Kiemelt témák

Jad Sajnso a mentős szóvivő eleve úgy nyilatkozik (ismerős taktika hmm hmm) hogy azt csak félremagyarázni lehet, ez mondjuk még nem menti fel a félremagyarázókat.

Az utolsó esettel kapcsolatban: http://index.hu/politika/belfold/otthonszul10/

Az utolsó esettel kapcsolatban: http://index.hu/politika/belfold/otthonszul10/

Nofene!

Már meg sem vagyok lepve!!! :):):):):)




Sziasztok lányok!

Szeretném tudatni veletek, mármint azokkal, akiket eddig itt szeretettel olvasgattam és gondolom érdekli is őket: Nóra babánk lesz!!!! Egészséges és csodaszép!

Este nem tudtam aludni, egyszerűen, nem akartam elhinni, amit a tv-ben hallottam.
Nagyon megnyugtatott, amikor az apuka nyilatkozatát olvastam, tudtam, hogy csak így lehetett.
DE akkor vajon kinek, és miért jó ez a szándékos hisztériakeltés???
(mert szerintem, hiába a cáfolat, a közvélemény emlékezetében csak a vérben fetrengő magára hagyott anya képe jelenik meg )

Nekem is kicsit túl sok a véletlen egybeesés mostanában.. Nyilván attól is függ, hogy aki a hírt tálalja, mit gondol a dologról privátilag.Bár nekem már üldözési mániám van..

Nekem mindig egy gyerekfilm mondata jut eszembe errol az egeszrol. Az Ozonviz a cime. H a ragadozo allatok nem birjak ki, h amig tart az ozonviz, ne egyek meg a tobbieket. Es amit erre mond az oreg benne. Vagyis, h a vegen mar egyszeruen nem is tud semmit mondani, inkabb hallgat, mert mar szo sincs ra. En egy evig media szakiranyos voltam, aztan leadtam, mert hanyingerem volt tole. Szoval ennyit a mediarol. De sajnos csak azt tudjuk, ami onnan jon. De azok alapjan iteletet mondani... Aki tenyleg akar valamit is mondani ezekkel kapcsolatban, keresse fel a szuloket szemelyesen, a mentosoket is stb. Aztan o tudni fogja.
En nem a szerencsemnek tudom be, h a gyerekem is, es en is tuleltuk az itthon szulest. Egyelore sajna az zakatol a fejemben, h nem lesz tobb gyerekem...

Biobaba

Biobaba, sajnos nekem is az a konklúzióm az egészből, hogy most egy ideig nem szeretnék babát.

Monácska, ne haragudj, nagy gratula!!

Eddig is volt ilyen, hgy ha valaki vérzett, kihívták a mentőt, és bevitték a mamit a kórházba. Csak eddig nem volt ez fókuszban.
Hogy kinek érdeke besározni az otthonszülést? Tudjuk...

De kérdem én: annak miért nincs hír értéke, hogy a Monácska kicsi babát vár? Meg a Kishangya, meg az Arizona?
Mért nincs annak hír értéke, hogy elmúlt időben hányan szültek szépen otthon?

Én igenis szeretném, ha a nem túl messzi jövőben lenne kisbabám. Nem érdekel a véresszájú média, mert aki az életet adja, megtartja, az nagyobb hatalom. És én Benne bízom.

Márti,

Nem bánom, hogy nincs hírértékem Csak a nyugalmam legyen meg, meg a döntés lehetősége.

Most aztán előkotornok mindent erről a témáról, de talán megunják, hisz' minden csoda 3 napig tart (bár MO-n látva a történéseket kicsit tovább)

...sajnos nekem is az a konklúzióm az egészből, hogy most egy ideig nem szeretnék babát.

Minden kötözködés nélkül: miért éreztek így?

Arizona

Egyébként ezért nem nézek én híradót - fölöf szóforgatástól kímélem magam

Monácska,
nagy-nagy gratula neked! És olyan szépen látod a dolgokat: csak béke legyen.

...sajnos nekem is az a konklúzióm az egészből, hogy most egy ideig nem szeretnék babát.

