Kiemelt témák

Nem nagyon szoktam ide irni, de folyamatosan zakatol a fejem, amiota hallottam ezt az egeszet. Nagyon sajnalom.

Nekem arrol, h a korhazban 2 perc alatt kijott a baba, az jutott eszembe, h ugy van ez, mint a befottesuvegnel, h az egyik probalkozik egy csomo ideig, nem megy neki, a masiknak odaadja, az nagy diadallal kinyitja... De ebbol egyaltalan nem kovetkezik, hha o probalkozott volna eloszor, akkor is ez tortenik (marmint, h konnyeden kinyitja...) v ha a masik tovabb probalkozik...

A halaltol felnek az emberek. Az orvosok is. Bar szerintem inkabb azert, mert oket vonjak felelossegre, ha meghal valaki a kezeik kozott. De az egesz mogott inkabb az altalanos halaltol valo felelem van. Megertem a doktor urat, valoszinuleg fel attol, h felelossegre vonnak a baba halala miatt. Es persze itt rogton akad bunbak is, akire konnyeden lehet mutogatni. El tudom kepzelni, hha ez az egesz elejetol a vegeig a korhazban zajlik, es a baba vegul meghal, nincs hirerteke, senki nem felelos, senki nem kovet el mulasztast, mert a korhazi hatter felment a halal kovetkezmenyeitol, a felelossegtol... A szulok nem tesznek feljelentest, v ha tesznek is, lehet hivatkozni arra, h ok mindent megtettek, amit szakmailag lehet. Azt elfogadjak, mert egy nagy-nagy epulet all mogottuk, rengeteg szerkentyuvel. Elegge ki van fordulva ez a vilag...

Igen, ez a baba halott. Nem kell orditanom a csupa nagy betuvel, a kis betuk is eppen ugy kialtanak. Nem akarok senkit sem mentegetni, mert nem voltam ott a szulesnel, bar eleg nehez elhinnem, h aki annyira torodik a szulo nokkel, a vilagra jovokkel, kisert rengeteg szulest... ne tette volna meg, ami szakmailag lehetseges. O nem Isten, a korhazban sem istenek ucsorognek, meg ha nehanyan annak is kepzelik magukat:(

Ilyen alapon az osszes 70 ev folottinek be kene fekudnie valami apolasi intezmenybe, mert veszelyezteti oket a halal. Igen, a halal.

Nem o az egyetlen kisbaba, aki meghalt a szuletesekor... Tudtommal a korhazban is halnak meg babak... Egyaltalan nem tennek olyan kijelenteseket, h most anyukaja mellett fekudne es szopna, ha korhazban szuletik. Sosem tudhatjuk meg.

Biobaba

Sejthető volt, hogy az eset széles körben indulatokat vált ki, és úgy volna jó, ha a konzekvenciák levonása után a szülészet, akár otthon, akár kórházban, előre lépne.
Természetesnek veszem a kórházi orvos indulatait, "ordítását". Ez, azt gondolom, hogy nem a halál tényének és meglétének el nem fogadása. Bár őt magát nem ismerem és meg sem igen kért, hogy védjem. Azt sem tudom, kicsoda ő. De az érzést ismerem, ha balul sikerült otthonszülés valamilyen súlyos szövődménybe torkollik. Ez a tehetetlenség hangja, ordítása.
A halál ottléte egy szülésnél látható, közös misztérium, a teremtés és a befejezés ugyanott jelen van. Csak iszonyú érzés az, ha tehetetlenek vagyunk vele szemben, esetleg tudtuk volna a megoldást, ha rajtunk múlik.
Nem akarok ítélkezni, nem tudom, hogy hogyan történt, mi történt. De azért ma már kevés baba hal meg váll-elakadás miatt. Bizonyára több maradandó, de az élettel összeegyeztethető sérülét lehet neki tulajdonítani, de ami valóban elmondható, hogy a váll elakadása megoldásának fontos tényezője az idő. És persze a baba életének minősége is.
Egyébként a szakirodalom azt írja, hogy 1000 szülésre jut átlagban1-2 százalék a váll elakadás. És vannak hajlamosító tényezői. Amiket pedig előre nem lehet tudni és felmérni sem. Csak menet közben, a szülés menetében derülnek ki.
Szóval, nem akarok pálcát törni senki felett, a kórházi orvost sem ítélném meg az indulatos és tehetetlen hangos szaváért. Azt gondolom, az ítélet nem a miénk. A következtetés és gondolkodás viszont igen. Szélsőségek nélkül.
Szeretettel: rita

Mélységesen egyetértek.

Hozzászólásomat Biobaba kommentje után szántam ,csak a rendszer megtréfált..
Rita, egyetértek azzal is amit Te írsz, de annak sosincs nyilvánossága, ha kórházi körülmények között történik valami.. és nincs felelős se..

Eszter,

az általánosítás nem tetszik. Mire gondolsz? Én azt látom, hogy ma már nagyon sok ügyben a média által tudottak lesznek a dolgok, és mindenféle történetről azonnal tudunk. Ilyen mostanában nem történt, de ha érdekel, a statisztikai adatok között bizonyára megtalálhatók ezek is, hogy az elmúlt évben a perinatális mortalitás hány százaléka volt vállelakadás miatt.
De szerintem a mostani sokszemközti párbeszéd ezen a topicon nem erről szól. És hiba lenne most ezt a két dolgot összemosni. Ítélkezni meg pláne.
Békés vasárnapot kívánok: Rita

Elborzaszt amiket írnak. Semmit nem tudnak a történtekről, mégis ítélnek. Van egy ideájuk, amit vakon követnek, és minden érv, történés lepattan a burokról, amit e köré az elgondolás köré húztak. Nem vagyok szülész, nem szülészként voltam jelen tegnap. Újszülöttgyógyász vagyok és egyáltalán nem vagyok ellene az otthonszülésnek. De így, ebben a szervezetlen formában, tragédiák sokaságát okozza, okozta már eddig is. Csak erről (ahogyan Önök szerint a kórházi halálesetekről sem, ami persze nem igaz) nem ír a sajtó. És ne csodálkozzanak rajta, hogy kiabálok. Túl sok kiábrándító szörnyűséget láttam már az otthonszülések kapcsán, és most úgy éreztem muszáj kiabálnom itt is és más fórumokon is, mert az Önök elbarikádozott érzékszerveihez nem jut el másként a hangom. Nem gondolják, hogy sajátos az, hogy Geréb Ágnesnek nem lehet a honlapján írni?? Nem lehet őt tájékoztatni arról, mi is történt valójában a kórházban? Miért nyilatkozik ő indirekt információk alapján? Hallgassák meg a másik oldalt is! Kutassanak a történtek másik oldala után is!

