvassátok el!!Ezeknek nem szabadna így lennie,hogy tehetik ezt veletek??A szívem szakad meg..
Persze hogy én azért vállaltam, mert Violának volt esélye,vállaltam hogy roncsolják a méhem, hogy ezzel meghatározzák a gyermekek számát..de Titeket akkor sem kellett volna kínozni!!

Tünci, az a heyzet, hogy ilyenkor előre néznek az orvosok, a jövőmet tekintve. A babával már semmit sem lehetett tenni, ha élt volna, vagy egészséges lett volna akkor "megérte" volna akár a roncsolás. De ő rajta már nem lehetett segíteni viszont azon igen, hogy én mihamarabb helyre jöjek és vállalhassak babát.
Én nagyooon hálás vagyok, hogy találtam olyan orvost, aki ezt így végig csinálta velem, mert nagyon kevesen lettek volna, akik mindent megprobálnak ennyi napon keresztül.

Hozzáteszem, hogy pont egy évre rá, azon a helyen megszületett természetes úton a fiam, ugyanazzal az aszisztenciával.. Hihetetlen az élet!

Sehogy sem találom a cikket, ha meglesz bemásolom, de a lényeg az volt, egy budapesti kórház oszt.vez főorvosa nyilatkozta, hogy felháborító az a szakmai hozzáállás, hogy az ilyen esetekben felesleges szenvedésnek teszik ki a nőket, amikor korszerű fájdalomcsillapítás van a gyakorlatban..ha "normál "szülés történhet érzéstelenítéssel akkor Ti mért szültetek fájdalommal..azt mondta őnáluk a 30 egynehány hétre születő halott babák anyukái nem szenvedhetnek...

Ezt akartam csak mondani..

Tünci értem! Én nem kaphattam érzéstelenítést egyéb egészségügyi okok miatt, ezért használták az irdatlan erős kábító fájdalomcsillapítót. Már attól féltem rászokok, annyira jó hatással volt rám.. Soha életemben nem használtam semmilyen kábszert, de gondolom, valahogy ilyen hatást válthat ki..
Mindenképpen jó lenne, ha ilyen esetekben legalább a testi gyötrelmeket enyhítenék, vagy megszüntetnék. De azt hiszem az is nagyon egyedi.

Betti, nem is okoskodni akartam, ahány csöppség annyi féle dolog.

Remélem hamarosan eljön közénk az anyuka, és megtudjuk, mi volt.

Jóccakát neked

AtyaIsten, Leda, Betti, le a kalappal előttetek Nem semmi, amin keresztül kellett mennetek még a tragédia előtt.
Szörnyű, hogy ilyen sajnálatos eseményekre nincsen valami kímélőbb eljárás...

Lányok, én is megyek aludni, holnap jövök

eszembe jutott még valami amiről ma beszéltünk a doktornővel,amire szintén ingatta a fejét..
Amikor elfolyt a magzatvíz, megvizsgáltak,Viola harántfekvéses..beforgathatják, de szinte biztos hogy akkor agyvérzéssel születik,ne msok esélye lenne..DE! a császárt csak akkor végzik el ha kérem!!!Kértem.
Tehát ott, akkor, halálfélelemben döntsek élet-halál felett...az életemet is elcseréltem volna a babámémért cserébe..
Másnap reggel,ölelt a Drága Férjem..jó döntést hoztam..

Elhiszem Tünci, hogy mindent megtettél volna. És jól döntöttél, mert soha nem vádolhatod magad, hogy nem tettél meg mindent Vióláért. Többet nem tehettél. Ez legyen egy kapaszkodód
És a halálfélelem! Az borzasztó, nekem is volt rendesen, a végén már azon aggodtam, hogy én is meghalok és a férjem egyedül marad és hogyan fogja ő túl élni.

Tünci ott vagy?

még itt,netezek mindenfélét..

Ma vagyok itt először és gondoltam megpróbálok beszélni, nem tudom fog e menni. Mert iszonyatosan szenvedek amióta Angyalka lett a kislányom.

Szia!
Bármi is történt Veletek, mi megértjük..ez egy ilyen topic..csupa Angyalkával..Ha úgy érzed, hogy el tudod mondani,mi meghallgatunk..Ha még nem tudsz beszélni Őróla,akkor beszélj bármiről..

