Nem tudok aludni....és íme:
Szülésem története
04 hó 03.-ka volt,amikor még elbattyogtam a tőlünk messze levő védőnöhöz utolsó "pofavizitre" ahol már mondták hogy szerintük hamarosan szülni fogok. Amikor halgatták a baba szívhangját jól érezhetőek voltak a méhösszehúzódások. Mondogattam,hogy egy kicsit fáj a derekam és a hasam,de alig érezhetően. Mondták,hogy lehet hogy már ma baba lesz. Én nem hittem,és legyintettem,tudván hogy Jázminkámat is több mint egy héttel túlhordtam,ráadásul a négy nappal ezelőtti ctg egy darab fájást sem mutatott.
Ezután szépen hazatipegtem. Itthon tovább fájdogált a hasam,de tudomást sem vettem róla,hiszen nem is volt fájdalomnak nevezető.
Majd eljött az este,elrendeztem a családot és lefeküdtünk. Sokáig tévéztem,majd jóízűen elaludtam. Éjjel 12.45-kor arra ébredtem hogy kellemetlenül fáj a hasam. Nem tudtam visszaaludni,de még mindi azt hajtogattam magamban ,(fogalmam sincs még most sem hogy miért) hogy á,én még nem fogok szülni,ezek csk jósló fájások.
Amelyek rögtön hat-nyolc percenként jöttek.
Még így feküdtem egy órát,forgolódtam,sziszegtem,már a férjem is felébredt
,mire már mondtam,hogy valószínű menni kell,akkor már ő is tisztában volt vele. Már 5-6 perces fájásaim voltak és már elég... erősek
,ekkor elkezdtünk kászálódni. Elmentem vécére,ott láttam hogy elment a nyákdugó,akkor gondoltam,hogy ez akkor már komoly....
Két fájás közt azon kezdtem aggódni,hogy jaj most itt kell hagynom Jázminkámat és mi lesz ha reggel felégbred és én nem leszek stb....
Apa főzte a kávét én megkerestem hogy mit kapjak magamra,elmentem lemosakodni,ekkor már hajnal fél 3 volt és 2-3 perces fájásaim. Felöltözni kb.fél óra alatt tudtam mert sűrűn jöttek a fájások és akkor mindig eldőltem a nappali kanapéján és szorongattam egy kicsit.....
Egy zokni egy dőlés....
Mire elkészültem már fél 4 elmúlt. Felébresztettük nagymamámat,a másik szobában,aki minderre fel sem ébredt...
(ő vigyázott a lányomra),és elindultunk az autóhoz. Én alig tudtam odáig kivánszorogni,pedig itt állt a kertben...
Már csak jajgatni tudtam.
A férjem gyorsan kikapta hátulról a gyerekülést,miután szegénykémre rákiabáltam hogy: én most csak feküdni fogok tudni!
Na én oda valahogy bemásztam ,lefeküdtem az oldalamra belekapaszkodtam a fogantyúba és el nem engedtem. Agyon szorongattam.
Szegény apa úgy kapaszkodott a kormányban és úgy repesztett mint a filmekben. Mi Ráckevén lakunk és hát nagyon kellet már sietni....
már 1-2 perces fájásaim voltak.
Versenyidő alatt értünk a kórházba,a kórházhoz érés előtt hívta a férjem adokit,aki hál isten épp ügyeletes volt!
Írtó nagy mázli volt,mint utólag mondta lehet hogy nem ért volna be.
Na, irány a mentős bejárat(a dokim mondta),mivel a férjem hangján meghallotta hogy itt sürgős a helyzet!
Én már csak azt vártam hogy ott legyek végre a szülőszobán és legyek már túl rajta!
Sikerült keríteni egy beteghordó fiút aki tolószékkel elindult velem...mivel mondtam hogy én már bizony lábraállni nem tudok.
Soha nem felejtem el megkérdezte a fiú,hogy ne vigyen a nyolcadikra,mert ott van a betegfelvétel? Mikor látta hogy állandóan görcsben vagyok és alig tudtam kinyögni hogy fent vár a dokim,akkor mondta,hogy "ok. máris megyünk a kilencedikre"!
És már repesztettünk is! Mire felértünk,"terített asztal" fogadott a doki bácsi és a szülésznő. Gyorsan lekapták rólam a ruhákat, feldobtak az ágyra.Elmondta hogy már széklelési ingerem is van. A doktor úr megvizsgált ,eltűnt a méhszáj,ott az ágyon gorsan burkot repesztett egy 5 másodperces szívhangvizsgálat,az is ok.Közben megérkezett apa a batyukkal,szegény szaladt fel a kilencedikre gyalog,mert csak az a kulcsos beteghordó működött.
Még vártunk pár iszonyatos fájást(már a végkimerülésben voltam) és nyomhattam. Kb hat nyomásra 04óra 40perckor megszületett Flórácska 3000 grammal és 48 centivel! Apa elvágta a köldökzsinórt!
Olyan kis pici tündér volt! Ahogy megláttam és rámsimult
megszűnt körülöttem a világ!
Ez a világon a legcsodálatosabb érzés. Örülök,hogy nőnek születtem és anya lehetek!
A varrást már alig éreztem ,igaz kis vágás volt. A méhlepény is elég hamar megszületett.
Ilyenkor már csak rózsaszín felhők úszkáltak körülöttem.
Senki más nem volt a szülőszobán így apa is ott lehetett velem két órát. Jó volt.
Összességében nagyon jó volt az egész szülésem,gyors,nagyon fájdalmas és izgalmas!
Ha választanom kellene a indított,edás,agyonszúrkált és a gyors mindenféle fájdalomcsillapító nélküli szülés között,akkor az utóbbit választanám.
A kórházban töltött napok nagyon jók voltak. a legtöbb csecsemős segítőkész ,rendes volt.
Szerencsére a kétágyasban voltam,nagyon jó volt! Második éjjeltő velem volt a lányom! Mindenkinek ajánlani tudom! Nekem nem volt fárasztó,neki is jó volt és nekem sem durrantak úgy be a melleim,mert éjjel is szoptattam.
Szóval az egész nagyon jó volt,szertek rá visszaemlékezni!
Remélem nem nyújtottam túl hosszúra és nem untátok.
Jó éjt mostmár tényleg.
Dalma