Szép napot!

Biobaba, szívemből szóltál.


Doktor Úr,
az, hogy ki mennyire barrikádozza el az érzékszerveit, az nézőpont kérdése. Igazából az otthonszülők mondhatják ugyanezt a hagyományos kh-i orvosokról, az otthonszülés-ellenes közvéleményről. Amikor ezek az emberek nem veszik tudomásul, hogy nem egyedi "hülyeség" ez Magyarországon, meg a fejletlen harmadik világban, hogy egyes nők otthon szülnek. Örvendetes, hogy Ön nem ellenzi az otthonszülést. Milyen lenne viszont a szervezett forma, ami mellett úgy gondolja, hogy nem látna kiábrándító szörnyűségeket?
Amúgy nagyon sok honlapon nem lehet kommentezni, nem tudom, ez miért lenne "sajátos". Email-cím viszont található a honlapon, szabad@szules.hu
Geréb Ági email-címe sem titkos, de azt most ide nem írom ki.

Sziasztok!

Először is részvétem a családnak!

Kérdés,ha tényleg két perc alatt világrasegítették a halott magzatot a kórházban,kérdem én miért nem tudta Geréb Ágnes ugyanezt megtenni még otthon,amikor még élt a baba!
Szerintem itt senki nem ítélkezhet!Az egyik fél nem tudja mi történt pontosan a szülés alatt ill.közben,a másik meg nem volt jelen a szülés befejezésén!
Biobaba,szerintem egy vállelakadás nem hasonlítható a befőttesüveg kinyitásához.Szerintem nem azért tudták ennyire hamar befejezni a szülést,mert már előtte "bejáratták"az utat!A kérdésem pont erre céloz,hogy G.Ágnes miért nem tudta befejezni a szülést!Biztos van rá szakmai magyarázat,amit sajnos még nem ismerhettünk meg!

Ha mulasztás történik egy intézményben annak is megvannak a következményei!Mondjuk nem kap akkora viszhangot a dolog,ez tény.És az is,hogy nagyobb felháborodást vált ki egy ilyen tragédia,mert jelenleg Mo-on nincs szabályozva az otthonszülés,mintha ez egy kórházban történt volna meg!(de itt megjegyzem,hogy a kórházban nem halt volna meg az újszülött az eddigi információk alapján).

Timi

Azok száma, akik ördögtől való eretnekségnek gondolják az otthonszülést, egyre kevesebb. Ugyanakkor idő kell a társadalomnak (és benne az orvostársadalomnak) is ahhoz, hogy elfogadja ennek az elvét és beillessze szabályozott hétköznapjainkba. És addig fejjel menni a falnak újszülöttek halálát és nyomorúságát (családukét is) eredményezheti. Nem vitatom, hogy meghitt, természetes és szép élmény lehet a családtagok között világra hozni egy gyermeket (bár mindhárom gyermekem kórházban született és annak ellenére nem jutott eszembe lemondani ennek a biztonságáról, hogy valószínűleg minden eszközt az otthonunkba is el tudtam volna juttatni a szülés idejére...), de mindezt anélkül tenni, hogy felmérnénk az újszülöttekre váró veszélyhelyzetek sokaságát és mindent megtennénk azok megelőzésére, több mint felelőtlenség. Amikor a szervezettségről beszélek, például ezt értem alatta. Ma otthonszülést vezetni úgy, hogy közben nem készülünk fel arra, hogy az újszülöttel gond is lehet, megengedhetetlen.
És a konkrét eset kapcsán még valami. A váll elakadása egy olyan (minor!) forgási rendellenesség, mely egyáltalán nem ritka. És megoldható, csak az időfaktor nagyon-nagyon sokat számít. Csak éppen kell időben két-három segítő kéz, eszköz és határozottság...

Szép napot.

Miért van az, hogy ennek a tragédiának kapcsán felerősödnek a kórházellenes hangok is.
Miért nem lehet elfogadni azt, hogy itt tragédia történt, nem tudjuka részleteket és máris a kórházra abcúgoltok akkor, amikor valaki olyan mond véleményt, aki ott volt a végénél.
Ha kórházban történik valami mulasztás, akkor arról is tudunk - zömmel.
Ti tudtok minden otthonszülős egyéb tragédiáról? Én van, amelyikről igen. Részese voltam, tudom. Meg is beszéltem személyesen azokkal, akik ott voltak akkor. De miért gondoljátok, hogy ezt a dolgot szakmailag megértitek és lehurroghatjátok mandinerből azt az orvost, aki ott volt.
Hát elképesztő. közvetítéssel tudjátok a szakmai dolgokat. Tudjátok a saját testetek működését, ez így van jól és természetes, de a szülészeti szakma, tudomány még sok mindenből áll. Amiről mégcsak nem is hallottatok. Hogy miylen hajlamosító tényezői vannak pl. a váll elakadásának. Pl. fájásgyengeség. Ki tudja közületek, aki ide a véleményét mondja, hogy volt-e ilyen. Hogy ezt is uralta-e az Ágnes. én sem tudom, éppen ezért nem ítélkezem. és semmiképpen nem általánosítok a kórházak felett egy olyan orvossal, aki esetleg küzdött ennek a babának az életéért. És nem sikerült. És egyetértek vele, hogy ordító veszteségként él meg az ember szakemberként is egy ilyet. Még ha nem is az ő felelőssége.
Sajnálom, nem gondoltam volna, hogy az otthonszülős csapat nem tud elvonatkoztatva gondolkodni, és nem tudná esetleg elismerni, vagy a gondolatában az esetleges felelősség kérdésével megilletni a Geréb ágnest. Ő tévedhetetlen? Soha nem hozott még utólag hibásnak bebizonyosodó döntéseket? ti ezt tudjátok ?Honnan?

Közben a doktornak a hozzászólása közém jött, de egyet értek vele.

