Sziasztok,
nem olvaslak most el benneteket, csak röviden leírom mi történt...
24-én délután 2-kor bementunk, mert mensigörcsös ötperces fájásaim voltak, de az ü. doki hazaküldött az 5 percesekkel, mert mondta, hogy teljesen zárt vagyok, valszínű belülről nyílok és a magzatburok meg fog repedni, és akkor jöjjek vissza.
Hazamentünk, háromszor fürödtem, meg minden, és úgy hét körül bedurvultak a fájások, és 9-ra már 3 percesek voltak, úgy mentem hogy kocsi, fájás, kórházbejárat, fájás, lift fájás, 3. emelet fájás, szülészet fájás... Mire felkerültem az asztalra, azt mondta a ü. doki, hogy gyorsan visszaértünk, és hogy már 4 újjnyira kitágultam, és mehetünk szülni. Felhívták a dokimat, aki még bejött (mert elvileg ő pénteken sem dolgozott, meg a hétvégre elutazott vidékre, de biztos mondták neki, hogy könnyű szülés lesz.
) és 21.15-től 22.33-ra meglett a baba. Beöntés, érzéstelenítés nélkül.
Érdekes, hogy a szülőágyon már nem érdekelt a dolog a beöntésssel meg a többivel kapcsolatban, nekem ez volt a nagy parám.
A kitolásnál jó pár nyomást elbénáztam, de a végére nagyon belejöttem. És a férjem volt a legnagyobb segítség, ő, aki be sem akart jönni. Annyira szakszarűen fordítgatott, meg minden, hogy le a kalappal előtte, és bírta, még azt is nézte, hogy vágnak át, mert azt kellett, de meg sem éreztem, a varrással ellentétben.
Mondjuk én elág nyávogós vagyok, ilyen fájdalmakkor. Azt tudom, hogy egy másik lány megrémítettem a szülőszobán az "ordításommal", de mondta, hogy megkérdezte, hogy én kaptam-e érzéstelenítőt, és megnyugtatták, hogy nem, ő viszont kapott.
Utána ott hagytak minket és szopizott is, a magzatmázat nem mosták le.Nem mondom, hogy minden percét élveztem a szülésnek, de a végeredmény gyönyörű. Minden tekintetben egészséges, és nagyon szép kisbaba. 3200 gram és 56 cm, ideális kis formás jövevény. Nagyon aranyos.
Most csak 3-an vagyunk itthon, így kicsit fáradtak vagyunk, a férjem próbál segíteni, a babát nagyon jól fogja, először ő fürdette, tegnap már én. Mindkét eddig itthon töltött éjszakán a hasamon aludt, mert a kiságyában nem volt hajlandó, vagy én nem voltam elég türelmes???Nagyon sajálom, ha sír, mert olyan elkeseredett tud lenni, remélem nem fogom kapkodni őt, mert a jóhoz könnyű hozzászokni.
Etetés: Gőzöm sincs jól megy-e, anyatejet kap, eddig kihúzta, meg pár kanál ánizses vizet, mert teának nem nevezném, cukor nélkül, mert a dokinő mondta, hogy a tejem a tápláláshoz elég, de száraz a nyelve, meg még picit sárga, és adjak neki plusz folyadékot. nem tudom jó-e ez neki. De mindig készségesen megissza.
Azt hiszem fejnem kell majd, mert valahogy nehezen akar beindulni a tejnövekedés.
Anyukám jön a jövőhéten, már volt, de sajna szabít csak a rendes születési időpont után adtak neki.
Egyébként nagyon jól vagyunk, fura, hogy egy kis jövevény van velünk.
De ha ránézek elsírom magam örömömben.