Minden kötözködés nélkül: miért éreztek így?

Biztosan nem azért, mert nem akarnának megint Ágival szülni. Hanem a macerának, a meghurcolásnak nem akarják magukat kitenni.
Hogy ha mégis van valami olyasmi, amivel külső segítséget kell kérni, legyen az akár csak egy anti-d, amit már csak a kh-ban lehet beszerezni, fekvőbetegként, állítólag (míg régen a vérellátó kiadta receptre a vérvizsg. eredménye alapján!), akkor ne kerüljön a mama hiradóba.
De majd kijavítanak, ha nem jót írtam.

Nagyon köszönöm lányok!!!

A nagyfiam mellé egy pici lányka..... Elég hihetetlen!
De nagyon boldog vagyok, hogy így alakult!

Nem azert, amit Szilvi irt:) Hanem azert, mert attol felek, nem szulhetek otthon, mert mondjuk lecsukjak azt, aki kijohetne hozzank v elore kitudodik, h otthon akarok szulni es akkor rendorrel visznek be szulni. Szoval paranoia, h esetleg nem donthetem el szabadon, h h szuljem meg a gyerekem. Persze szulhetnek tok egyedul is, de azert jobb lenne, ha valaki velem lenne. Nem feltetlenul a "lehetseges" baj miatt, hanem a megnyugtato csondes jelenlete. Ha ertitek, mire gondolok.

Biobaba

Biobaba, ha lesz szabályozás és legalizálják az otthonszülést, akkor miért vinne el miatta a rendőr? ... Mert esetleg nem felelnél meg a kritériumoknak, és ennek ellenére szeretnél otthon szülni?

SZiasztok!

Én is félek picit. Nem tudom, mi lesz Ágiékkal, mi lesz a szabályozással. Mi van, ha mégis kitalálják a végén, hogy nem vagyok alkalmas otthonszülésre? És mondjuk nem lesznek meg a vizsgálataim, nincs választott orvosom? Nagyon sokat gondolkodom mostanában. És szomorú az egész. Remélem a novemberi tanfolyam újra visszaadja a hitemet. És bármennyire nem akarom meghallani a híreket, mégis befészkelődnek az agyamba a negatív gondolatok. És ez így nagyon rossz...

Monácska!
Gratulálok Neked, majdnem egyidősek vagyunk!

Orsi

Jamina,
én azért amit Szilvi írt, részben. A médiacirkusz miatt aki most otthon szül, annak kicsit demonstratív-provokatív-állásfoglalás jellege van, én könnyen a médiában találhatod magad, amint ide-oda nyilatkozatok süvítenek a fejed felett.

Monácska,

De jó! én is én is én is szeretnék egy kislányt!!!

mi most úgy tervezzük, hogy majd visszamegyek dolgozni, és ha Peti iskolás lesz, jöhet a kistesó. akkor leszek 35 éves. Egészséges vagyok, egész életemben sportoltam, túl vagyok egy egészséges terhességen és egy problémamentes szülésen. és 35 évesen is otthon akarok szülni, ha egészséges leszek.
De most egy picit azt érzem, ez a médiahisztéria effelé megy el, hogy a szabályozás kérdésében olyan döntés szülessen, hogy senki ne tudjon legálisan otthon szülni, pláne nem segítséggel.

Másfél éve szült egy dúla lánya, akinek szülés után be kellett menni a kórházba, mert bent maradt a placenta egy darabja. (a történet fent van a születéshete.hu-n) Akkor még nem harsogott a média attól, hogy majdnem belehalt a szülésbe egy kismama, pedig, ha nem megy kórházba egy -két órán belül, akkor ő is életveszélyes állapotba került volna. Most, ez már változott, és fel kell készülni, hogy minden eset, amikor egy otthonszülés kórházban végződik, ilyen hisztéria lesz.
Mert erre vevők az emberek, el lehet velük adni szépen az újságokat, műsorokat, blogolós portálokat

De most egy picit azt érzem, ez a médiahisztéria effelé megy el, hogy a szabályozás kérdésében olyan döntés szülessen, hogy senki ne tudjon legálisan otthon szülni, pláne nem segítséggel.