Nem hinném, hogy sima váll elakadás történt volna, mert annak a protokoll "manővere" otthon, kórházban egyaránt ugyanaz:
1. Call for help.
This refers to activating the pre-arranged protocol or requesting the appropriate personnel to respond with necessary equipment to the labor and delivery unit.
2. Evaluate for episiotomy.
Episiotomy should be considered throughout the management of shoulder dystocia but is necessary only to make more room if rotation maneuvers are required. Shoulder dystocia is a bony impaction, so episiotomy alone will not release the shoulder. Because most cases of shoulder dystocia can be relieved with the McRoberts maneuver and suprapubic pressure, many women can be spared a surgical incision.
3. Legs (the McRoberts maneuver)
This procedure involves flexing and abducting the maternal hips, positioning the maternal thighs up onto the maternal abdomen. This position flattens the sacral promontory and results in cephalad rotation of the pubic symphysis. Nurses and family members present at the delivery can provide assistance for this maneuver.
4. Suprapubic pressure
The hand of an assistant should be placed suprapubically over the fetal anterior shoulder, applying pressure in a cardiopulmonary resuscitation style with a downward and lateral motion on the posterior aspect of the fetal shoulder. This maneuver should be attempted while continuing downward traction.
5. Enter maneuvers (internal rotation)
These maneuvers attempt to manipulate the fetus to rotate the anterior shoulder into an oblique plane and under the maternal symphysis (see Figure 2). These maneuvers can be difficult to perform when the anterior shoulder is wedged beneath the symphysis. At times, it is necessary to push the fetus up into the pelvis slightly to accomplish the maneuvers.
6. Remove the posterior arm.
Removing the posterior arm from the birth canal also shortens the bisacromial diameter, allowing the fetus to drop into the sacral hollow, freeing the impaction. The elbow then should be flexed and the forearm delivered in a sweeping motion over the fetal anterior chest wall. Grasping and pulling directly on the fetal arm may fracture the humerus.
7. Roll the patient. (Gaskin)
The patient rolls from her existing position to the all-fours position. Often, the shoulder will dislodge during the act of turning, so that this movement alone may be sufficient to dislodge the impaction. In addition, once the position change is completed, gravitational forces may aid in the disimpaction of the fetal shoulders.

Olvasatomban (Geréb Á honlapja) ezek megtörténtek. Nem hinném, hogy ezek mellett bárki bármi mást tett/tehetett volna. Az elektív császármetszés lett volna az egyetlen megoldás, de természetesen nem tudhatjuk, hogy egy kórházi orvos a 4 kilós baba esetén ezt tette volna vagy sem. (Pár hónapja egy ismerősöm 5.1 kilós babát szült hüvelyi úton váll elakadás nélkül.)

Rita, olyan jó, hogy Te vagy, hogy velünk gondolkodsz és így gondolkodsz.

Nekem nyilvánvaló volt a szülés előtt, hogy létezhet helyzet, amit otthon nem lehet megoldani, de kórházban igen. És lehet, hogy ennek a következményeivel egy életre együtt kell majd élni.
Annak ellenére, hogy tudtam, ennek a babának most itthon a legjobb megszületnie (és utólag látom a pontokat, hány helyen mehetett volna félre a babám megszületése más körülmények között, a betojiságom miatt).

Mi is lehettünk volna ők, és most nem tudok mit mondani. Rettenetesen sajnálom a családot, a babát, és azokat is, akik nem tudtak rajtuk segíteni.

Azt gondolom, hogy olyan pontosan idemásolta Liv a könyvből a vállelakadás megoldásait, az nem azt jelenti, és az én olvasatomban azt jelenti, hogy ezek a lehetőségek álltal az Ágnes előtt. És nagy a valósuzínűsége, hogy ezekkel meg is próbálkozott. DE:az egész megoldásában iszonyú fontos az idő telése, most nem tudom jobban megfogalmazni, illetve egy másik rendkívül fontos kéórdés a gyakorlott team. miért vagytok annyira biztosak, hogy ez nem csúszott el valahol?miért nem lehet elfogadni azt a tényt, hogy az idő volt a megoldásnak a kulcsa. Az esetleges várakozás, a nem a legjobb módszerhez nyúlás elsőre.
Ez nem dunsztos üveg, hogy kifárasszák.
És azt gondolom, hogy ez egy előre nem látható helyzet volt, hacsak a hajlamosító tényezőket nem veszem ide, bár nagyon sok szülésnél vnnak ilyen hajlamosító tényezők, mégsem lesz vállelakadás mindegyikből, de a doktornak valóban igazat kell, hogy adjak, ez a helyzet kórházban nem hajlott volna ekkora tragédiába! bár mindenhol megtörténhet, de ez esetben a megoldása otthon nem sikerült. És ezzel, sajnos, minden otthon szülőnek számolnia kell, olyan helyzettel, ami nem várható, és mégis nem sikerül otthon megoldani.
És aki otthon szül, annak minden szülésnél azért fel van írva a lelke mélyére, hogy előfordulhat a kórházi befejezés lehetősége is. Azé a kórházé, akihez most ezzel a mamával is fordult az Ágnes, csak túl későn... és akinek szakemberét most az otthonszülős csapat oly hamar "lehurrog".
Bocs, rettenetes indulatok kavarognak bennem, és nem tudom, hogy hogyan volt, tehát minden gondolat egyfajta spekulálás a helyzettel.

Azért botrányos, értitek, botrányos, hogy még annak az orvosnak is ellentmondtok, annak sem fogadjátok el az érveit, aki ott volt.

Ti még ezerszer kevesebbet tudhattok az esetről, mint ő, aki ott küzdött azért a csöppségért és nem tudta újraéleszteni, mert GÁ elvette tőle, ami a legfontosabb tényező ilyenkor: az időt.

Ti meg véditek továbbra azt a nőt, aki fényes csillag meg mit tudom én, mi a számotokra, de hát ha egyszer ez van megírva, akkor mit számít, így kellett lennie. Kizártok minden más hangot, amely megzavarhatná ezt a nagy ZENt.

Ismerlek többeteket, Ti is engem. Mégsem tudok most itt enyhe mosollyal a szám szélén ülni, hogy a Ti dolgotok. Mert nem így van.

Sziasztok!

Borzasztóan sajnálom, ami történt, részvétem a családnak

Biobaba, abszolút egyetértek veled, főleg amit a kórház-épület-védelem összefüggésben irtál.

Nagyon remélem, hogy a történtek ellenére, a változások folytatódni fognak a kórházakban, és azokon kivül.

Borzasztóan sajnálom szegény babát... :(:(

Remélem a családnak megadatik még, hogy örülhesseken egy baba érkezésének!

Arra kíváncsi lennék, hogy a következőkben is ez "otthon" szülést (otthonától 200 km-re ) választja-e majd, hiszen úgy véli, a kórházban sem lett ez volna másképp...

(ez egy mantra különben????)

Elnézést a cinikus hangnemért, elképesztő az egész történet :(:(

Sziasztok.

