Kíváncsi lennék a véleményetekre, szerintetek ma Magyarországon mi a valódi létminimum, illetve mi lenne egy nyugodt jövedelem. Hogy egységes legyen, tekintsünk el az albérlet árától (illetve külön adjuk meg azt pluszként), és határozzuk meg a havi megélhetést 2001. májusára, a téli-nyári különbséget kiátlagolva. Két felnõtt, két felnõtt plusz 1, 2, 3 , x gyerek esetén, szerintetek mennyi az, ami feltétlen kell a megélhetéshez?
(a dolog a mikor muszáj dolgozni menni, akár bölcsit vállalva is kérdésrõl jutott eszembe). Én most itt konkrét számokra lennék kíváncsi, lehetõleg egymást nem bántva. Köszi.
Ildi
Új privát üzeneted érkezett!
2001.05.28 15:05
Ildi, mit nevezünk nyugodt élethez szükséges jövedelemnek?
Szerintem:
-Van telefon, amit használhatok anélkül, hogy a számla miatt görcsöljek
-a mai rohanó élethez igenis kell a mobil
-van internet-előfizetésem, számítógépem
-nem kell turkálóban vásárolni, mert ki lehet fizetni az új ruhát is
-van szabad kapacitás kultúrára (CD, színház, könyv)
-mikor jön egy számla, helyből ki tudom fizetni, és tovább nem görcsölök vele
-fenn tudok tartani egy autót
-tudok nyaralni menni (azt már csak félre írom le, hogy teljes ellátással, merthát a nyaralás ne főzőcskézéssel teljen, hanem legyen pihenés)
-ne legyen anyagi csőd számomra egy tanévkezdés még akkor sem, ha három gyerekem van
-tartalékolni tudjak
-az anyagi lehetőségeim és igényeim összehangolása ne arról szóljon, hogy
1. nem veszem meg
2. a legolcsóbbat veszem meg
Az a baj, hogy ezek me Mo-on luxusnak számítanak, pedig nem lenne szabad annak lennie. Az már csak hab a tortán, ha valaki lakást, kocsit, nyaralót akar venni....
Nem írok számot, mert nem merem összeszámolni. Befuthatatlan. Tudom,hogy a felsorolás egyes pontjait vitatni lehet, illetve bővíthető is a sorrend, de ettől a szám még nem válik leírhatóvá.
A létminimum ennél persze jóval lejjebb van, szerencsére nem tudom, hogy hol. Nagyon kevés pénzből tudnak megélni emberek.
Tudom, hogy nem erre kérdeztél rá, bocs, hogy beleeszmefuttattam a topicodba, de ez most kikívánkozott belőlem...
madárka
Szerintem:
-Van telefon, amit használhatok anélkül, hogy a számla miatt görcsöljek
-a mai rohanó élethez igenis kell a mobil
-van internet-előfizetésem, számítógépem
-nem kell turkálóban vásárolni, mert ki lehet fizetni az új ruhát is
-van szabad kapacitás kultúrára (CD, színház, könyv)
-mikor jön egy számla, helyből ki tudom fizetni, és tovább nem görcsölök vele
-fenn tudok tartani egy autót
-tudok nyaralni menni (azt már csak félre írom le, hogy teljes ellátással, merthát a nyaralás ne főzőcskézéssel teljen, hanem legyen pihenés)
-ne legyen anyagi csőd számomra egy tanévkezdés még akkor sem, ha három gyerekem van
-tartalékolni tudjak
-az anyagi lehetőségeim és igényeim összehangolása ne arról szóljon, hogy
1. nem veszem meg
2. a legolcsóbbat veszem meg
Az a baj, hogy ezek me Mo-on luxusnak számítanak, pedig nem lenne szabad annak lennie. Az már csak hab a tortán, ha valaki lakást, kocsit, nyaralót akar venni....