Kata, szerintem egyáltalán nem erről van szó, egyszerűen ilyen az, ha valamit legalitásba szeretnének vonni, miközben sokan ellenzik. Plusz ez egy ilyen ország...

Jamina,
én azért amit Szilvi írt, részben. A médiacirkusz miatt aki most otthon szül, annak kicsit demonstratív-provokatív-állásfoglalás jellege van, én könnyen a médiában találhatod magad, amint ide-oda nyilatkozatok süvítenek a fejed felett.

értem én ezt a részét, tényleg, de ha én gyereket akarok, azt hiszem, engem senki és semmi nem akadályozhat meg benne. Se az, ha végig kell feküdnöm, se az, ha császár a vége... szóval értitek. Számomra a gyerekről szól és nem a szülésről.
Egész biztosan lehet olyan orvost találni, akivel pszichésen is jól túlélhető a szülés, ha otthon _nem lehet_.

Beszélgettem a témáról a múltkor a saját dokimmal (rákszűrés közben ), és ő is nagyon veszélyesnek tartja az otthonszülést; pedig konkrétan tudom róla, hogy nem egy otthonszült nőnél elvállalta a háttérorvos szerepét és legkevésbé sem sorolható a pénzéhes -pláne a véresszájú- kategóriába.

Hat igen, a kovetkezo gyerekemet nem tudnam mar megszulni 35 eves korom elott, mivel betoltottem. Meg egyetlen elfogadhato valaszt sem kaptam arra, h mitol olyan buvos hatar a 35 ev. Meg megertenem, ha az elso gyerekemet akarnam akkor szulni...

Biobaba

de ha én gyereket akarok, azt hiszem, engem senki és semmi nem akadályozhat meg benne. Se az, ha végig kell feküdnöm, se az, ha császár a vége... szóval értitek. Számomra a gyerekről szól és nem a szülésről.

Azt hiszem, ezt ugyanúgy látjuk. Nekünk sem a szülésről szól az otthonszülés. És ha feküdni kéne, feküdnék. Ha császár kéne, belemennék. Leírom még egyszer: nem magam miatt szülök otthon, meggyőződésem, hogy a gyerekemnek a legjobb így. Még ha ezt sokan nem képesek így látni, ha próbálják, akkor se. És a többség nem is próbálja.

Szilvi, de én most arra a felvetésre írtam ezt, hogy van, aki jelen kialakult helyzetben _inkább_ nem szül.

Jamina,

bár én már nem tervezek több gyereket, de lehet, ugyanígy érezném. Ha nem dönthetek a saját szülésem felől, akkor elgondolkodnék, van-e értelme gyereket felvállanom, miközben veszélyeztetném őt és magamat azzal, hogy bizonytalanságban, félve, a meggyőződésemtől teljesen eltérően kellene megszülnöm. Kockáztassam???
Tudom, egy gyerek érkezése nem ettől függ csupán...

Avagy lennék olyan bátor, hogy szemben az árral, akár tök egyedül is szülnék otthon? Inkább, mint kórházban...

Vagy belerángassam a segítőket, s amiatt legyen lelkiismeretfurdalásom??

Sehogy se jó....

Én megértem azokat, akikben ezek a kérdések felmerülnek, s akik rosszul érzik magukat. Örülök, hogy nekem nem kell most ezeken agyalnom.

Dodica, akkor ezek szerint nem lesz 4.?

Nem, hacsak keresztbe nem húzza valaki a számításainkat!

Eldobtam az agyam jó meszire ettől

Bár ezek a szempontok is érvényesülnek, az esetek nagy részében az otthonszülést anyagi érdekek mozgatják. A legtöbb helyen (USA, Anglia, Hollandia!) az otthonszülés lényegesen kisebb anyagi terhet ró a családra, mint a kórházi!

Az otthonszülést az egészségügyi törvény nem tiltja, csak azt tiltja, hogy az anya veszélyeztesse magzata egészségét. A szakma álláspontja az, hogy otthoni körülmények között ma Magyarországon csak nagyon kivételes esetben biztosítható az, hogy ez a törvényi igény megvalósulhasson, ezért ellenezzük az otthonszülést.