Én csak meg vagyok rendülve és részvétem a családnak a tragédia miatt. Én meg is értem azokat akik otthon akarnak szülni mert a mai egészégügyben vagy is szülészetek nagy részében (tisztelet kivételeknek) ugye kérdezés nélkül beöntés, borotválás, láb leszíjjazás, infúzió, a babát nem adják ki éjszakára stb. Nekem is volt részem ilyenben és ezért kerestem az igényeimnek megfelelő kht mert viszont nekem nicsnen merszem otthon szülni pont e miatt hogy nehogy valami történjen. Tudom nagyon kicsi az esély rá sőőt a khban több a babahalál a dokik felelőtlensége miatt. Ráadásul annyi akadájt gördítenek az otthon szültek elé hogy az elképesztő. Pl ha egy otthon elkezdett szülés khban végződik na akkor az a kismama kap hideget meleget az ott dolgozóktól de törődést azt nem. Láttam ilyet sajnos. Anyakönyvezni is csak úgy anyakönyvezik a babát ha orvos vizsgál meg(remélem jól tudom) meg ha bizonyítod hogy tényleg te szülted. Röhely.
De tényleg az lenne a jó ha valamilyen módón szabályozva lenne ez. Ha külföldön sikerült akkor itt is. De Ágiék elé is rengeteg akadályt gördítenek.
Még egy dolog.
Szerintetek mi lett azzal az orvossal aki keresztül vágta a kismama végbélzáró izmát mert telefonált plusz meghalt a baba is? FELMENTETTÉK!!!!!!!!
A család meg egy életre nyomorék. De ez az anyuka vállalta a rizikót. Tudta mit vállal.
Verus
egy mind két fél megértője.

Sziasztok!
A fájdalmat leírni, amit a babácska elvesztése jelent, nem igen fogom tudni....... Átérzem azoknak a tehetetlen haragját is, akik az élet védelmére és mentésére esküdtek fel. Azonban azt is érzem és értem, amit Ágiék átélhetnek és éveken keresztül át is fognak!

Én nagyon szeretem Ágit! A következetességért, álhatatosságáért, bátorságáért, hatalmas szívéért, emberszeretetéért, stb...... Tisztában vagyok azzal is, hogy bármennyire szeretném, Ő is emberből van, fáradt, türelmetlen, és bizony tetszik nem tetszik, hibázhat! (Ezt vállalom, amikor a gyermekem és saját életem a kezébe teszem. És Ő ezt tudja is, soha nem fog visszaélni vele!) Mint ahogy a fentebb említett orvos(??) kollégája is emberből van ám, "kiabáljon" bárhogyan. (Hozzáteszem, nem ismerem őt, nem tisztem védeni vagy támadni sem)

Rita! Mi nem azt akarjuk ilyenkor (milyenkor??? Annyira fáj, hogy megint csak egy tragédia okán lángolt fel a vita, a törvényi szabályozás pl. alig érintett meg valakit, tisztelet a kivételnek) kihegyezni, hogy a kórház rosz! Talán magunkat védjük azzal, hogy azt mondjuk, a kórházban is hibáznak, és - itt magamról kell beszéljek - ezek miatt a dolgok miatt a bizalmunk odaveszett. Minden emberi gyarlósága mellett jobban bízom Ágiékban, mint a kórházi teamben. Persze, persze, ha jól választasz kórházat, akkor jó örülmények között szülhetsz.

Mit lehet ilyenkor tenni???? Én fogom a pocimat, mintha védeni akarnám a bent lakót! Vajon mivel tudom igazán megvédeni?

A második gyerekem születésénél azt mondta a dokim, hogy forduljak jobb oldalra és nyomjak 5-öt, majd ugyanez a másik oldalra fordulva.
Végig feküdtem, nekem így volt könnyebb, mert ha felkeltem csak esett a vérnyomásom és hánytam. Kaptam labdát is, de nagy volt és mivel kicsi vagyok legurultam róla (nem ért le a lábam rendesen)és ez még idegesített is.
A dokim elindult, gondolta még nem szülünk. Én tettem, amit mondtak. Erre szinte abban pillanatban a ctg gép hangja megváltozott, dokim az ajtóból vissza, kaptam oxigén maszkot. A gyerekem 10 percen belül mellettem volt.
Nem volt fájásgyengeségem, a gyerek nem volt túl nagy(3340g), jól tágultam, második szülés volt és mégis minden megváltozott egy pillanat alatt.
Nekem ez jut eszembe az időről.
Nekem nem lenne mindegy, hogy a gyerekem úgy hal meg, hogy mindenféle modern eszközzel küzdenek érte, vagy megtörténik a gond, mire a segítség értesül a problémáról.

Még egy gondolat!!!
Annyira nehéz pártatlanul megfogalmazni, amit gondolok.....



Hiszem, hogy nem minden orvos "vadállat", és nem minden kórház "mészárszék". Rengeteg csodálatos és szép szülésélményt hallottam már kórházban szült édesanyáktól! Ilyenkor borzasztóan irigy vagyok, hogy őszinte legyek.....

Azt is hiszem viszont, hogy Ágiék és az otthonszülést választók sem rosszabbak, mint azok, akik a kórházban szülnek!

A lényeg azt gondolom midnenhol az, hogy tájékozottak lehessünk, és a méltóságunkat se kelljen soha senki miatt feladni.

Kissani!
Az időről nekem a 4 és fél órás felszíjjazott és kikötözött kezekkel eltöltött borzalom jut eszembe! És az, hogy ez alatt az idő alatt egyszer sem nézték meg a fiam szívhangját. És mindezt azért "kaptam", mert fel mertem állni az ágy mellé vajódás közben.

Régen volt, azóta a kórház is megszünt.

Javítás:

.....felszíjjazot lábakkal és kikötözött kezekel.....

Monácska!
Hidd el, sajnálom.
Amint írtam nálam próbálkoztak, hogy tegyek mást is, mint a fekvést, de én nem éltem a lehetősséggel.
Nem jártam sok kórházban, csak ahol szültem, de úgy hallottam, már nagyon sok "otthonos" hely van, jól felszerelt háttérrel. Biztos komoly anyagi háttér kell hozzá, de sajnos az egészségügy arról szól, hogy azt kapsz, amit megfizetsz. Bár szerintem alapból is lehet jót kapni és fizetősből rosszat.
Remélem a következő élményed jó lesz.

Köszönöm! Én is remélem, nem akartam "támadni", hidd el. Csak leírtam!

...bocsánat, hogy én is megragadom a klaviatúrát..., de engem is megrázott ez a hír... mind a két oldalról szemlélve...

