Kiemelt témák

Hello! Keresek egy gyermekverset, de sajnos nem tudom, ki irta. A cime azt hiszem, Hogyan Vartalak. Ismeros valakinek?

Beney Zsuzsa: Anya dúdolja

Azt kérdezed tõlem
hogyan vártalak?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jõ az alkonyat,
mint ha szellõ jelzi
a förgeteget -
ezer pici jelbõl
tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret -
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget -
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.

Persze erre is van már egy hasonló topic...

Pontosan nem is egy három...

Meg persze jó kötöszködni, valamibe belekötni, ugye?

Puszi:

Dia

Ui.HA LEGALÁBB ALÁÍRNÁD, DE NEM...

Helló!

Szia!
Pár évvel ezelõtti versem:

Cím:Kegyetlen világ

Kegyetlen világ vajon miért?
Nem kíván az, csak tengernyi vért

Kezükben puska, lábukon lánc
Így bandukolnak egyre tovább
...
Ha érdekel valakit a folytatás holnap.

Nikie

írd nikie!

Nekem meg most ez a kedvenc versem, nagyon szép a dallama is Vitay Ildikó elõadásában:


Szentmihályi Szabó Péter
KICSI SZÍVEM

Kicsi szívem kicsit ér,
mégis minden belefér,
belefér a nagyvilág
belefér a rügyes ág,
belefér a kerek ég,
sivatagban a tevék,
hajókkal az óceán,
labdával a kisleány,
erdõ alján suta nyúl,
a farkas, ha lelapul,
kicsi szívem kicsit ér,
a fájás is belefér,
belefér a temetõ
búcsút intõ keszkenõ,
mély ránc a homlokomon
belefér, ha akarom.
Jaj, hogy is van, hogy te nem
kopogtatsz a szívemen?

Csinálok én ott helyet,
puha ágyat is vetek,
betakarlak felhõvel,
elringatlak szellõvel,
szegény szívem megdobban,
megcsókollak álmodban.
Kicsi szívem kicsit ér,
neked adom semmiért.

A Beney Zsuzsa versnek "Hogyan vártalak?" a címe

Kisfiam


Itt vagy velem, mint egy új remény
Az éjszakát felváltja a fény
Csak egy perce élsz, nézlek boldogan
Úgy vártam rád, édes kisfiam

A régi vágy újra szárnyra kél
Míg dalt susog kinn az esti szél
Minden bánatom eltûnt nyomtalan
Mosolyogj rám, édes kisfiam

Egy rózsakert hinti árnyait
Nincs fontosabb, mint az álmaid
Még egy szót se tudsz, mégis annyian
Hisznek neked, édes kisfiam

Tudom, mindenütt így van ez a nagyvilágon, ha egy kisgyerek megszületik. Mert a kisgyerek egyszer felnõ, s talán sikerül, hogy a könnyeket nevetéssé, a gyûlöletet szeretetté, és az ellenségeket barátokká változtassa.

Ezt érzem én, ahogy nézek rád:
Más lesz a Föld, más lesz a világ
Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan
Boldog leszel, édes kisfiam
Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan
Boldog leszel, édes kisfiam

WEÖRES SÁNDOR
MARASZTALÁS (Ó, NE VIDD EL)

Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!
Ne menj, várj még:
mert e tájék
sötétben marad.

Ág nem himbál,
fecske nem száll,
béres nem arat.
Ó ne vidd el
két szemeddel
a napsugarat!

WEÖRES SÁNDOR
KÉK A HAJNAL

Kék a hajnal, kék,
harmat hinti még.
Éledezõ tarka mezõ
tavaszi csokra szép!
Kék fönn az ég!
Kék fönn az ég!
Tavaszi szellõ fújja hátunk,
ragyog a kikelet, örül a lég!

Nóta, meg ne állj,
szállj te, szállj te, szállj!
Fütty kanyarúl, arc kipirúl,
szapora móka vár!
Zeng, zsong a táj!
Zeng, zsong a táj!
Viola-kedvünk, szöcske-lábunk,
röpül a cinege, dalol a száj!

BARAK LÁSZLÓ
ALTATÓDAL

aludj karomban
aludj nyugodtan
álmodj szépet
virágos rétet
gyöngyöket
labdát
kirakós kockát
suttogó erdõt
rózsszín kendõt
aludj kislányom
fátyol az álom
királyfi hozza
szívedet kincsem
bearanyozza

SZÛCS IMRE
DE JÓ LENNE

De jó lenne, de jó lenne,
ha az öröm útra kelne,
és eljutna mindenhova,
ahol nem járt eddig soha.