Látom nem vagyok egyedül aki nem tud még ilyenkor pihenni, de már egy ideje igy vagyok vele. Nehezen megy az alvás.Az én kicsi babám 10 napot élt csupán és augusztus 27- én halt meg.Egy kicsit nehéz róla beszélnem, mert most is csak sirok.

Szia! Látod milyen vagyok még nem is köszöntem.

Te vagy Bogi anyukája..vártalak már..
én sem alszom mostanában..

Igen az vagyok csak még ahhoz is idő kellett, hogy irjak, már jó ideje nézegetem az oldalt. Akkor tőled kaptam az üzenetet ugye?Amióta elment a kislányom nem nagyon tudok beszélni, csak irni . Az jól esik ilyenkor közel érzem magamhoz.

hogy ne kelljen visszaolvasnod..

Viola kislányom aug 1-jén született, terhességem 26.hetében..mi két napot kaptunk csupán..aztán elment..

Néhány nappal később indítottam a topikot..azt hittem meghalok én is..mert eldöntöttem, hogy nem élek Nélküle..de itt vagyok..ahogy mindannyian..minden percben fáj a hiánya..de élek..örzöm az emlékét..

Betti0412 talált Rád és hívott a topikba,azóta már én is és még ahogy láttam többen gyertyát gyújtottunk Bogiért..Betti lánya Franciska Angyalka..

Sosem tudom, mit írjak az újonnan jövőknek..örülök hogy jöttél, de sajnálom is..

Bogikám 25. héten született meg. Gondolom az adatlapján biztos olvastad milyen körülmények között és annak ellenére nagyon nagyon erős és ügyes kislány volt. Én is ugy vagyok vele még mindig mennék hozzá de muszáj maradnom is, mert van egy 7 éves kislányom. Az a legfájdalmasabb hogy ugy érzem mind a két lányomnak szüksége van rám.

Igen igy már képben vagyok, én is mindig gyujtogatok sok kisgyereknek és perszen nagyoknak is. Nagyon jól esik, amikor gondolnak rám vagyis a kicsi lányomra mások is.

Szüksége is van rád..én is úgy érzem gondoskodnom kell Violáról,megteszem érte amit most megtehetek..gondolok rá, sírok érte..minden nap meglátogatom és elmondom mennyire szeretem és hiányzik nekem..elrendezgetem a sírját,mintha az ágyában aludna..enélkül már megbolondultam volna..
Nekem Ő az első gyermekem..az oly régóta vágyott, imádott baba..

Bogika miért született olyan nagyon korán?

Végig olyan szép terhességem volt, még egy rosszul létem sem volt.Elkezdett szivárogni a magzatvíz előtte néhány nappal és aznap reggel teljesen elfolyt. Igazából ennyi, más probléma nem volt.


Igen mielőtt irtam végig olvastam a történeted és igazából jól kisirtam magam és utána irtam meg az első üzenetet. Nagyon sajnálom ami veled is történt. Hiszen még neked is nagyon friss a dolog.

Nálunk voltak apróbb gondok, de nem gondoltam, hogy a 22-23.hét után bármi történhet..már készültem a szülésre..de nem így..
én sírok minden nap..meg sem próbálom erővel elfolytani, akkor este kizúdul..volt néhány hisztérikus ,üvöltős sírás ..úgyhogy így jobb..
neked is annyira most volt még..csak pár hét..az semmi..
nekem segít,beszélni újra és újra..

Remélem lassan tudunk segíteni..

Pici lányod akkor nagyon küzdött..

A másik topikban született egy kisfiú két hete..néhány nappal idősebb Violánál..jó van ,fejlődik..ennyit jelent az a néhány nap és néhány gramm..alig bírom ép ésszel..

Nem kérdem, hogy hogy érzed magad most,mert az tudom..Férjed,kislányod??

Vagy még?



Bogikámat mi hazahoztuk és itthon lesz velünk. Mi így döntöttünk és úgy érzem ez nekem jó. Mert azóta valahogy másképp érzek, mert itthon van velem. Amikor mentünk érte nagyon kész voltam és amikor megfoghattam az urnáját és magamhoz öleltem valahogy megkönnyebültem, mert akkor visszakaptam végre.

