Na, csókolom mindenkinek!
Élek még, bár csak haloványan. A taliról igazoltan voltam távol. Annyira fáj a pocakom mostanság. Hétfőn meg slozira rohangáltam, gondoltam nem reszkírozom meg az utat.
Azt gondoltam valami hülyeséget ettem, de ahogy bennetek olvaslak, szerintem benyaltam valami jó bélbacit. Már nincs rohangálás, de a hasam még mindig a kétszeresére van felpuffadva, és öléggé fáj, na. Jó a továbbiakban megkímélek mindenkit egészségi állapotom részletezésétől.
A talis képekről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni. Mindenki kafa rajta.
Sajti téged külön is megnéztelek, nagyon jól festesz komolyan.
Mák:
üdv közöttünk
klasszak a hímzéseid, ügyes vagy.
A gyerekem nekem is felvett új és idegesítő szokásokat. Most pl. ha valami nem úgy van, ahogy ő gondolja akkor nagyon hangosan vinnyog.
A kajával továbbra is szenvedünk. Ma pl. egyáltalán nem vacsizott csak anyatej. Minden nap bojkottálja valamelyik étkezését.
Meg van hogy a felét visszahányja, de végül is szavam sem lehet, ahhoz képest, hogy előtt semmit sem evett.
Apjuk meg folyamatosan olyan dolgokkal szórakozik, hogy komolyan idegbajt kapok időnként tőle. Kólával itatja, meg chipset kínál neki. Szerintetek normális????? Mindezt azzal a felkiáltással, hogy tápos csirkét nevelek a gyerekből, és meg kell ismernie új ízeket.
Mert gabonapépet adok vacsorára neki, meg időnként lecsúszik az üveges babakaja is. Pedig fel szoktam javítani, amit ízetlennek érzek. Tudjátok a gyerek nagyon fűszeres ízlésű.
Szerintem ő még mindig 15 évvel ezelőtt tart. Lehet hogy akkor ezek a pépek nem ilyenek voltak, na mindegy nem dühöngök......
A másik, meg hogy megtanította Gergőt az emeletről a lépcsőrácsról ledobálni mindenfélét. Ma meg kettőt fordulok, gyerek a fiókos szekrényéből mind kihordta a zoknijait meg a harisnyáit és ledobálta az emeletről
Minden lépcsőfokon babafehérneműk voltak.
Jumam, vigyázz magadra, én tuti mértem volna vérnyomást. (amikor terhes voltam, rendetlenkedett, aztán mérőt kaptam névnapomra, jól is jött szülés után
)
Ilba:
hogy vagy?
Mamac:
a kórházas képek nekem nem okoztak meglepetést. Sajnos az elmúlt pár évben többször jártam a Lászlóban (csak kísérőként, vagy látogatóként) vannak jobb és rosszabb épületek, de hogy pont a gyerekosztályt kell a leglepukkantabb-ba tenniük.
Én pl. már azon is fennakadtam, hogy van egy viszonylag újabb épületük, és ezen belül csak csapóajtóval elválasztva a haematológia és a trópusi betegségek osztálya. Az egyiken különböző nagyon súlyos kórképek zéróra legyengült immunrendszerű betegekkel, a másikon meg ott a mindenféle egzotikus fertőzés. Na mindegy én csak egy kisfing vagyok a nagyokosokhoz képest. Úgyhogy off vége.
Szóval a héten már nem melózom.
elkészítve a köv.adag. 
Cupp.Dia
Mondjuk én a kerámialapon eleve lehetetlennek tartom. Inkább beleöntöm a tésztát a tepsibe, s lesz belőle tejespite, azt is szeretem, csak régen csináltam.