Én nem vagyok alapból ellene az otthonszülésnek, de Magyarországon igen... nem lehet ekkora árral szemben úszni...
Itthon nincs meg az az egészségügyi kapacitás mint Hollandiában, ahol a ház előtt áll a mentő és egy szülésznő is segédkezik, ráadásul az első három napra kirendelnek egy ápolónőt is...
Angliában a szülésznő kimegy a házhoz amikor megindul a vajúdás... a kórház ezt a lakást mint egy távoli szülőszobát kezeli, táblán vezetik hogy adott szülésznő melyik háznál van, követik, hogy hol tart a szülés és ha bármi probléma van már várják a kórházban, hogy beavatkozhassanak... de még ebben az esetben is ott az időtényező... a távolság ami problémát jelenthet.

Magyarország ettől sehol sincs... és a "reformoknak" köszönhetően az ideális állapottól még messzebb kerültünk.
Én születésházak létrejöttét tartanám a leg megfelelőbbnek, ahol csak szüléssel, csecsemőkkel, anyákkal kapcsolatos dolgok lennének a megfelelő orvosi gárdával aszisztenciával és felszereléssel... sajnos a Magyar egészségügyet elnézve ez is csak távoli álom... és az olyan kórházak létét is ellehetetlenítik akik célul tűzték ki a háborítatlan szülés-és születés lehetőségének megadását anyának és gyermeknek egyaránt.
Én a szent Istvánban szültem és maradéktalanul megvoltam elégedve... a gyerekágyon persze lehetne javítani de úgy gondolom a lehetőségekből így is kihozták a legtöbbet... sajnos ez a kormány "áldásos" működéseként inkább romlást mutat mint javulást...

Tragédiák a kórházban is történhetnek, hiszen az orvosok is emberek fáradnak és tévedhetnek, hozhatnak rossz döntést akkor is ha a szándék a legjobb... és amilyen a mostani egészségügy helyzete lesznek is tragédiák mert ellehetetlenült a helyzet, az orvosok agyonhajszoltak a kórházak messze kapacitásuk felett működnek...
...és egy cseppet sem csodálkozom, hogy anyák ezrei választják az otthonszülést még akkor is ha én ezt nem kockáztatnám, mert azért még mindig biztonságosabbnak tartom a kórházi körülményeket...

no nem is szaporítom a szót...
...de ezt le akartam írni...


...a családnak részvétem...

Sziasztok!
Én is kórházban szültem, ahol nem volt semmi szíj, még a lábam se kellett semmibe se belerakni. És ez egy kisvárosi kórház. Agyonhajszolt nővérekkel, akik alig bírják egyedül ellátni a feladatukat, a létszámleépítés miatt. De valahogy mégis pozitív a benyomásom, így a második szülés után is! Én nem szültem volna itthon, pontosan azért, mert nem éreztem volna magunkat biztonságban. Amikor szül valaki, úgyis ez a legfontosabb, és nem a környezet. Biztos az is számít, bár én nem foglalkoztam vele. Nem ítélem el az otthon szülőket, csak szerintem sincs meg hozzá a megfelelő háttér.
És igen, hibázhatnak a kórházakban is, sőt hibáznak is! De azért általában ha baj van, van még egy doki, aki esetleg tud segíteni. De így is történik ott is tragédia, csak az esély a baba megmentésére egy komplikációnál, nagyobb, mintha otthonról kell beérni, miután már az otthon szülést levezető úgy látja, hogy menni kell.

Őszinte részvétem a családnak!

Bocsánat hogy betolakszom, csak tényleg elég fura, ahogy letámadtok egy olyan embert, aki ott volt, és aki csak el van keseredve a veszteség miatt és azért írt ide...

Az úgynevezett vállelakadás nem ismeretlen a szülészek előtt. Egy évben átlagosan 5 újszülött hal bele ilyen komplikációba a kórházakban.

Na igen! Boniko neked igazad van! A fent említett doktor ott volt, nála senki nem tudhatja jobban, milyen is volt az a helyzet! Borzasztó lehet neki megemészteni, hogy nem tudott segíteni egy ártatlan kis életen! Nagyon sajnálom érte! Mert az orvosok is emberek, és nekik is vannak érzéseik. Egy gyerekkel pedig pláne együtt tudnak érezni!

A családnak részvétem, a babát nagyon sajnálom. Az anyának magának kell majd elszámolnia a lelkiismeretével - ez lesz a legnehezebb.

Sokat olvastalak titeket korábban is, bár egyátalán nem értek egyet, de sok érvet megértek, hogy miért akartok otthon szülni. De ez a szekta jelleg, az a kérlelhetetlenség - ez sem tesz jót az ügyeteknek. Semmi ellenvéleményt nem fogadtok el, és csak az unásig ismert "kórházban is megtörtént volna" szólamot szajkózzátok. Nyilván így is van de.... Az idő tényezőről már többen írtak - nem akarom szaporítani a szót.

Fontos a születés, de még fontosabb az élet, ami ezután következik, és talán az utóbbit feláldozni nem biztos, hogy megéri "pár óra háborítatlanságért".

Bocs, ha nem voltam túl kifinomult.

Ildianyó:
És ez az adat honnan való?
ezt honnan tudod? Hol olvastad?
minden ilyesfajta közlésnél jó, ha a forrást is közlöd.
Egyébként most mindenki mondja a magáét, nekifeszülnek a vélemények, ami azért szörnyű, mert a társadalmi párbeszédet nem így kellene elindítani, az otthonszülés pro és kontra választói félő, hogy megint egymásnak ugranak, mindenki mondja a magáét és az érdemi párbeszéd meg elmarad/hat.
És nem az kéne, hogy mindenki magyarázza, hogy ő miért választotta azt a helyet a gyerekei világra jöveteléhez, amit választott, hanem az lenne végre a jó, ha mindenki elfogadná a másik döntését.
Szeretettel

Rita! Indianyó adatát az RTL klub híradójában mondta a riporter. Az archívban szerintem tutira meg lesz még a riport!

Pöttyös Panni!
Nem érzem magam szektásnak, sem elvakultnak. Maximum elfogultnak, de a szélsőséges vélemény nyilvánítástól mindig is igyekeztem távol maradni.....
Minden ellenvéleményt meghallgatunk, de jellemzően sokszor azt is elmondjuk mellé, hogy ezt és ezt nem vállalnám a kórházban, mert nincs rá szükség, vagy másként gondolom, stb...... Erre természetesen a másik fél esetében jön az, hogy amit egy otthon szülni kívánó nő nem fogad el természetesként, az nem jó, és "Ti" pont ennyire nem tudtok semmilyen más érvet felhozni, mint azt, hogy a "kórházban vagy biztonságban"..... (A "Ti" szócskát szándékosan tettem idézőjelbe, kérlek, ha nem értesz vele egyet, ne vedd magadra!)

