Kiemelt témák

Kata!

Én tulajdonképpen azért kezdtem el érdeklődni az otthonszülés iránt, mert nem szimpatikus ahogy a kórházakban kezelik a szülést: a futószalag, a kötelező jellegű beavatkozások, a kiszolgáltatottság, az egész folyamatnak mint betegségnek való megközelítése, az alapfeltevés hogy egy nő csak mindenféle belenyúlkálással képes megszülni a gyerekét... de legfőképpen a kiszolgáltatottság volt ami zavart, hogy egy rendkívül érzékeny helyzetben, amikor támogatásra vagy legalábbis békénhagyásra lenne szükség, jön a "tekintély" az orvos vagy szülésznő személyében és tkp megfélemlíti a szülő nőt, hogy ha nem tesz így vagy úgy, akkor veszélyezteti a gyereke életét, és (nekem nagyon úgy tűnik) leginkább a "tekintély" kényelmének érdekében. Szóval nálam nem is annyira az otthonszülésen van a hangsúly, hanem a kiszolgáltatottság és a felesleges beavatkozások elkerülésén.

Te miért választottad az otthonszülést?

Sziasztok!

Rokica, a mostani kismamaban pont ezekröl a rutin ill. kötelezö beavatkozasokrol irnak. Diohéjban annyi, h abszolut nincs rajuk szükség.

A következö szamban otthonszülésröl lesz szo, kivancsi vagyok...

Szerintem nagyon helyén van, amit irtal most !

Sziasztok!

Elkezdtem végülis járni a tanfolyamra, NAGYON JÓ! Bár egyes szakaszokra majd csak a következő turnusban fogok tudni eljutni, így is jó nagy szervezkedésbe került, hogy Zsuzsát el tudjam helyezni addig valahol máshol.

Saara:

Igen, olvastam, nemcsak a Kismamában, hanem máshol is... nagyon jól tudom, hogy egy csomó beavatkozás felesleges, sőt káros... én megküzdöttem az orvosommal, nem engedtem pl megindítani a szülést, de mégis amikor megérkeztem a kórházba már 2-3 perces (de rendszertelen) fájásokkal, és az ügyeletes szülésznő megvizsgált, érdekes módon elfolyt a magzatvíz. Aztán a kádban nem volt melegvíz, le is álltak a fájásaim. Ezek után már nem történt olyan beavatkozás amit én nem kértem vagy nem akartam, de egyre inkább látom, hogy a kórházban tényleg nemigen lehet háborítatlanul szülni...

Sziasztok!

Csak egy gondolatébresztő körkérdés:

Ági mégis ki, szerintetek?

Nemrég kérdezte tőlem valaki, hogy találkoztam-e már "mesterrel", amolyan spirituális értelemben hangzott el a kérdés.


És nekem ő jutott eszembe.
És hogy egy asszony (kb. a harmadikkal jött hozzá) Fényes Csillag-nak szólította.

És hogy én is leginkább így gondolok rá azóta is. vagy amolyan - tudom, röhejesen hangzik, de - központi Anya-ként...

És Ti? Kíváncsi lennék rá, mit gondoltok?

Valahol a második-harmadik oldalán e topicnak parázs vita alakult ki a fényes csillagságról. Azt gondolom, ezt tényleg csak az érti, aki személyesen találkozott már Ágival.

Zsu.

Szia Zsu!

Nekem olyan gondolataim voltak néha, hogy Ági néha talán túl laza...
De rájöttem, hogy nem laza, hanem profi
Most nem jut eszembe az a szó, amelyet jónak érzek, amikor Rá gondolok... De még gondolkodom, csak gyermek ordít...

Egy kis pletyka:
Ő Geréb Ági férje: http://index.hu/tech/tudomany/spidron5030/

Húúú, ez nekem magas... most ő akkor képzőművész vagy matematikus???

Szia Rokica,

Hát, bocsi, de nagyon elmaradtam a válaszal. Én azért szültem otthon, mert én úgy éreztem, sokkal komplikációmentesebben szülhetek otthon, mint kórházban. Szóval egyáltalán nem lett volna biztonságérzetem, ha nem otthon vagyok. És mert szerettem volna, ha a babámat a lehető legkevesebb megrázkódtatás éri az első pillanataiban, napjaiban. És így is volt
De persze az általad felsorolt indokokkal is maximálisan egyetértek!