De jó volna, de jó volna,
ha a jónak szárnya volna,
ide szállna, oda szállna
s mindenkivel cimborálna.

CSUKÁS ISTVÁN
DALOCSKA

Csengõ szól: gingalló,
röppenj már pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.
Züm-züm-züm, zúg a szél,
táncol a falevél,
züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.

SIMAI MIHÁLY
MACI-ALTATÓ

Méhes odú, lik-luk lak.
Rajta van egy csip-csup csap.

Ha megnyitod azt a csapot,
csodafinom méz csöppen.

Hét bögrével ide hozok,
aludjatok, kicsi bocsok,
szép csöndben!

WEÖRES SÁNDOR
SZUNNYADJ, KISBABA

Szunnyadj, kisbaba,
õriz halk szoba,
zsongó éjszaka,
csillagfény.
Hold jár egymaga,
rád hull fátyola,
álmodj, kisbaba,
tündérkém.
Nagy a menny
ablaka,
süt a hold
éjszaka,
letekint
egymaga:
"Alugyál
kisbaba!"

WEÖRES SÁNDOR
FUTÓZÁPOR


Csillog a bozót,
Ága-boga ázik...
Nem jutok szárazon
Addig a házig.

Vízben, sárban
Cuppogva járok...
Majd ha bozót leszek,
Esõt kivánok.

Ázott ingemet
Tûz mellé terítik,
Fázó testemet
Gyorsan melegítik.

Majd ha virág leszek,
Esõre nyílok...
Ázik a bozót,
Csillog-villog.

TARBAY EDE
DAGADJ, DUNNA

Dagadj, dunna,
kispaplan,
csíkos, pöttyös
huzatban;
puffadj párna,
pufókra,
várjatok a
lakókra.

Most mosdanak,
víz csobog,
papucskájuk
nyiszorog.

Suttogó két
kislányok,
virágforma
zsiványok,
jó éjszakát
kívánok!

VERESS MIKLÓS
CSALÓGATÓ

Napraforgó
aranytál!
Egész nyáron ragyogtál.
Ragyogtál,
forogtál:
mezõk szépe te voltál.

Napraforgó,
megértél!
Pergess magot,
itt a tél.
Mag, mag, bújj elõ!
Vár a rigó,
vár a cinke,
vár a madár etetõ!

ORBÁN OTTÓ
ÓLOMMADÁR

Zsák, zsák, zsák.
hol van a hálózsák?
Kati szemén ólommadár ül, az álomosság.

Azt mondja a madár:
ideje aludni már,
nézd, anya milyen fáradt,
csukott szájjal ásít párat,
Macska Margit sem dorombol,
a régi cipõsdobozból
idehallani, hogy horkol;
be a zsákba, zsupsz, nyakig –
elrepülünk a hajnalig!

PÁSKÁNDI GÉZA
VERS SZEMERE SZOMORÚ SZAMARÁRÓL

Szatmáron élt Szemere
meg a szürke szamara,

Nem etetei Szemere,
szomorú a szamara.

A szamara szomorú,
üti-veri Szemere.

Kehesedik szamara,
s Szemere nem szomorú.

S szomorú lett Szemere,
megdöglött a szamara.

Mit is bánja Szemere,
hogy szomorúl szamara.

Késõn lettél szomorú,
bizony késõn, Szemere!

Ha Szemere szamara
nem lett volna szomorú,

vidám volna Szemere,
ma is élne szamara.

TAKÁCS GYULA
ALMATOLVAJ

Dán, dik, dekere.
Ez nem a kend kiskertje.
És az alma, dekere,
hogy került a kezibe?
Talán bizony lába nõtt?
Dán, dik, dekere,
s egyenesen beleszaladt
a kend piros kezibe?
Dán, dik, deke, dikk,
soha többet meg ne lássuk
kendet itt.

MAGYAR NÉPI MONDÓKA
RÉCE, RUCA VADLIBA

Réce, ruca, vadliba,
jöjjenek a lagziba,
kést, kanált hozzanak,
hogy éhen ne haljanak.
Ha jönnek, lesznek,
ha hozznak, esznek.

SZÁSZ KÁROLY
MIBÕL LESZ A KALÁCSKA?