Nem tudom olvastad-e fennebb amit írtam???? Pont azt írtam, hogy nem szándékozom azt hinni, hogy egyedül az otthonszüleknek van szép szülésélménye!

Tehát! Ne álltalánosítsunk kérlek!

Én úgy gondolom, hogy ha nincs komolyabb probléma, minden szülés a maga módján a legszebb, legcsodálatosabb dolog egy pár életében. Mert világra jön a szerelmük gyümölcse, és csakis ez számít! És ezt egy kórházban is tökéletesen át lehet élni, mert úgyis csak arra gondolsz, hogy ott a Te pici babád, akire 9 hónapja vártál, és most végre megölelheted! Nem kell ehhez idilli körülmény, otthoni illatok, stb. Csak a maximális biztonság, amit ma Magyarországon az orvoslás tud nyújtani. Nem sok, de a semminél azért több!

2 gyermekem van ,és 1 percre sem fordult meg a fejemben még vajudás közben sem hogy otthon szüljek,hiszen tudtam a legnagyobb biztonságabn vagyunk.Nem hinném hogy bármelyik gyermekem életét kockáztatnám azért hogy egy pár ora háboritatlanságot kapjak.Nincs hozzá jogom!!.Ez a történet itt erröl szol.

Nem itélem el az otthon szülést,de ti akik otthon szültetek ismeritek be hogy nem adottak a feltételek.akkor miröl beszélünk?

Szeretnék még írni egy-két kósza gondolatot, aztán abbahagyom.
Köszönöm mindenkinek aki védelmébe vett, főleg azért, mert éppen itt nem számítottam rá. Látom, hogy sokan gondolkodnak józanul, sokan látják hasonlóan a helyzetet mint én. Szándékosan írtam erre a fórumra, hogy azok, akik még hezitálnak, kapjanak impulzust a másik oldalról is. És ne a szülészektől, hanem azoktól, akik az újszülöttjeik életéért küzdenek akkor, amikor megtörténik a baj. Mindenkit arra kérek, hogy tájékoztasson korrektül. Beszéljenek arról is, milyen kockázatot vállal az, aki az otthonszülés mellett dönt! Mert az Alma utcában nem voltak meg azok a feltételek sem, amik kellettek volna ahhoz, hogy legalább elkezdhessék az újszülött újraélesztését, ha mégis sikerül ott megszületnie.
És végül néhány tény még. Korábban valaki bemásolt egy tankönyvi részt a vállelakadásról. Nos: segítség nem volt, legalább is olyan nem, aki a leírt suprapubicus nyomást a kifejtéssel egyidőben hatásosan kivitelezhette volna. Bár a gátmetszést csak mérlegelni gondolja a könyvrészlet, nem hiszem, hogy egy ilyen kétségbeejtő helyzetben (mert higgyék el, az volt) Istentől elrugaszkodott dolog lett volna elvégezni. A kórházban a híradásokkal ellentétben nem történt műtét, egyszerűen elvégezték a gátmetszést, megtörtént a felső komprimálás és a kifejtés egyidőben, gyorsan és szakszerűen. Nem volt heroizmus, nem volt rángatás, nem kitépték. Kettő perc. Ennyi kellett hozzá. És nem az érdekel igazából, hogy ki hibázott csak maga a puszta tény: ha ez a szülés a kórházban zajlik, akkor legalább 20 perccel korábban születik meg az újszülött, és nem kell úgy szállítani, ahogy kellett (ezt inkább le sem írom, mert ezt a momentumot sosem fogom tudni elfelejteni). És 20 perc az életet jelentette volna, ebben biztos vagyok.
Szép estét, és sok szép és egészséges újszülöttet Önöknek!

Sziasztok!

A másik topik után, természetesen itt is vállalom, amit gondolok:
-----------------------------------------------------------------
Elkeserít, hogy ennyire ostobák és önzőek egyesek. Az anya, aki úgy döntött nem ad gyermekének esélyt az életbenmaradáshoz szükséges orvosi segítségre természetesen büntetlenül és épségben ússza meg a történetet... Neki már jár a mentő, a kórház, a gyógyítás. Ha ugyanezt egy öt perces újszülöttel teszi, már gyilkosnak minősül. Miért álltatjuk magunkat azzal, hogy van különbség???? Természetesen mindenki eldöntheti, milyen sorsot szán saját magának - de annál alávalóbb tettet, mint elvenni az esélyt mástól nem tudok elképzelni.
-------------------------------------------------------------------
Áfonya!
Igen, pontosan tudom - élesben, tapasztalatból - hogy kórházban is történik ilyen. Mindig is fognak meghalni újszülöttek és szülő nők is szülés közben. De nem mindegy, hogy mindez úgy történik-e hogy mindent megtettünk ellene, vagy olyan körülményeket választ, amelyek mellett a legkisebb komplikáció is halálos.

Aki annyira "bátor" hogy a természetesség jegyében vállalja a kockázatot, hogy lemond a napjainkban lehetséges kórházi segítségről, az legyen ahhoz is bátor, hogy a természetes következményeket is vállalja. Az az anya, aki kockáztatta újszülöttje életét, a sajátját már nem kockáztatná, ugye akkor már nem baj ha nem "természetes" a kórház, a lényeg az életbenmaradás...
Ugye azzal tisztában van mindenki, hogy a kórházi orvosok sgítsége nélkül az ilyen esetek nagy részében az anya is meghal??? Mint ahogy százával haltak a nők, amikor nem volt kórház... Csakhát az újszülött ki van szolgáltatva a szülők ostobaságának, divathóbortjainak, és ez az életébe is kerülhet.

Ha a néhány hónapos-éves gyerekedet nem viszed orvoshoz, mert te úgy döntesz, hogy az természetellenes, és a gyerek meghal - ez gondatlanságból elkövetett emberölés.
Ettől a gyerektől előre megvonták a szakszerű kórházi, orvosi ellátáshoz való jogot. A kettő között erkölcsileg semmi de semmi különbség nincs.

Anyapoc!
Akinek otthon indul meg a szülése, az nyilván nem maga dönt erről. Gondolom vagy annyira intelligens, hogy érted a különbséget...
Vannak dolgok, amik bizony egyszerűek...

Részvétem a baba elveszítőinek.