Egyébként most már te is közel vagy a nagy naphoz....
Ne felejts el időben Aids tesztet csináltatni, mert kb két hét az átfutási idő, ha sűrgősen kell, akkor azért fizetni kell.

Nagyon várom a szüléstöridet!

Rokica,
is. De inkább az első.

Rókicának különleges és szép szülést kívánok!

Zs.

Szilvi!

Várjuk a további pletykákat!

Nem baj, ha nem teljesen érthető, legalább csiszolódunk.

Zs.

Találtam egy jó kis újévi cikket, ha van kedvetek olvassátok el!

Üdv.

Zsuzsi

Drága Zsuzsi,
de hol a cikk??????????????????????

Na igen, a kérdés igen jó!

A harmoneten találtam, de úgy látszik nem sikerült bemásolni a hivatkozást.

Újra megkeresem, ha megvan, jön a cikk.
Egyébként a valós és nem álcélok kitűzéséről van szó.
Nem csak kenyérrel él az ember, ugye...

Bocs!
Zs.

http://www.harmonet.hu/cikk.php?rovat=5 ... kkid=10190

íme, az elmaradt hivatkozás.

Zs.

ZSu,

Eznagyon jó!
Mit szeretnék birtokolni? talán bölcsességet....
Mit szeretnék átélni? Nap mint nap átélem: látni ahogy a kisfiam egyre okosabb, ügyesebb, szebb, jobb és bolodgabb
Mivé szeretnék válni: na ezen még kell egy kicsit gondolkodnom

Lányok,

olvastátok a Kisnyanyás cikket az otthonszülésről? Kicsit kevésnek éreztem, nem volt benne túl sok infó meg valahogy olyan talminak tűnik az az idill, amit az orvosi hozzáállások sugalltak..

kisnyanyas ujsag, ez tetszik
Szerintem is kicsit rövid az egész.

Ezt a kisnyanyásat be tudná valaki linkelni? Előre is köszi!

Dodó,

sajnos ez pont nincs fent a neten, az újságban olvastam. de nem éri meg megvenni a cikkért.

k

Újabb olvasnivaló, amíg nem dob be valaki valami provokatív témát

ez most amolyan otthonszülés-illatú...

http://www.harmonet.hu/cikk.php?rovat=4 ... ikkid=4849

Üdv.mindenkinek!

Zs.

Zsu!

Az előző cikk nagyon tetszett.

Arra lennék kíváncsi, hogy Titeket a szülés, anyaság hogyan változtatott meg munka terén, tehát arra gondolok, hogy ha visszamennétek dolgozni (vagy nem ), mi az, amivel szeretnétek foglalkozni. Mert én egy multinál dolgoztam, és tuti, hogy nem erre vágyom, értelmetlen, stresszes munka és egyedül sem élveztem, hát még család mellett...
Kíváncsi lennék olyan anyukákra, akik mertek valami teljesen más irányú dolgot kezdeni gyes után.

Szia Orsi!

Úgy látszik az otthonszülés hasonlóan formálta át a gondolkodásodat, mint az egyémet:

én könyvelő voltam, vagyok. Ez nem egy ÉLET(!)szagú foglalkozás.
Első gondolatom az volt, hogy mindenképpen valami olyasmit csinálnék, amivel hozzáadok valamit a másik emberhez.
Azt gondoltam, TUTI pályaelhagyó leszek.
De közben eltelt fél év, és most azt gondolom, hogy a gyerekek úgyis rengeteg energiát igényelnek és ezzel nekem elég is lesz az ÉRTELMES munkából. Igaz a könyvelésért már nem rajongok, mint régebben (tényleg!), viszont alább hagyott a pályamódosító kedvem.
Azért nem adom fel

Te mi szeretnél lenni?
Üdvözlettel:

Zsu.

Zsu!

Hááát, nem tudom. Én is hasonló területen dolgoztam, de nem hinném, hogy folytatni tudnám.
Annyira szép minden, ami várandóssággal, szüléssel, szoptatással kapcsolatos, és engem ezek érdekelnének, de még nem jöttem rá, hogy mi lennék...
Lehet, hogy ha nagyobbak lesznek a gyermekek és nem leszek benne annyira a születés-szülés (természetesen otthonszülés) témában, akkor megint fog vonzani a szakmám, de. Mindig ott van a de. Úgy érzem, ennél hasznosabb és értelmesebb dolgot is végezhetnék. Talán majd idővel kiderül...