Ha nektek így jó,akkor ezt kell(ett) tennetek!

Miután kijöttem a kórházból,én is alig vártam hogy visszakaphassam..akkor amikor végre megvolt a temetés, akkor éreztem igazán, hogy tényleg vége,sosem kapom már vissza..de mehetek hozzá bármikor..oda, ahol van..

Hát a férjemet is megviseli de ő próbál erős lenni . Ha egyedül van akkor sirja ki magát.

A Barcikám pedig még igazából nem is tudom hogy mit érezhet, mert erősnek látom de közben meg vannak olyan dolgai hogy akkor kicsit megijedek. Pl. amióta a Bogika elment azóta többször mondta hogyha mentünk valahova kocsival hogy üssem el a babakocsitolo anyukákat. Aztán rákérdeztem miért. Mondta mert ő is szerette volna a Bogikát tologatni és már nem lehet. Mondtam neki hogy azok az anyukák nem tehetnek róla hogy elment a Bogika. És akkor gondold el azt mondta nekem - Anya akkor üssük el az orvosokat!

De igazából általában nem lehet észre venni a lányomon. a dolgot most kezdte az első osztályt és eléggé leköti meg szeret is járni. Hál isten nem veszem észre rajta, hogy a kistesója elvesztése miatt nem akarna mással foglalkozni. Mert szeret iskolába járni.

a maga módján keres valakit akire haragudhat,akit hibáztathat..

szerintem meg fogja érteni,majd kérdezget,Ti pedig megtaláljátok a szavakat, amivel elmagyarázhatjátok..nagyon nehéz lehet neked,Te nem omolhatsz össze,Neked ott van Barbara..

én mindenkire haragudtam,az egész világra legfőképpen magamra,gyűlöltem a testem, amiért csődöt mondtam..
és most egész életemben, ha tükörbe nézek láni fogom, hogy meghalt a gyermekem..

Én is magamat hibáztatom, mert nem tudtam rá vigyázni mert még a hasamban kellene lennie. Pedig tudom hogy nem tettem semmi olyat amiért megtörtént. És közben nagyon nagy a harag bennem, azóta amióta kezembe kaptam a boncolás eredményét és nem volt semmi különösebb baja. A halál oka bakteriális szepszis(vérmégezés)- és ez állandóan az agyamban van. Mert semmilyen más problémát nem találtak a kicsi babámnál. Talán jobb lett volna ha valami más is kiderül és akkor azt mondtam volna talán jobb neki. De így ? Mikor semmi baj nem derült ki. Éreztem mert tényleg nagyon erős volt.

Minden olyan szépen alakult nála. Volt rendesen vizelete, széklete már a maximális adag ételt kapta. Nem volt lélegeztetőn, két nap alatt lement róla a sárgaság. Hihetetlen de még a nőgyógyász is azt mondta akinél szültem elvileg hogy érdeklődik és szinte csoda ez a baba.

most egy kicsit olyat fogok mondani, amiért én még két hete sikítottam..mindenki azt mondta, hogy beteg lett volna..mondtam hogy mit bánom én,ha nem szenvedne én megteszek érte bármit..
ahogyan biztosan te is..
annyira picik és védtelenek..és sérülékenyek..nem akarok arra gondolni, hogy talán szenvedett míg élt.

én még nem kaptam kézhez a jegyzőkönyvet, de beszéltem a főorvossal aki a beavatkozást végezte..tökéletesen egészséges babának született..születés közben megóvták, de aztán keletkezett vérzés az agyban..bár a halálát tüdővérzés okozta..
a világban olyan csodák vannak és talán semmit nem érezhetett volna ebből..

Azt hiszem most elköszönök, mert muszáj lesz egy kicsit lefeküdnöm reggel 7kor ébresztő mert van a kicsi Barcikám is. De most már talán hogy beszélgettünk már nem lesz nehéz belépnem hozzátok.


Jó éjszakát.

még amit kihagytam..
hetekig úgy éreztem nem élhetek magyarázat nélkül..nem történik ilyen csak úgy,véletlenül..de nincs ok..semmi..
muszáj elfogadnom, különben meghülyülök..
de Neked még korai talán..