Köszönet a Doktor úrnak a tájékoztatásért...a tájékozottság számomra sokat jelent, és azt hiszem itt Öntől kaptam meg a legtöbb idevonatkozó információt.
Remélem, a mostani esethez akárcsak hasonló sohasem fordul elő többé a praxisában. Mégegyszer köszönet amiért itt megosztotta az információkat - első kézből.

rita - elnézést a kisbetűkért, elromlott a billentyűzetem

dr csákány györgy nyilatkozta az évi 5 kórházi halálozást

ez itt most n e m ritának és a doktor úrnak szól:

mérhetetlenül felháborít a topikról topikra járó mocskolódás, kikérem magamnak, hogy egy rólam mit sem tudó átlagember megszabja nekem, hogy kéne élnem gyereket szülnöm és felnevelnem .

ez a topik idáig egy értelmes és egymásra figyelő, párbeszédet folytató emberek gyűjtőhelye volt - pro és kontra. már nem az.

Bárkinek joga van saját magának a megszokástól eltérő utat választani. De pont a szülés és a gyereknevelés az, ahol nem csak önmagának választ utat az ember, hanem egy másik emberi lénynek is.

és nem, a doktor úr nem volt ott, geréb ági és csapata tett meg midnen tőle telhetőt. A doktor úr a kórházban volt, ahol midnent megtett a kisbaba és édesanyja életéért. de a szüléskor nem volt ott. mi sem. azok sem, akik veszik a bátorságot most maguknak és kígyót békát kiabálnak azokra, akik nem a kórházi keretek között gondolják az életük legfonosab eseményét megélni. mernek önállóan gondolkodni. ismerős az ügy, akár waldorf, akár vegetáriánus, akár együttalvás vagy hordozókendőzés - fröcsögés jár érte.

a doktor úrnak és nováky ritának én minden hozzászólását többször is elolvastam, korrekt, visszafogott szavak. nem értek velük egyet többnyire, de elfogadom és nagyra értékelem azt az erőfeszítést, hgoy tisztességgel tájékoztassanak.

lehet bárhonnan nézni a dolgokat, egy dolog van itt , kérem szépen: az ember egy önálló döntési jogkörrel és ennek kötelezettségével világra jött teremtmény. senki, értitek, senki sem ítélkezhet felette - arra más fórum szolgál, nem ebben a dimenzióban.

senki nem vonhatja kétségbe, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének, a más gyerekének, a szülőknek, a családoknak. az otthonszülő, a szülőágyon leszíjazott és a császárral szülő is (én utóbbi vagyok, semmiképp nem szülhettem volna otthon, de ettől még eszembe se jutna elvitatni a többi embertársamtól a jogot)

hagyjátok meg nekünk, ennek a topiknak azt, hgoy méltósággal és szeretetben vitatkozzunk.

Rettenetesen sajnálom a történteket!

Amit írni akartam a felelősségről, Szilvi tökéletesen megfogalmazta a blogjában. Felesleges nekem újra ide leírni, ott el lehet olvasni ( www.kisember.freeblog.hu ). És ez most a támadóknak szólt, akik azt hiszik, hogy mi divatból szülünk otthon; mindig elképedek azon, hogy ilyet feltételezhet bárki is. (Az első babám a kórházban a beavatkozások következtében oxigénhiányosan született, szerencsére nem lett maradandó károsodása, de ismerek olyat, akinek igen.)

Rita,
neked külön köszönöm a hangnemet, és azt, hogy mindkét oldalról próbálod szemlélni a dolgokat! Jó lenne, ha mindenki így állna a dolgokhoz!

Nagyon sajnálom a kisbabát, a szülőket, és mindazokat, akik hiába próbáltak a babán segíteni.

F.

Sziasztok!

Korábban csak kíváncsiságból olvastam bele ebbe a topikba. Nem mondtam véleményt, bár az otthon szülés ellen vagyok. De úgy gondolom, mindenkinek szíve joga dönteni, hiszen ő szül...

Most, a tragédia után kicsit másképpen látom. Tudom, hogy a magyar egészségügy helyzete rémes. Tudom, hogy vannak olyan kórházak, ahol nem lehet méltósággal szülni, sem megszületni. Tudom, hogy a reformoknak hála a helyzet még rosszabb... Tudom, hogy tragédia a kórházban is történhet.

De tudom azt is, hogy a kórházban igenis jobban a körülmények a szüléshez. Lehet, hogy nem kellemesebbek, de korszerűbbek. Hibázhat a választott orvosod is, de ilyenkor a háttere megvan ahhoz, legalábbis sokkal inkább megvan ahhoz, hogy korrigálja a hibát. Ezen kívül rendszerint van ott másik kolléga, aki szintén segít.
A fenébe a gyengéd születéssel és a kellemes körülményekkel, az otthonossággal akkor, ha csak 1 ezrelékkel is kisebb az esélye a gyermekemnek, mert nem kórházban vagyunk. Minden rizikó tényezőt nem lehet kizárni a kórházban sem. De ha ott szülök, akkor azt biztosan tudom, hogy nem jelenthet problémát az, hogy 2 percre van egy mentő, egy másik orvos, egy steril eszköz, egy gép...

A fiam egy vidéki kórházban, nem túl kellemes körülmények között, de egy remek orvos és szülésznő segítségével biztonságban született. Talán otthon ugyanígy megszületett volna, nem tudom. Most jön a kislányom. Ha tudnám, hogy felkötözött lábbal és kiszíjjazva kell szülnöm (ahogyan szerencsére nem kell), akkor is inkább a kórházban szülnék, mert egyetlen ezrelékkel sem szeretném csökkenteni az esélyeit...

A doktor úr, úgy gondolom, a leghitelesebb forrás, nem csak azért, mert szakember, hanem azért is, mert ott volt, és pontosan tudja, mi történt. Mi csak másoktól, a médiából, sokadik kézből szerezzük az információkat... És persze valakitől, aki miatt meghalt az a szegény baba. A legostobább ember lenne a földön, ha ezt beismerné... Részvétem a családnak.

Remélem, senkit nem bántottam meg, csak a véleményemet igyekeztem megfogalmazni.

Még valami. Felötlött bennem egy kérdés, ami költői marad, nem valószínű, hogy választ kapunk rá.
Meglep, de nem kritizálom, hogy itt többen határozottan állítjátok, hogy ez kórházban is így történt volna, és ez nem befolyásolhat a döntésetekben, na meg hogy nem hibázott Geréb Ágnes.
Ha feltennénk a kérdést a szülőknek, hogy ezek után másodszor is ezt a lehetőséget választanák-e, vagy inkább a kórházban szeretnék, hogy megszülessen a gyermekük, vajon mit válaszolnának szerintetek? Szerintem a kórházat választanák...