Amúgy a könyvelésért én sem rajongok, és így volt ez a múltban is...

Zsu!

Hááát, nem tudom. Én is hasonló területen dolgoztam, de nem hinném, hogy folytatni tudnám.
Annyira szép minden, ami várandóssággal, szüléssel, szoptatással kapcsolatos, és engem ezek érdekelnének, de még nem jöttem rá, hogy mi lennék...
Lehet, hogy ha nagyobbak lesznek a gyermekek és nem leszek benne annyira a születés-szülés (természetesen otthonszülés) témában, akkor megint fog vonzani a szakmám, de. Mindig ott van a de. Úgy érzem, ennél hasznosabb és értelmesebb dolgot is végezhetnék. Talán majd idővel kiderül...

Amúgy a könyvelésért én sem rajongok, és így volt ez a múltban is...

Sziasztok, otthonszülők! (azt hittem, csak Szilvit ismerem innen, de kiderült, hogy nem... )

Ímhol a kérdésem:

Hogy szülnek otthon a vidéki otthonszülők?
(ja, és nem kritizálni jöttem, lelkes "amatőr" vagyok csupán)

Szia liv!

Úgy, mint nem vidéken!

Mi érdekel tulajdonképp? Szívesen válaszolok, szültem anno Érden (még létezett a születésház), aztán otthon is!

Sziasztok!

Ja, igen, nem voltam egyértelmű...azért kérdeztem, mert ugye a G.Á. budapesti. Hogy kerül ő időben Zalaegerszegre, vagy, teszem azt, Pécsre? Gondolom, sehogy, ezért kérdeztem, hogy ilyenkor mi a protokoll?

Nem feltétlen.

Elviekben oda is érhet időben. Vagy közösen felvállalja a szülőkkel, hogy úgyse ér oda.
De inkább az előbbi. Mivel a folyamat szerintem inkább pszichés, mint fizikai, így a tudatalatti magyon befolyásolja. Az anyák nagy többsége meg tudja várni Ágiékat...

Van az Alma utca, ha jól tudom, ez már születésház is vidékieknek. Akkor meg ugye az a kérdés, hogy ér oda valaki... Sokan előtte napokban felutaznak Pestre, bevetik a rokonokat.

Minden ,egbeszélés kérdése....

Sziasztok,

Livi, sokféleképpen szülnek a vidékiek.
Ágiék azért elég messzire elmennek, ha tudnak (ha épp nincs más szülés vagy tanfolyami nap vagy egyéb elfoglaltság). Én már négy éve voltam a tanfolyamon, akkor olyanra emlékszem, hogy Győrbe elmennek, Sopronba már nem; Szegedre igen.

A lányom 2003-ban született, a kiírt időpont előtt két héttel kezdődően lett volna kölcsönlakásunk Budapesten, de ennél egy héttel hamarabb megrepedt a burok. Ági épp nem tudott jönni, én pedig nem mertem úgy elindulni, hogy nem tudjuk, mikor indul be a szülés, nincs hova mennünk se szülés előtt, se szülés után. Lehet, hogy megoldódott volna, de akkor és ott én nem vállaltam ezt a bizonytalanságot. Hajnalban repedt meg a burok, estig vártunk és akkor bementünk a kórházba.

Idén márciusban született a fiam, a terv az volt, hogy
1. Ági vagy valaki jön;
2. ha útnak indul a baba és nem tud jönni senki és úgy érzem, akkor mi megyünk; az Alma utcában szülünk és utána egy kedves barátnőm lakásába mehettünk volna, ha nem tudunk/akarunk a pár órás újszülöttel hazajönni (Szegedre);
3. az is benne volt a pakliban, hogy nem tudnak jönni én meg nem akarok menni és kórház.

Az 1. pont lett végül :):).

De hallottam én már számomra hajmeresztő történeteket is, majd talán jönnek mások és mesélnek.

Kati

figyelek...

GyeZsu!

Mi a nagytesót elvitettül nagyival, így volt a legjobb. De Dodóéknál (lásd feljebb) pl. ott voltak a tesók, ki hogy szeretné.
Gyerekorvost meg kell kérdezni, hogy elvállalja-e az újszülött vizsgálatát, leveszi-e a vért, bead-e oltást, stb? Amúgy Ágiék is tudnak ajánlani orvost, ha nincs más.