Mibõl lesz a kalácska?
Búzácskából.
S a búzácska?
Kikél a barázdából.
Eke vasa eltemeti,
lanyha esõ költögeti.
nap sugara feltámasztja,
lábát kasza elvagdossa,
ló a szérûn megrugdossa,
két kemény kõ összezúzza,
s gazdasszony megdagasztja,
forró kemencébe dugja,
s ha kiveszi, látod:
megsült a kalácsod.

Még "Jim Morissonnak" is tetszene!

Nálunk Pócika a sláger. (Paula Dehmel: Ébredéstõl elalvásig, fordította Tótfalusi István)

Póci szavától harsog a ház.
Pócika, mondd már, mért kiabálsz?
Ejha, fókák vannak a házban?
Hajtsuk el õket, Pócika, bátran!
Nekem egy bot,
neked egy bot,
nosza hajtsuk õket együtt!
Hess ki már,
fókapár,
fókaházig meg se állj!

Ezt szoktam mondogatni a nagyobbik lánykámnak is, ha már nagyon hangos. De van versike a sétáról, a fürdésrõl, a lefekvésrõl is.

Borcsa

MAGYAR NÉPI MONDÓKA


Fújjad szél a fákat,
Letöröd az ágat, reccs:
Reccs, reccs, reccs!

Zsadányi Lajos
Kipp-kopp

Kipp-kopp
Mogyoró.
Tavaszt hív már
a rigó.

Kipp-kopp
Kalapács.
Jókedvû már
A kovács.

Kipp-kopp
Kert alatt.
Róka viszi
A ludat.

Csanádi Imre
Hangverseny


Csibe mondja: csip, csip, csip!
Jön a kánya, nyakon csíp!

Tyúk mondja: kotkodács!
Ha koplaltatsz, nincs tojás!

Lúd mondja: gigágá!
Gyalog megyünk világgá!

Ruca mondja: háp, háp, háp!
Hová lett a tele zsák!

Pulyka mondja: rut, rut, rut!
Aki kapzsi, mindig rút!

Kecske mondja: mek, mek, mek!
Jól vigyázz, mert megböklek!

Borjú mondja: mu-u-u!
Minden sarkon újkapu!

Disznó mondja: röf, röf, röf!
Hun egy tócsa? Hadd fürdök!

Kányádi Sándor
Somvirággal, kakukkfûvel


Somvirág, somvirág,
Aranysárga a világ.

Kakukkfû, kakukkszó,
Kirándulni volna jó:

fûzfasípot faragni,
fûzfalóval lovazni,

árkon- bokron által,
háton hátizsákkal,

menni mendegélni,
este hazatérni:

fûzfalovon kocogva,
fûzfasípon tutogva,

somvirággal, kakukkfûvel,
kakukkszóval, tele szívvel.

Gazdag Erzsi
Álmomban


Álmomban hol jártam?
Erdõben. S mit láttam?
Két nyulat, két szarkát,
Kop-kop-kop, víg harkályt.

A nyulak füleltek,
Két lábra leültek.
A szarkák csörögtek,
Csörögve pöröltek.

A harkály, kop-kop-kop,
Koppantott egy nagyot.
Elillant az álmom,
Még most is sajnálom.

Csoóri Sándor
Esti párbeszéd

Jóestét, hársfa!
Hová készülsz?
- Bálba!

Hova, milyen bálba?
-Hold udvarába,
sárgarigó-bálba.

Mit csinálsz te ott?
- Gyere velem,
majd meglátod,
ághegedûn muzsikálok,
rigóknak dalolok.

MAGYAR NÉPI MONDÓKA

Dirmeg, dörmög a medve,
Nincsen neki jó kedve,
Alhatnék, mert hideg van,
Jobb most benn a barlangban.

Elment vadászni...
Magyar népköltés

Ez elment vadászni,
ez meglõte,
ez hazavitte,
ez megsütötte,
ez az icike-picike mind megette!

Kerekecske, dombocska,
itt szalad a nyulacska!
Itt, itt, itt.
Itt a nyoma, itt meg van a csikalndója.
Kuc, kuc, kuc.

Mese az ujjakról
Angol népköltés

Ez a malac piacra megy,
ez itthon marad,
ez kap finom pecsenyét,
ez semmit se kap,
s ez a kicsi visit nagyot:
"UÍ-UÍ! Éhes vagyok!