Akkor közelítsük máshonnan. Nyilván van egy x % esélye a komlikációnak problémamentes terhesség után.
Tegyük fel, hogy legális az otthonszülés. De mi van, ha minden 10. otthonszülésnél (mindegy, mekkora számot írok) vagy az anyát, vagy a babát menteni kell? Ahogy az már elhangzott, GÁ eszközei még a szülésházban is igen hiányosak ehhez.

Nem állhat készenlétben ilyenkor mindig egy mentő. Ha csak az újszülőtt, koraszülött mentőautókat számoljuk össze, szerintem majd Doktor úr mond konkrét számot is; siralmas a helyzet. És nemcsak mentést, hanem ,,egyszerű" szállítást is végezniük kell.

Egyszerűen nem teheti meg ez az ország, hogy ne kórházban szülessen meg a baba. Nincs hozzá háttér.

Komolyan azt hiszem, hogy aki otthon szül, inkább bízik a szerencsében, a nagy számok törvényében, az eleve elrendeltésben... sosem tudnám feldolgozni, ha elveszíteném a babámat. A szülés utáni 100 év, amíg rám van bízva, milliószor fontosabb, mint maga a szülés élménye.

Indianyu,
én meg azt kérem ki magamnak, hogy bárkit ,,kitegyél" innen. Mivel ez nem egy zárt fórum, az ír ide, akinek véleménye van a dologról. Nekem is van, és messze nem egyezik a Tiéddel, de attól én még nem vagyok kevesebb vagy rosszabb ember.

Korábban valaki bemásolt egy tankönyvi részt a vállelakadásról. Nos: segítség nem volt, legalább is olyan nem, aki a leírt suprapubicus nyomást a kifejtéssel egyidőben hatásosan kivitelezhette volna. Bár a gátmetszést csak mérlegelni gondolja a könyvrészlet, nem hiszem, hogy egy ilyen kétségbeejtő helyzetben (mert higgyék el, az volt) Istentől elrugaszkodott dolog lett volna elvégezni. A kórházban a híradásokkal ellentétben nem történt műtét, egyszerűen elvégezték a gátmetszést, megtörtént a felső komprimálás és a kifejtés egyidőben, gyorsan és szakszerűen.

Ha Geréb nem volt egyedül, akkor volt segítsége, én szsz biztos vagyok benne, hogy csinált már ilyet, megpróbálta a sp. nyomás+ karkifejtést. Ha egyedül volt, akkor a Cerny mentősnek segítenie kellett volna-mengint nem hinném, hogy ez nem történt meg. (Azon csodálkozom, hogy G. miért nem végzett gátmetszést.) Minden bizonnyal történt valami plusz a kórházban. Talán csak nyers emberi erő kérdése volt....

Sziasztok!

Muszáj írnom mert részben érintett vagyok a témában...A nővérem otthon szült Geréb Ágival(és volt nála szike is)csak azért mert már ezt is hallottam hogy ezért nem volt gátmetszés...

Várható volt hogy most az ellenzők pellengérre állítják Geréb Ágit és az egész Otthonszülést.Nagyon megrendítő ha bárhol meghal egy csecsemő!!!Azt nem értem mitért nem a dolgok okaival foglakozunk???Az itt a probléma szerintem,hogy nem adatik meg a választás lehetősége a nőknek,nincs joguk választani mert nincsenek meg az otthonszüléshez a feltételek mint pl.Hollnadiában,nem??!!Én a kórházban érzem magam biztonságban,de elfogadom ha más pedig otthon.Nekik miért nem adatik meg ez a döntés??!!Az igény nagyonis meg lenne rá Magyaroszágon is,és több kezdeményezés is volt már,de semmit nem halad előre az ügy!!!Azért abban igazad adok aki írta,hogy kórházban is meghalnak scecsemők,csak azt nem fújja fel a média.Teganap valamelyik adón azt láttam,hogy már kórházban is halt meg pontosan ilyen okkal csecsemő.Sajna soha nem tudjuk meg hogy ezzel a babával mi lett volna kórházban.Kívánom hogy közeledjenek az érvek-ellenérvek,de ami a legfontosabb megoldás ebben a fontos témában!!!

Hello,Panni

Nem akarok belefolyni a vitába, nem látom értelmét. Ezért csak két dolog:
Igen, Ági is hibázhat, én ezt elismerem. Mindenki hibázhat. Lehet, hogy most hibázott, hogy valamit már másként tenne, ha visszagondol.
Én azért szültem a harmadikat otthon (az első kettőt kórházban), mert úgy éreztem, nagyobb veszélynek van kitéve a kórházban a felesleges beavatkozások, és a szülés menetének megzavarása miatt (itt természetesen meg kell nézni a rizikótényezőket az otthonszüléshez, és ezek figyelembevételével kell dönteni). Ezt tovább nem magyarázom, az ellenzőket úgysem lehet meggyőzni, ugyanúgy, mint ahogy engem sem arról, hogy egy problémamentesnek induló szülés kórházban biztonságosabb (sok-sok tájékozódás és olvasás áll amögött, hogy én ilyet kijelentek, nem holmi kórházpara). De persze elismerem a kórház fontos szerepét a várhatólag nem problémamentes szüléseknél, ha ilyenre számítanék, én is szó nélkül kórházba vonulnék. De egy teljesen normálisnak ígérkező szülésnél nem. Persze benne van a pakliban, hogy a végén kórházba kell menni, mert az ottani eszközök mégis szükségesek. És ezt elfogadom. A kórházban is folyhat úgy szülés, hogy be kell vetni az ott rendelkezésre álló eszközöket. Ez természetes. De mindazzal együtt, hogy otthon bizonyos eszközök nem állnak rendelkezésre, és ott az időfaktor a kórházba szállításkor, még mindig azt állítom, hogy otthon biztonságosabb (tudjátok, a sok-sok olvasás).

F.

Ja, még annyit, hogy Ági mindig azt mondja, mindenki ott szüljön, ahol biztonságban érzi magát, mert ott tud "jól" szülni. Ezt aláírom.
És lehet, hogy ez a szülés jobban végződött volna kórházban. Lehet. Elfogadom. De vannak olyan kórházi szülések, amik meg jobban végződtek volna otthon. Szerintem ez is tény. Sajnálatos módon nem lehet előre tudni, hogy melyik melyik.
F.