A környezet nálunk nem tudott a terveinkről, csak anyukám és 2 barátnőm. A többiek utólag értesültek róla és nem akarták elhinni. Azt hittem, hogy födbe döngölés lesz, de inkább nem feszegették a témát.
Egyébként férjem nagyon csalódott, mert ő nagyon büszke az otthonszülésünkre (+ persze én is!!!), de most már inkább hallgat róla... Sokan rögtön elítélik, meg se kérdezik, hogy miért is döntöttünk így? Hát, Ti hülyék vagytok-jön rögtön a reakció.

Sziasztok!

Nem igazán talátam témába illőt topikot, így itt kérdezem meg, mert úgy tudom, akik otthon szülnek, sokszor van dúlájuk.

Szóval az lenne a krédésem, hogy már megtaláltam a module honlapját, meg sok jót hallottam a dúlás szüléskekről, de azt senki sehol nem említi, hogy kell-e (nyilván) és kb. mennyit kell fzeni egy dúlának?

Tudtok erről valalm információt adni?

Lehet priviben is.
KÖszi!

Uxi,
a www.szuleteshete.hu -n is van dúlaoldal, elérhetőséggel, Várandós Klubbal, ők biztos tudnak válaszolni.

Otthonszülésnél nem adunk külön pénzt a dúlának. A szülés-pénz is egy számlaszámra megy, nem a bába kezébe...

GyeZsu!

Én is nagytesó nélkül szültem, addig nagymamázott, de mindenki úgy csinálja, ahogy jól esik. Ágiék azt mondják, az a jó megoldás, ha úgy szervezed, ahogy előre érzed, de lehet rajta változtatni bármikor, ha akkor és ott másként érzed: mégis vigye el valaki / mégis hozzák vissza a tesót. Szülés után röviddel már szuper, ha együtt van az egész család, erről még nem hallottam más tapasztalatot.
Nálunk nem volt nagy gáz a környezet. Néhányan aggódtak, de nem nagyon feszegették. Szülés után láthatóan megkönnyebbültek és nagyon örültek, hogy otthon vagyunk, és látványosan istenien érezzük magunkat, ellentétben a korábbi kórházi szüléssel...

Uxi!

Nyugodtan kérdezz meg egy dúlát szerintem is!

Uxi,

jövő hét pénteken, azaz 16-án lesz Várandós Klub az Aranytíz Művelődési Házban, Arany J. u. 10. ott találkozhatsz a dúlákkal személysen is. A fizetendő összeg egyébként megbeszélés kérdése, de soha nem zsebből zsebbe megy a pénz! Azaz, csekken fizetsz a module egyesületnek, és az egyesület, 10% levonás után utalja tovább a megmaradó összeget a dúlának. Tehát nem a hálapénz vonalat erősítik a dúlák, hanem teljesen "fehéren" jutnak jövedelemhez, amelyből adóznak, stb. A pénzért pedig szerződésben, illetve előre megbeszélt módon szolgáltatást nyújtanak, annyi személyes találkozóval, amennyit te igényelsz.

üdv,
Kata

Sziasztok!

De aranyosak vagytok, hogy ide válaszoltatok Hát nálunk apa a legaggódósabb...

GyeZsu

Sziasztok!

Én is kérdeznék, ha lehet, mert személyesen nem igazán ismerek otthonszülőket. (Én kórházban szültem, igaz, a második igazi "otthonszülés a kórházban" volt, de azért tudom, hogy még így is ég és föld az élmény az otthonszüléshez képest...)


Az érdekelne, hogy ti hogy álltok hozzá a "külvilághoz" ill. a kórházban szülőkhöz? Egy apuka beszámolójában olvastam, hogy mennyire irritálta, amikor azt mondták, milyen bátrak, mikor ők pont azért döntöttek mellette, mert biztonságosabbnak tartották, mint a kórházi szülést. És hogy nem tudott úgy beszélni az otthonszülésről, hogy azt a másik, aki kórházban szült, ne kritikaként érezze. Ezt ti is így érzitek? És ha igen, hogy kezelitek?

Kicsit úgy érzem, hogy itt is az a helyzet, mint amikor fogyatékost lát az ember az utcán. Nem merek odanézni, nehogy azt gondolja, hogy bámulom, de ha nem nézek oda, azt gondolja, hogy rá sem bírok nézni. Nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk hozzájuk, egyszerűen azért, mert nem ismerjük őket.


