Sziasztok!
Megjöttünk, jó volt
Látom, nem szakadok bele abba, hogy visszaolvassak
Először is, Kriszta, nagyon köszi az ágyat! Nagyon jól bevált, Miksa kifejezetten jókat aludt benne. Miután összerakták a fiúk
Az az igazság, hogy inkább telefonáltak, minthogy elszúrják, és gondolkodni se nagyon volt idő, mert baromira fáradt volt Miksa, mikor odaértünk. Nagyon keveset aludt az úton. Mikor tudjuk visszavinni nektek?
Manó! Gratula a szerződéshez! Ez most az a kégli, ami két házból áll?
Nyuszi! Nagyon-nagyon édes a manó! Olyan pohárszerű összerakós játékunk nekük is van
Marycus! Irtóra megnőttek a csemeték! És Vikó tényleg fantasztikusat tartja a cerkát!
Hanzi! Merre vagytok?
No, akkor rólunk egy kicsit
Rohammunkás pakolás után, úgy hogy én le se feküdtem, hajnali negyed 3-kor Miksát áttettük az autóba, ami indulásra készen állt bemelegítve. Én azt gondoltam, hogy simán alszik majd tovább, de hát nem így történt. Totális telihold volt, el volt tőle ájulva, azt nézte reggel hatig. Közben nyűgösködött is, meg kinyitotta az autópályán a kocsi ajtaját egyszer (azóta megvan a gyerekzár, csak ki gondolta volna, hogy eléri az ajtót, ami egyébként is csak második nyitásra nyílik. De kibújt az övből is
Eddig csak azt a zárat találtuk meg, ami azt akadályozza meg, hogy egy nyitásra nyíljon.) No mindegy, nem lett semmi baj, csak én nem mertem aludni, amíg ő se. Ja, még az M7-es elején megálltunk a mekiben, mert nem ettem semmit már előző reggel óta, namost penészes volt a szendvicsem. Csak óvatosságból említem. Vissza már nem vittük autósablaknál vettük... Naszóval reggel hétkor mentünk át a határon, kb. addig aludt Miksa, mert ha megáll a kocsi, akkor már ébred is. 11 után voltunk lent a tengerparton, ebben volt másfél óra araszolás, mert megcsíptünk egy balesetet. Nagyon-nagyon jó most már, hogy végig van autópálya szinte, mi olyan 20 km-t mentünk még szerpentinen utána a tengerpartig, majd további 34-et a kompig a parton. A kompra viszont több mint 2 órát kellett sorbaállni a tűző napon, szóval nem csoda, hogy a kölök már elég nyűgös volt. Aztán még negyedóra kb. a komp Rabra. De végülis még így sem panaszkodhatunk, csak mindenkinek jobb lett volna, ha többet alszik. Első 2-3 nap nem volt az igazi az idő, de csak éjjel esett. Kemény páratartalom volt, így még a 18 fokot is melegnek éreztük, és ha kibújt a nap, akkor baromira meleg lett hirtelen. De azért jól elvoltunk, aztán meg már strandolni is lehetett, és Miksa meg a másik két gyerek (9 és 6 évesek) imádták. Mondjuk nem tudtam délután a strandon elaltatni, tehát nem tudtunk egész nap ott lenni, de így is nagyon jó volt. És legalább pihiztem a szobában, míg aludt, és nem nyomasztott, mint itthon, hogy inkább vasalni kéne meg takarítani
Délután és éjjel is kifejezetten jól aludt a kölkec, az éttermezést jól bírta (mondjuk vittük az etetőszékét, ezért nem fért be a babakocsi már, de a szék fontosabb), jókat evette, dobálta a puszikat, ordítotozott, hogy hajó meg bója, meg búvár, meg hasonlókat
Mondjuk a derekam az megkattant, volt egy nap, amikor az ember a másik családdal halászhajón kirándult, és azt mi nem vállaltuk be, na akkor majdnem egész nap vittem kézben meg hordozóban, és másnapra kész lett a derekam. Igazából gyalogolhatna, mert jó sokat tud menni és gyorsan is, de van, hogy nem haaldunk vele az istennek se. Például be akart menni házakba ilyen-olyan magánajtókon, meg be akart mászni a szökőkútba, meg az a sok csikk ugye, aminél lecövekelt, és hasonlók. Egyébként jó strandokat találtunk, térdig érő vízzel, úgyhogy nem voltam állandóan parás miatta. Nagyon bevált a 30-as Vichy gyereknaptej, egy minimálisat sem pirult meg, pedig kemény nap volt. És olyan aranyosan hagyta, hogy sapkát tegyek a fejére, pedig általában azt nem nagyon tűri
Hazafelé pénteken jöttünk, nem akartuk a szombati tolongást (több km-es kocsisor állt szembe a kompra, amikor érkeztünk, meg a szállásadónak is így volt a jobb. 11-kor tankoltunk a tengerparton, és fél 3-kor Nagykanizsa mellett ültünk már egy étteremben. Kicsit esett is közben, akkor még a tempóból is visszavettünk. És csak azért értünk haz este 7-re, mert Bp.-en kb. annyi idő alatt értünk át péntek este, mint egész Horvátországon. És Miksa a tankolástól Zágrábig aludt, majd ebéd után meg Érdig, szóval visszafelé sokkal joban tűrte. Vagy már rutinos lett, a fene tudja
Úgyhogy elégedett vagyok, klassz volt, csak kár, hogy vége
És most képek
szirom