Ja, innen idéztem


Monácska Hajrá Nóra!

Igen, ilyesmik kovalyognak a fejemben, amiket Dodo leirt. Persze ettol fuggetlenul valoszinuleg szulnek, ha... Egy csomoszor sirhatnekom tamad, ha ranezek a korhazban szuletett gyerekemre, h mit tettem vele. Ezt most tenyleg ne ertse felre senki. Nem arrol akarok szolni, h jaj, mit tesz a gyerekevel, aki korhazba megy, hanem arrol, h en mit tettem. Remelem, ertitek:)

Biobaba

értem én ezt a részét, tényleg, de ha én gyereket akarok, azt hiszem, engem senki és semmi nem akadályozhat meg benne. Se az, ha végig kell feküdnöm, se az, ha császár a vége... szóval értitek. Számomra a gyerekről szól és nem a szülésről.
Egész biztosan lehet olyan orvost találni, akivel pszichésen is jól túlélhető a szülés, ha otthon _nem lehet_.

persze, én is könnyen beszélek, így, hogy kéthónapos a kicsi, nincs a közeljövőben tervben baba. Csak azért írtam, hogy nagyon nem irigylem, akik most fognak szülni.
És nagyon fel kéne rá készülnöm _fejben_, ha kórházba vonulok, és egyelőre nem tudom, meg tudnám-e oldani fejben, hogy ott is jól menjenek a dolgok. Mert ha enélkül, úgy mennék kórházba, hogy tudom, otthon jobban megszületne a babám, úgy érezném, a rosszabbik utat választottam a gyerekemnek.
Nem tom, mit magyarázom ezt itt, valószínűleg ez az érvelés számodra lila, mindegy.

Csatlakozom Jaminához: azt én sem igazán értettem, hogy ezért ne akarnátok újabb babát, ha egyébként terveztek.

Most megfordítom a dolgot: ha én igazán akarnék gyereket, és ezentúl nem szülhetném a megszokott, bizalmas orvosomnál, amire az ún. reform miatt meg is volna az esély , hanem a körzeti kórházban az ügyeletesnél kellene szülnöm, akkor is megszülném.

Sőőőőt, továbbmegyek: ha törvényileg megtiltanák a kórházi szülést, akkor megszülném otthon (persze, most tekintsünk el a saját, csm-es előzményeimtől). Nem hiszem, hogy a szülési körülmények vissza tudnának tartani a gyermekvállalástól.

És azért remélem ti sem fogtok lemondani az újabb gyermekekről!

Biobaba, egyrészt bocs, tényleg nem te írtad a "véresszájút", másodszor, tényleg kiváncsiságból, utána lehet vhol olvasni, hogy mi volt a gond a kórházi szüléssel?

Biobaba,
annyira a szívemből szóltál. Hasonlóan érzek. nem tudom, igaziból meg tudom-e bocsátani magamnak az akkori tudatlanságomat, "gyávaságomat". Ránézek és látom a kis kiszolgáltatott babát, akit azért nem kaptam meg az első szoptatáskor, mert előtte nagyon sírt és csak akkor nyugodott meg. Hát persze, hogy sírt, jöttem rá később, én kellettem neki, és én nem mentem neki a nővérnek, hogy azonnal hozza ide...(Nincs olyan emotikum ami ide illene)
I

Panni,
a szülés a gyermek része, az én és a gyermekem további életemnek a része. Nem egy napja, hanem meghatározó eseménye. Nem túlélni akarom. Ha gyermeket akarok és nem szülhetem meg úgy, ahogy én jónak látom, akkor az a kérdés, vállalom-e a kompromisszumot és annak a terhét, amit ciplelek az elsővel. A szülés és gyermek elválaszthatatlanok.
I.

Persze, hogy elválaszthatatlanok! De ha az benne van a pakliban, hogy szükség esetén azonnal kórházba kerülsz, és ezt elfogadod, mert ez mentheti meg a gyerek vagy az anya életét, akkor elismered, hogy fontosabb a gyerek léte/élete, mint a születése körülményei. Vagy nem?