Pindi

Pindi,

hát mert a "bátrat" úgy tudják mondani, mintha azt mondanák "sült hülye"! Ezt meg is erősítik a következő mondataik. Nekem mondtak pl. olyat, hogy "nekünk csak egy gyerekünk van, és őt nagyon vártuk, nagyon féltettük". Ja, nekem meg mindegy, ezek szerint, hogy él-e, hal-e egy csemetém, hiszen van egy rakás...

Visszatérve az alapkérdésre: vannak toleráns és intoleráns emberek, és ez minden területen megnyilvánul. Ha szóbakerül a szülés, elmondjuk, de magunktól nem. A férjem pedig már nem is magyaráz senkinek semmit, totál fölösleges. Ahogy nem magyaráz az iskoláról sem, a vegetarianizmusról és a homeopátiáról sem. Akit tényleg érdekel, kérdez. Akit meg nem, nyugodtan higgye azt, hogy hülyék vagyunk, mindegy.
Mi soha nem kritizáltuk a kh-ban szülőket, viszont tény, hogy általában (nem mindenki!), valóban úgy érzik, hogy ez támadás őellenük. (De azok ám, akiknek rossz élmény volt a szülés, vagy érzuik, hogy lehetett volna jobb is, és utólag próbálják indokolni maguknak, hogy miért kellett ennek így lennie...)

De tényleg ez van az iskolával kapcs. is. Akármit mondunk (mert kérdezték, hogy miért oda járatjuk őket!), arra van válasz. Pl. "a mi iskolánkban is van kézműves szakkör".


Amit a szüléssel kapcsolatban tapasztalunk, gondolom ugyanaz, amit te az egészséges/bio/zöld életmódoddal tapasztalsz...

Szilvi,

De jól megfogalmaztad

és még egy, amit hallani szoktam, ha esetleg előjön a téma: " én / a gyerekem meghaltunk volna, ha otthon szülök"

Szia Pindi!

Én nagyon sok érdeklődő emberrel találkozom. Kérdezni szoktak, arra válaszolok szívesen. Örülök, hogy ezzel is egyre többen egyre többet tudnak az otthonszülésről. Sok olyan emberrel találkozom, akit azért érdekel, mert ő is megfontolná az otthonszülést, csak nincs róla információja és nem tudja merre induljon. Megörül nekem, hogy végre tud kérdezni valakit az őt érdeklő részletekről.
Vannak, akik nem nyitottak, azokkal nem szokott beszélgetés kialakulni, mert látom, hogy nincs értelme és elintézem a kérdésüket egy számára meghökkentő, frappáns mondattal és elakad a téma.

Pindi!

Igen, Szilvi jól leírta a lényeget. Nálunk is az van, hogy már nem nagyon beszélünk róla, csak ha kérdeznek. De a környezetünkből csak egy pár kérdezte meg, hogy miért is döntöttünk így? És ők rényleg kíváncsiak voltak és elmeséltük az egészet.

A kórházról annyit, hogy én az elsőnél kényelmes és tudatlan voltam. Nem tudtam, hogy másként is lehet szülni és úgy tudtam, hogy azok szülnek otthon, akik irtóznak a kórháztól. A másodiknál tudtam, hogy milyen fontos maga a szülés és és szerettem volna, ha bizonyos dolgok nem történnek a szülőszobán. Ezért utánajártam a dolgoknak és elmentem a tanfolyamra. A tanfolyam után hetekig olyan érzésem volt, hogy minden kismamánal meg szerettem volna osztani a tudásomat!!! Egyébként lelkileg nagyon szenvedtem ettől, hogy mennyire kevesen tudnak fontos dolgokat, és hiába mondom, nem hallják meg. Ez annyira rossz volt, hisz a tanfolyam nem az otthonszülésről szól, hanem egy korrekt, alapos tájékoztatás a szülésről általában (és még sok másról, ami hozzátartozzik).
Szóval összességében én sajnálom a kórházban szülő kismamákat, hogy nem mennek utána a dolgoknak, mert akármennyire is otthon szül az ember a kórházban, az azért nem az igazi. Az egészet teljesen másként, intim körülmények között, háborítatlanul lehet átélni.
Természetesen még mindig azt mondom, hogy ott szüljön az ember lánya, ahol biztonságban érzi magát. És sokaknak ezt az érzést a kórház tudja biztosítani.

