Sziasztok!
Nagyon köszönjök a gratulációkat!
Igen, Andor drágánk megszületett.
Nagyon boldogok vagyunk, jól vagyunk, bár még kicsit fáradékony vagyok. Panaszkodni viszont nincs okom - lekopogom - mert Andor nagyon békés, jó csöppség. Szépen szopizik, nagyokat szunyál, csak néha alszik el nehezebben, de ekkor még ez úgy tudom normális, hogy igényel egy kis testközelséget, babusgatást. Persze nyilván később is majd, csak úgy értem, hogy ez még nem hiszti vagy ilyesmi
Megprószálok pár képet most felrakni, remélem sikeredik
A születéstörténet pedig a következő:
Szombat dél körül kezdtem érezni fájásokat, gyengéket,de folytonosan, bár nem az előírt kb. 25-10- 5 perces csökkenésben, de jelentkeztek. Majd este felé kicsit erősödtek is és volt hogy rendszeresen 10 percenként voltak, de volt kihagyás is pl. 20/40 percre, így kicsit tanácstalan voltam.
Éjfél körül mintha 1 erősebb görcsre kapcsoltam volna, majd felhívtam a szülésznőmet, hogy ilyen mi legyen. Mondta, hogy akár igyak egy kis vörösbort és az vagy ellazít és akkor csak jósló fájások voltak, vagy felerősíti és akkor tudjuk mi van. Vagy menjünk be a kórházba ctgre és max hazaküldenek.
Szóval ittam 2 korty bort és nem esett jól, majd megpróbáltunk aludni. Ahogy oldara fordulva lefeküdtem, 2 erős kb 5 perces fájást éreztem, szóval mondtam Szabolcsomnak, hogy akkor inkább menjünk be, mert így tuti nem fogok tudni aludni.
Bementünk, megvizsgált az ügyeletes és bent tatottak. És vártunk....mondta, hogy még nem hívja a szülésznőmet, majd... 1.15kor értünk be és szülésznőt olyan 4 körül hívták. Megvizsgált és mondta, hogy igazából nem tágultam még a korábbi vizsgálathoz képest, szóval ez nehéz menet lesz, így ajánlja, hogy gondolkozzam el az epidurálon, mert az akkor ad nekem 2-3 óra pihenőt. MOndtam, hogy OK, kérek-bár nagyon féltem ettől, nem akartam alapban ilyet, de azért gondoltam rá, hogy kellhet, mert én borzasztóan görcsös voltam mensi alatt. Szóval 6kor beadták, akkor már elég kész voltam... szerencsére hatott és tényleg jobb lett egy időre, de aztán egyszer csak eldurvult a helyzet... rohadtul elkezdtem érezni megint minden és hát duuurva volt.
Szabolcsom annyira szerelemets volt, segített, tutujgatott, de kész is volt rendesen, néha az ablakhoz is kellett mennie, hogy levegőt kapjon és szédüljön be.
Már itt volt a dokinőm is, talán 7-8 óra körül voltam 8 cmre nyitva. A szülésznő azt mondta, hogy szerinte 10 körül lesz meg Andor. Persze én ott nem tudtam most mennyi van, meg mi van,csak fájt. Majd nézték, hogy Andor feje ütközött a medence csonhoz és nem igazán sikerül neki befordulni a csatornájába, szóval elkezdtek engem fogatni. 3 fájást jobb, majd 3 fájást bal oldalon kellett kibírnom. Hááát rohadt egy érzés volt. Ami még nehezítette a dolgot az az volt, hogy Andor nyaka és pocija köré is tekeredett köldökzsinór.
Majd valamikor elkezdődött a kitolás és volt, hogy itt is forognom kellett és oldalra fordulva tolni. A szülésznő meg ekkor már csinálta mandulaolajjal a gátmasszázst. Szóval itt már nagyon kész voltam és ugye a tolásnál elején nem igazán éreztem, hogy lenne elég erőm tolni, inkább amikor nem volt görcs és ugye akkor meg nem lehet. Szóval itt elszenvedtem egy darabig, talán 2 óra is lehetett a kitolási szakasz! Szabolcsom nagyon ügyesen tartotta a fejemet, meg maszírozta derekamat. Annyira drága volt Nagyon büszke vagyok rá!
Ami viszont nagyon örvendetes, hogy mindezek ellenére nem kelett vágni!!! totál getvédelemmel sikerült megszülni, egy kis repedés lett belül,de minimális a dokinő szerint, 2 öltésnyi volt. Ennek köszönhetően már a szülés után is tudtam ülni! OK, nem úgy mintha mi sem történt volna, de végül is teljesen jól.
Gyorsban ennyit.
Veletek mizujs?
A fene, valahogy nem megy most a feltöltés...most mennem kell szoptatni, majd később próbálkozom képekkel.