Hüvelykujjam almafa
Magyar népköltés

Hüvelykujjam almafa,
mutatóujjam megrázta,
középsõ ujjam felszedte,
gyürüsujjam hazavitte,
a kusujjam mind megette,
megfájdult a hasa tõle.

Ez esett kútba...
Német népköltés

Ez esett kútba,
jött ez, és kihúzta,
ez az ágyába fektette,
ez takarta, elaltatta,
hát ez a kis huncut-fajta
nem felébresztette?

SZABÓ LÕRINC
VERSEK A GYEREKSZOBÁBÓL

I.

Kicsi vagyok én

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdõ a fazékból,
kidagadok én.

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
apámnál is, anyámnál is
nagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én,
erõs leszek én,
világ minden óriását
földhöz vágom én.

Kicsi vagyok én,
bátor leszek én,
óriások palotáit
elfoglalom én.

Kicsi vagyok én,
nagy úr leszek én,
aranyszobát adok minden
testvéremnek én.

Kicsi vagyok én,
vezér leszek én,
én leszek a legjobb ember
a föld kerekén!

II.

Hörpentõ

Gá-gá, bíró, bumbele Máté,
nem apádé, nem anyádé,
tied ez a nagy karéj,
tej van hozzá, hófehér.
Míg ezt szépen megiszod,
Húz a liba papucsot,
indul messze Angliába,
fél, hogy fázni fog a lába.
Azt üzeni: odaér,
mire elfogy a karéj,
s ahogy iszod a tejet,
kortyok szerint lépeget:
lép,
lép,
lépeget,
még,
még, még egyet -
az utolsót! Í'gy ni! Már
egész üres a pohár!
Ennek aztán örvendek,
s én is nagyot hörpentek.

III.

A szél meg a nap

Licskes-lucskos szürke bácsi
(Hujj, hujj, én a szél vagyok!)
kék udvarban seprûjével
megkergette a napot.
Szél mondta: Hujj, hujj, hujj!
Nap mondta: Bujj, bujj, bujj!
Szél kergette,
utólérte,
jól megverte a napot;
megkergette,
utólérte,
jól megverte,
összetörte,
kék udvarból kiseperte,
kendõjébe bekötötte,
mondjátok meg: hova tette?
Zsebretette a napot.
Zsebretette? Zsebre õ!
Azért van most rossz idõ.

IV.

Esik a hó

Szárnya van, de nem madár,
repülõgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót,
megnézi a rádiót,
belebúj a telefónba,
lisztet rendel a malomban.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tõle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tõle:
fehér már az utca,
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye -
és reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!

V.

Veszedelem

Ütöttem. Õ is ütött, ahol ért.
Szeretnéd tudni, hogy miért?
Nekem volt pénzem, neki nem,
ebbõl lett a veszedelem.

Zelk Zoltán
Este jó, este jó

Este jó, este jó
este mégis jó.
Apa mosdik, anya foz,
együtt lenni jó.

Ég a tuz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is ha ehy kis bogár:
mégse szomorú.

Lassu tánc, lassu tánc
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyû vagyok...

Ki emel, ki emel
ringat emgemet?
kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet....

Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.

Már ne haragudj Bigacsiga!
Jók a versek, de talán egy verseskönyvnyit mégse kellene beírni...

Bigacsiga,nekem tetszenek

Mariann

Bigacsiga! Fel ne vedd, amit ez a névtelen írt! Helyettünk is kikeresed ezeket a szuper verseket! Köszönjük!!!

Menta

Kata ez tenyleg szuper jok
Nevtelenke keretik ha mar jot nem tudsz mondani akkor kerunk rosszat se mondj. Foleg hogy tudod sok embernek segit Kata azzal hogy leirja ezeket. HA te nem vagy azok kozott akiknek ez segitseg akkro kerlek ne nezd meg ezt a temat.

Tenyleg Kata veletlenul wordbe nincs meg neked? Kicsit lusta vagyok masolni, ha nincs se baj csakhat......


Napocska,

Sziasztok!

Kéne egy kis segítség nekem, a lányom hótündér lesz farsangkor az oviban és nálunk az a szokás hogy mindenki mond egy verset, de sehol nem találok olyat amiben van hó és valami tündéres.
Néztem már olyanokat ami a hóról, illetve a télrõl szól de golndoltam hátha ti tudtok valami mást is.
Elõre is köszi
Anett