Sőőőőt, továbbmegyek: ha törvényileg megtiltanák a kórházi szülést, akkor megszülném otthon

Hadd mondjam azt: őszintén kétlem. Mielőtt nekemjössz, saját privát véleményem, amihez jogom van.

Nem, nem ismerem el. Úgy fogok hozzá a gyermek vállalásához, hogy úgy szülöm meg, ahogy mindkettőnknek jó. Mert ez a meggyőződésem, hitem ahogy tetszik. Ha a várandósság alatt valami olyan történik, ami módosításra sarkall, kényszerít, természetesen azt választom, amit kell, ha ez a kórház, akkor azt.
De alapból nem ismerem el, hogy a baba fonosabb, mint a szülatés körülményei.
I.

Vero,

Persze, hogy jogod van Hisz mindig erről papolok én is! Jó, némiképp túloztam, ez igaz. Arra akartam utalni, hogy én ezt a két dolgot külön tudom választani, és semmi nem tántoríthatna el a gyerekvállalástól.

Ilkamama,

OK. Ezt így érthető, de TÉNYLEG szomorú lennék, ha mostantól nem szülnétek.

"De alapból nem ismerem el, hogy a baba fonosabb, mint a szülatés körülményei. "

No comment.

"De alapból nem ismerem el, hogy a baba fonosabb, mint a szülatés körülményei. "

No comment.

Úgy értelmezném ezt a mondatot, hogy a babavállalásnál önmagában fontosabb, hogy optimálisak legyenek a születés körülményei, és ha ez nem adott, akkor inkább nem vállal gyereket, mert nem akarja, hogy eleve handicappel induljon az életbe.

klara,
azt sem igazán úgy értődött, amit én és Biobaba mondtunk, ahogy gondoltuk. Mindent lehet egy picit kijjebb forgatni mint ahogy van, ezért mostantól menjünk a másik topikba, jó?

Monacska, oooooriasi nagy gratula !

Hat tenyleg nem egyszeru a mostani helyzet...

Kivancsi lennenk milyen volt "regen". Szilvi, neked tizeneves a nagyobbikad, ugye? Akkor milyen volt, mennyire volt mas?

Kishangya,
mi milyen volt régen? Az otthonszülés? Nem éreztük magunkat "üldözve" egy percig sem. Amikor a legnagyobbam született, akkor az volt a legnagyobb gond, hogy a parlament megszavazott egy szép nagy összeget egy születésházra, majd kiutalás előtt visszavonta. Csak addigra Soros már megelőlegezte, így volt egy ház, amit el kellett adni. DE én még oda jártam az első tanfolyamra, az Aranka utcába.
De nekem a három nagy ebben az áldásos állapotban született. Abigél születése körül történt az első kamarai felfüggesztés, addig minden mindig simán ment. Anyakönyvezni sem volt 8 napon belül kötelező, én kb. 3 hetesen tettem ezt meg minddel, mert a férjem nem vállalta a magyar bürokráciát, én pedig korábban nem akartam zsúfolt hivatalba menni babával. Az anyakönyvvezető csak azért pampogott egy kicsit, hogy milyen későn jövök, "nem lesz a gyerek sorrendben".
Az első kettővel jártam (magán, fizetős) nőgyógyászhoz is, sőt ugyanahhoz. Végtelenül korrekt volt, bár az első otthonszülést csak utólag mondtam el neki, de a másodikat már evidenciaként kezelte.
Amikor Abigélt (a 3.-at) vártam, Ági volt beírva a kiskönyvembe, mint kezelőorvos. Ő adta a pecséteket is, amit a körzeti terhesgondozó, ahova uh-ra, afp-re, stb.-re mentem, normálisan fogadott. Nem tapsikoltak, de nem is aláztak meg, mint az utolsó várandósságom alatt ugyanott, ugyanők.

Hát így. De jó, hogy ezt leirattad velem, most olyan jó érzésekkel vagyok teli.

