Sziasztok!
Adri: jön az időjárás változás, a babák pedig köztudottan nem szeretik a hideg idő érkeztét. Amikor én szültem és lehűlt a levegő azon a héten telt ház lett, minden napra 3-4 szülés jutott. Úgyhogy csomagolj!!!
Az újaknak: az előző előadás sorozaton is az Éva volt végig, mivel ő szervezi, ő a kórház phszihológusa. És nekem kimondottan sokat segített. Lehet, hogy most úgy gondoljátok semmi újat nem hallottál, de amikor rám szülés után rámjött a sírógörcs, és nem éreztem azt a "hú de én anya lettem nagy érzést" , napokig mindenen sírni tudtam, akkor nagyon jól jött a segítsége, és megnyugatott, hogy ha kell körbevisz és megmutattja, hogy rajtam kivül hányan vannak így. (majdnem mindenkin eluralkodik valamilyen formában), és az előadáson is beszélt erről.
"
De a párom szerint biztos vannak olyan párok, akik között nem olyan jó a kommunikáció, nem olyan egyértelműek bizonyos reakciók, nekik segíthet egy ilyen előadás, a többieknek meg tényleg inkább ráhangolódás volt a folyamatra. "
Hát ehhez nem sok köze van a kommunikációnak, és az egyértelműségnek, hidd el a szülés alatt lehetnek olyan reakcióid, érzelmi kitöréseid, hogy magad is meglepődsz rajta később, mert gyakran inkább ösztönös leszel. (szerintem)
Egyébként az előadás sorozat alatt én sem éreztem az értelmét a "nagy szavaknak",úgy gondoltam, minek ezt elmondani, magamtól is tudom, de beszéljünk miután megvan a baba és időnként kétségbe esel
A leeső hormonszint tud érdekes dolgokat produkálni. Ahogy a terhesség alatt időnként amnéziás leszel a hormnoktól úgy a szülés után valamikor kétségbe tudsz esni apróságokon, és érzelmileg igencsak megvisel. Akkor jó belegondolni mit mondott az Éva, vagy felhívni, és rájössz, hogy bár épp észszel te is így gondolod (és így gondoltad a terhesség alatt is), mégis jó a megerősítés, hogy ez egy vele járó természetes folyamat, és hiába mondta ezt el az előadáson, akkor még nem értettem. De jó hogy a többiek is ott voltak az előadásokon, mert egy-egy depizős napon jóljön hogy ők tisztábban gondolkodnak, és emlékeztetnek, hogy ne vagyok egyedül, és még normális vagy(ok)
.
Ha visszaolvastok jó példa erre az anyasággal kapcsolatos érzések. Itt kérdezgettük egymástól, hogy normális e, hogy nem érzed magad még anyanának, nincs az a lilaköd, és vádolod önmagad, hogy milyen ember is vagy.
Szóval higyétek el, volt értelme, csak most még nehéz elhinni.
Na vége a védőbeszédnek.
Ami tényleg nem volt jó az előzőből az az étkezési volt, de már Frusi leirta, hogy miért. Nekem is csak két előadáson volt ott a párom, ami ténylegesen éritette őt is, a többinél én nem láttam értelmét, de nekem tetszettek.
Méri
)
Különben mit, menyiért vettél, mesélj!!! 
Néha rámtör, hogy na majd ma, de aztán kicsit meg is ijedek, hogy mi van, ha tényleg ma?! 
