Sziasztok Lányok!
Adok magamnak negyed órát, hogy írjak nektek. Papa kiment levegőszűrőért a Média Márktba, nekem itt áll a lakás a takarítás közepén, picur fél órája alszik, úgy hogy most hajrá!
Szóval.
Július 27. kedd: délelőtt a munkahelyemen voltam egy kicsit dolgozni, onnan mentünk 1-re Tidrenczlehez, aki most is csak azt tudta mondani, hogy egy ujjnyi, akár két hét múlva, akár holnap.
Onnan kimentünk a barátnőmmel a Mandrina Plázába - először és utoljára. Fél négyre értem haza, 4-től jöttek a 10 perces fájások. Lementem fodrászhoz, és amikor jöttek a fájások, csak annyit szóltam: most, a fodrász csaj meg nézte az órát és közölte: 6:10,6:20,6:30 .
Éjszaka semmit nem aludtam, mert ezek már masszív fájások voltak.
Július 28. szerda: Reggel pisinél láttam, hogy véres minden: NYÁKDUGÓ!!!! Teljesen feldobva, vidáman indultunk a párommal a MÁV-ba. Tidrenczel: szűk kétujjnyi, 1-1,5 napon belül baba lesz, de menjünk haza, otthon fetrengjek nyugodtan, időnként meleg fürdő, aztán meglátjuk.
Egésznap szenvedtem, mert a 10 perces fájások baromira fájtak, ezek már nem csak összehúzódások voltak, mint előtte. Délután már volt 5 percenként is 1 órán keresztül és semmi. Így mentünk neki a második ájszakának. Egy szemhunyásnyit se aludtam, mert fájtam már nagyon.
Július 29. csütörtök: Reggel közöltem párommal (később a dokinak és a szülésznőnek is), hogy én haza nem jövök gyerek nélkül.
Megérkeztünk, doki sehol, de tök megnyugtató volt, hogy a szülésznő azonnal elővette a papírokat töltögetni, mondta az infókat, tehát ő is úgy gondolta, hogy én már haza nem megyek és történik valami! Doki megvizsgált, és azt mondta, hogy totál kimerült vagyok már, a fájások szüléshez gyengák, azzal tud segíteni, ha burkot repeszt. ÁMEN!!!
10:15 burokrepesztés
10:15-10:30 CTG
10:30-tól olyan kétperces fájások, hogy azonnal ágyat kértem! Mondogatták közben, milyen jól reagáltam a burokrepesztésre, délutánra baba lesz. Délutánra? Addig én nekem végem.
11:45 Tolófájások és tolás
11:17 Látszik a feje
11:30 Megszületett
A szülést nem igazán részletezem. Nekem ne mondja senki, hogy ezt el lehet felejteni. Én nem fogom. Ezt a mérhetetlen fájdalmat nem lehet elfelejteni. Nem homályosítja el a gyerek. Van a megszületett kisfiam, és van a szülés. A kettő teljesen külön van nálam. Totál kimerülten, 1,5 napi vajúdás után, két óra alatt megszülni nekem rémálom volt.
A lényeg viszont, hogy itthon vagyunk.Hármasban. Két nagy problémám van: az egyik, hogy a bal cicit nem fogadja el (az első három nap nem volt gond). Szopi elején még rácuppan, két szívás után elengedi. A további próbálkozásoknál már be se veszi a szájába. Próbálkoztam más pózban, kicsit éhesebben, hatalmas, kiapadhatatlan türelemmel, de semmi. Hónaljból is próbálkoztam, hátha becsapom, hogy a jobb cicit kapja, de nem hülye a gyerek. Most azt csinálom, hogy lefejem a bal cicit, és Avent üvegből megkapja. És issza a bestia! Kövi szopinál pedig lazán cicizik a jobb oldaliból.
A másdik probléma, hogy ma 10 napos, de még semmi rendszer nincs a kajálásban. Erre vonatkozóan nem is találok infót. Mikor áll be a hellyel-közzel szabályos szopi? Vagy én irányítsam? (Nem szivesen engedem ébredés után nyafizni.)
Ja, és nem tudom, hogy normális e, de szerintem ez a gyerek túl sokat van fent. Van, amikor két szopi között 3(!) órát is fent van vígan.
Szóval tapasztalt anyukák, mondjatok valami bíztatót!
Bocsánat, hogy hosszú lett a szövegelés!
MIndenkinek kellemes vasárnapot!