Vannak, akik nem nyitottak, azokkal nem szokott beszélgetés kialakulni, mert látom, hogy nincs értelme és elintézem a kérdésüket egy számára meghökkentő, frappáns mondattal és elakad a téma.

Ági! Érdekelne ez a mondat

GyeZsu!

Mikor bennem végleg kirajzolódott, hogy itthon szeretnék szülni, a férjem még nem annyira a célegyenesben járt... de elfogadta a gondolataimat, és elmentünk a tanfolyamra.... ahonnan az első nap (szülés orvosszemmel - szakmai nap) úgy jöttünk haza, hogy hol máshol, ha nem otthon???
És nem azért, mert Ági picit is szapulta volna a kórházakat - sőt, végtelen higgadtsággal kérte az anyatigris anyukákat, hogy ne szidják a kórházat, mert nem azért vagyunk most itt:) Ez rögtön szimpatikus Bennük, hogy nem a kórházak ellen vannak. Végigvette a szülés körüli tényeker, amikbe a kórház olyan sokszor alaptalanul és teljesen fölöslegesen avatkozik bele, illetve számbéli, abszolút ész érveken (és nem érzelmeken) alapuló tényeket is mondott, amit ha én is mondok egy nekem támadónak, akkor bizony elnémul, mert nem tud megcáfolni. (teszem hozzá, a nyakamba sem ugrik, hogy akkor ő is otthon szülne... fene buta nyakasság)

Amúgy minket "felelőtleneknek" tartanak, amit másodkézből kell visszahalljak:(, na ez nehezebben megy le a torkomon! Egy anya mert eddig elém állni, és közölni, hogy ellene van ennek, és kérdésekkel próbálta ezt igazolni, de nem sikerült neki. Na, az egy jó beszélgetés volt!

klári

Orsi!

Így leírva nem nagy durranás, de akkor és ott nagyon jól hat. Pl. „Én nem mernék soha otthon szülni.” „Én kórházban nem merek szülni. Nem érzem magam biztonságban.” Nagyon meglepődnek ezen a gondolaton! Ha valaki nyitott, ez akár el is indíthatna egy beszélgetést, de ha nem az, csak meghökken, és egy szót se szól.

Sziasztok!

Köszi mindenkinek a válaszokat. Sokat tanultam belőle.

Én mondjuk úgy vagyok vele, hogy inkább egy személyhez kötődök, mint egy helyhez, úgy értem, egy ember inkább jelent biztonságot, mint egy hely. Az orvosomat nagyon nagyra tartom, elsősorban emberileg, ő azon ritka orvosok közé tartozik, aki azt vallja, hogy a szakma szépsége abban áll, hogy odafigyeléssel, gondoskodással, kedvességgel, jelenléttel, de főként idővel és türelemmel segítse a szülő nőt, hogy - lehetőleg - ne legyen szükség orvosi beavatkozásra. Én ezt nagyon becsülöm benne. És ha ő azt mondta volna, hogy otthon szülünk, vagy a Duna-parton, vagy a sarki boltban, nem érdekelt volna, mert mellette biztonságban éreztem magam. Viszont rettegtem attól, hogy ő esetleg nem lesz ott, és egy olyan orvos kezébe kerülök, aki mindent megtesz, hogy minél előbb kipipálhasson egy újabb szülést...
De ha jól érzem, ezzel ti is így vagytok, hogy nem csak az otthoni környezet, hanem Ági személye is sokat jelent.

Ugyanakkor az otthon szülés ma még eléggé rebelliónak számít, mi meg (még) eléggé nyárspolgárok vagyunk ehhez.

Pindi

Ági!