Ja, nem mondom, hoyg a közvélemény ne lett volna elképedve, de inkább a "de bátor vagy", "én nem mertem volna", "nem veszélyes ez?" mondatokkal találkoztunk, azaz hülyének néztek minket, oké, de nem éreztem azt soha, hogy azt kéne igazolnom, hogy nem akartam életveszélynek kitenni a gyerekemet.
Emlékszem, mennyire ledöbbentem, amikor a harmadik szülésem után valaki azt mondta, "nekünk csak egy gyerekünk van, őt nagyon féltettük". MIntha a sok gyereknél mindegy lenne, egyel több vagy kevesebb, azaz nem féltem őket.

Ma sokkal kevesebb elfogadást érzek a nem-otthonszülők részéről, mint annak idején. Pedig vita mindig is volt, itt is, a babaneten. Volt egy Érdi születésház topik, még a Csákány is írt oda...

Nem tapsikoltak, de nem is aláztak meg, mint az utolsó várandósságom alatt ugyanott, ugyanők.

vajon mitol valtozott meg a hozzaallasuk?

Biobaba

Nem tapsikoltak, de nem is aláztak meg, mint az utolsó várandósságom alatt ugyanott, ugyanők.

vajon mitol valtozott meg a hozzaallasuk?

Biobaba

Média? Orvosi kamara? Kritikus tömeg?
Már akkor leépítések folytak, lehet, hogy féltek is, dühösek voltak... (mint kiderült, be is zárták őket. Margit.)

Szilvi, kritikus tomegrol nekem mas jut eszembe:)
De erdekes, h az emberek szemelyes velemenye, h megvaltozik nyomas alatt. Emlekeim szerint vannak ezzel kapcsolatban kicsit brutalis kiserletek is.

Biobaba

Úgy értettem a kritikus tömeget, hogy a terhesgondozók környékén egyre többen vallották, hogy otthon fognak szülni, és ettől sokalltak be. Amíg csak egy-két hülye, az rendben, de mi lesz itt, ha ezek majd tömegesen jönnek?!
Amikor már nehéz nem tudomást venni az otthonszülőkről.

Kicsit idevág, hogy a két kicsinél megtagadtam a cukros vizes vizsgálatot. 2001-ben húzták a szájukat, de írhattam egy papírt, hogy saját felelősségre, az orvosom tudtával, stb. 2006-ban akkora patáliát csaptak, hogy "ők ilyet még nem hallottak" (ugyanott!), meg hogy képzelem ezt, majd elémraktak egy gépelt, fénymásolt nyilatkozatot, amin pontosan és kizárólag ez volt: hogy a terheléses vércukorvizsgálatot megtagadom. Kérdeztem: mi ez, annyian nem kérik, hoyg nyomtatvány van hozzá? Á nem, alig valaki, jött a válasz. Persze. De fénymásoltak rá előre megírt saját fejléces nyomtatványt.
Szóval lehet úgy tenni, mintha nem léteznének olyanok, akik másképp gondolják, de milyen dühítő, hoyg mégis léteznek.

Terheleses cukor:)
Amikor en mentem 4 es fel eve ilyesmire, akkor velem azert csaptak pataliat, mert 5 oraval a vizsgalat elott hajnalban megettem egy kb 3 grammos kekszet, mert mar majdnem elajultam az ehsegtol. Hiaba mondta az egyik no a masiknak, h az nem szamit, noci nem volt hajlando megcsinali a vizsgalatot. Persze nem kellett volna emlitenem a kekszet. De ugy ordibalt velem, h ennyit nem vagyok hajlando megtenni a gyerekemert. Mert a gyerekemnek biztos jobb lett volna, ha elajulok...

Es nemreg , mikor voltam vervetelen egy masik helyen, egy cukorbetegnek mondtak, h valaszthat, v cukros vizet iszik, v megreggelizik. O a cukros vizet valasztotta. Az asszisztens meg mondta neki, h o meg nem inna, o inkabb reggelizne.

Biobaba

Az elsővel még a Jánosba jártam, ott tej-zsemlét kellett a terheléses előtt enni. Bár undorodtam a sima tejtől, lenyomtam, a gyerekem érdekében.
Úgyhogy ha ilyen reggelis lett volna, a többinél is megcsináltatom.