Sziasztok!
Sidney!
Igen, nincs választott orvosom. Nem is fogadok orvost a szüléshez, elég a szülésznő. Bár úgy néz ki egyelőre, hogy faros fekvésű a baba, akkor meg nem is engedik, hogy természetes módon szüljek (SAJNOS!!!), hanem csaszira kerül sor.
De nem parázok akkor sem, elég biztosíték az nekem, hogy ott lesz az ügyeletes orvos.
Terhesgondozásra? Szerintem nem a gyáli sztk-ba fogok menni, hanem ugyanúgy Hartmannhoz, szerintem nem variálok. Mert úgy gondoltam, hogy visszamegyek az előző, fizetős dokimhoz, aki a Péterfyben dolgozik, de ááá.... inkább nem. Inkább megkérdezem majd Hartmannt, hogy mehetnék-e még erre az 1-2 hónapra a magánrendelésére? Csak azért, mert amikor a kórházba megyek hozzá, akkor is foglalkozik velem, (bár úgy kellett kiharcolnom) csak még pl. nem vizsgált meg. De lehet, úgy gondolta, hogy ha minden rendben velem, akkor minek vizsgálgasson.
De azért lehet, hogy a magánrendelésén tényleg egy kicsit több időt szakítana rám. Mert legutóbb, ha engedtem volna, lerázott volna fél perc alatt. Csak aztán visszahívtam, hogy legyen szíves 5-10 percet rám szánni, mert lennének kérdéseim. De aztán rendes is volt, mert jött, és megbeszéltük, amiket kell.
Különben meg tényleg tündériek, aranyosak a szülésznők!!!
Olyan pozitív élményem volt tegnap benn a kórházban, hogy megismerhettem Czövek Ágikát
Ő egy középkorú, olyan 50-es éveiben járó szülésznő. Felhívtam a kórházat délelőtt telefonon, hogy szeretnék szülésznőt választani, és valakivel beszélhetnék-e ott személyesen, aki elvállalna engem.
Mondták, hogy menjek csak be délután, nagyon kedvesek és készségesek voltam velem így ismeretlenül is.
Amikor a férjemmel odamentünk, becsöngettünk a szülészetre, ő, Ágika engedett be minket, és már akkor is mosolygott, mikor ajtót nyitott. Egyszerűen sugárzik róla a kedvesség, szeretet. Épp nem volt szülés, csak egy kismami vajúdott, és kb. 1 órát beszélgettünk, mindent, de tényleg mindent elmondott, leültetett minket a Kika szobában, teljesen úgy érezhettük magunkat, mintha valami jóbaráttal beszélgetnénk egy kellemes kis szobában.
És tényleg végtelenül kedves volt. Rögtön elmúlt az az érzése az embernek, hogy feszélyezve érezze magát a jelenlétében. Olyan biztonságérzetet ad, hogy ott van ő, akihez tényleg bármikor fordulhatok, ha valami nagy gáz van!!!
Na, hát ennyi, úgyhogy végre volt pozitív élményem is. Mostmár el nem lehetne tántorítani attól, hogy a Jahn-ban szüljek.
Évi
Katasztrófa. Nem tudom hány éve van autó a családban, és kb. 12 éve lakunk Gyálon, de a 12 év alatt talán kb. 2-szer, ha bementek autóval a belvárosba. A férjem is inkább valahol külvárosi részen leteszi az autót, és onnan metrózik, vagy valamilyen tömegnyomoronccal megy tovább.