Ó, ilyet én is mondtam és megkaptam ugyanezt a választ... és nem azért, mert ahogy Szilvi írta, sült hülyének tartottam volna az illetőt, csak egyszerűen semmit nem tudtam a szülésről.
Az első szülés előtt olvasgattam róla, profin megtudtam, hogy melyik szakaszra mi a jellemző, mikor hogy kell lélegeznem, mikor "kell" felfeküdni a szülőágyra, meg olyanokat írtak ott, hogy "az orvos ekkor felszólítja majd, hogy nyomjon". Szóval szépen "megtanultam" a szülést, úgy gondoltam, az orvos az instruktor, aki majd megmondja, mit csináljak, én meg jó "vizsgázóként" majd csinálom. És mindehhez persze elengedhetetlen díszlet a szülőszoba, szülőágyastul, mindenestül. Ezek után teljesen össze voltam zavarodva, amikor a természetre és a testemre bízták a dolgokat, és olyanokat mondtak, hogy ha nyomási ingerem van, akkor nyomjak...
Igazából csak most, a második szülés előtt gondoltam arra, hogy de hiszen a testem nyilván tud mindent a szülésről, úgy van kitalálva, hogy szülőágy, kórház, sőt, orvos nélkül is ki tudjon bújni az a gyerek. Ez nekem akkor hatalmas felismerés volt!
És kellett egy túlzsúfolt kórház, ahol csak az alternatív szülőszoba volt üres, hogy megsejtsek valamit abból, hogy ez talán tényleg így van...

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy szerintem az emberek többsége nem rosszindulatból ítéli el, hanem sokszor puszta tudatlanságból, meg hogy nem hiszünk abban, hogy a természet tudja a dolgát. Ja, aki meg már szült, az gyakran bűntudatból, ebben is igazatok van...

Jaj, bocs, megint hosszú lett, ígérem, most már eldugulok.

Pindi

Pindi!

Nekem az szokott a meghatározó lenni, hogy az illető, akivel beszélek, nyitott-e vagy sem. Ettől függ, hogy az, amit ő mond, hogy hangzik és az, amit én válaszolok, hogyan sül el. Emlékszem még, miket gondoltam, hittem, amikor „semmit sem tudtam” a szülésről, otthonszülésről, nem volt az olyan rég!

Ma este 22.00 órakor a DAnubius rádión az otthonszülés a téma.

Csak most tudtam meg.

de jó hogy benéztem, köszi Dodó az infót, hallgatom!
Szeretem Ági hangját

az emberek többsége nem rosszindulatból ítéli el, hanem sokszor puszta tudatlanságból,

Tudatlanság, igen. És itt jön az, amit Ági ír: sajnos nagyon sokan nem nyitottak, és jól érzik magukat a tudatlanságban, hiszen akkor el sem kell gondolkodni azon, hogy esetleg "tudatlanok", illetve hogy legalábbis nem minden szeletét ismerik a tényeknek.



Milyen volt a rádióműsor?????

Sziasztok!

Azért szerintem van az éremnek másik oldala is...én az első szülésem óta gyűjtögetek-olvasgatok az otthon szülésről, és így, másfél év távlatában biztonságosabbnak tartom, mint a kórházi szülést (pedig orvosi diplomám van...izé), persze, hozzáteszem, komplikációmentes terhesség esetén.
Az emberek azért mondják a fent említett dolgokat, mert sajnos nem a tudatlanság a gond, hanem az, hogy a "nem tudatlan" sem tud, mert ezek a dolgok nem publikusak, nem elterjedtek, és ami a lényeg, nem elfogadottak. nincsenek publikálva. nem beszélnek róla, csak csodabogár-szinten, és sajnos ezért nem is lehet az embereket elítélni emiatt, hogy nem tartják biztonságosnak az otthonszülést. az orvosi egyetemen azt tanítják, hogy ez felelőtlenség, az orvosok is ezt hallják-adják tovább.

Az emberek nem gondolkodnak azon, kell-e az oltás, meg hogy nem kéne sírni hagyni a gyereket a kiságyában, meg hogy nem kellene a tévé elé ültetni őket, hogy nyugi legyen, mert ez teljességgel elfogadott, mindenki ezt csinálja.
miért gondolkodna bárki is "máshogy" pont a szülésről, ami aztán minden filmben, fórumon, babaoldalon, kismamaújságban, sztárok esetében a kórházban zajlik???

Az otthonszülős honlapokat, rádióműsorokat ált. az otthonszülők nézik, hallgatják, olvassák (meg az ilyenek, mint én). Ki veszi meg Ina May Gaskin vagy Henci Goer könyveit? háát, nem sokan....

Szóval, higgyétek el, lesz erre igény, és fognak a nők otthon szülni egyre többen....csak szerintem még "nem tört át" a dolog. mihelyst elfogadottabbá válik a dolog, nem lesztek sült hülyék, hanem olyanok, akik választottak a palettáról.