Nem írok számot, mert nem merem összeszámolni. Befuthatatlan. Tudom,hogy a felsorolás egyes pontjait vitatni lehet, illetve bővíthető is a sorrend, de ettől a szám még nem válik leírhatóvá.
A létminimum ennél persze jóval lejjebb van, szerencsére nem tudom, hogy hol. Nagyon kevés pénzből tudnak megélni emberek.
Tudom, hogy nem erre kérdeztél rá, bocs, hogy beleeszmefuttattam a topicodba, de ez most kikívánkozott belőlem...
madárka
2001.05.28 15:31
Ildi!
Ez nem fog menni... Különbözö embereknek különbözö a "nyugodt jövedelem". Én nem lennék nyugodtan, ha nem lenne egy kis tartalék minden eshetöségre felkészülve, de vannak fizetéstöl-fizetésig élök. (Remekül tudom nélkülözni viszont a mobiltelefont.) Lehetetlen összeadni, a minimumot pedig azok tudják, akik akörül élnek. (És nem azok, akik "odafönt" meghatározzák.)
Én sem tudok konkrét számot mondani, csak a véleményemet írtam le, hasonlóan Madárkához. Sajnálom, ha OFF voltam...
Juca
Ez nem fog menni... Különbözö embereknek különbözö a "nyugodt jövedelem". Én nem lennék nyugodtan, ha nem lenne egy kis tartalék minden eshetöségre felkészülve, de vannak fizetéstöl-fizetésig élök. (Remekül tudom nélkülözni viszont a mobiltelefont.) Lehetetlen összeadni, a minimumot pedig azok tudják, akik akörül élnek. (És nem azok, akik "odafönt" meghatározzák.)
Én sem tudok konkrét számot mondani, csak a véleményemet írtam le, hasonlóan Madárkához. Sajnálom, ha OFF voltam...
Juca
2001.05.28 23:01
Szia Ildi!
Szerintem annyiból amennyi van. Míg a leendo férjem nagyon keveset keresett, abból is kijöttünk, s telt mozira, vacsira,.... Igaz még nem voltak gyerekek.
Most, hogy tényleg az átlag felett keres jóval, ez is elmegy.
Szerintem igényesebb lesz az ember. Pl:
Tele van a huto kajával, de mi a Burgerben kajálunk. Ez abszolút pénzkidobás, de azt kivántuk meg. Bár nyugaton ez természetes.
Egyetértek a fentiekkel azzal, hogy a telefon, mobil, internet, kocsi, nyaralás, új ruha, telek, az az étel-ital amit megkívánsz, mozi, színház, könyv,..... ezeknek meg kéne lenni!
Bár én így is bemegyek a turiba. Gondolkozom, hogy az elofizetett 12 újságból, melyiket mondjam le, mert a felét sem tudom elolvasni..
Szóval azért megpróbálok spórolni.
Szerintem annyiból amennyi van. Míg a leendo férjem nagyon keveset keresett, abból is kijöttünk, s telt mozira, vacsira,.... Igaz még nem voltak gyerekek.
Most, hogy tényleg az átlag felett keres jóval, ez is elmegy.
Szerintem igényesebb lesz az ember. Pl:
Tele van a huto kajával, de mi a Burgerben kajálunk. Ez abszolút pénzkidobás, de azt kivántuk meg. Bár nyugaton ez természetes.
Egyetértek a fentiekkel azzal, hogy a telefon, mobil, internet, kocsi, nyaralás, új ruha, telek, az az étel-ital amit megkívánsz, mozi, színház, könyv,..... ezeknek meg kéne lenni!
Bár én így is bemegyek a turiba. Gondolkozom, hogy az elofizetett 12 újságból, melyiket mondjam le, mert a felét sem tudom elolvasni..
Szóval azért megpróbálok spórolni.
2001.05.29 07:55
Én bevállalom, hogy végezzek egy SZERINTEM kb számítást.
Legyen a példa 2 felnött +egy kisbaba, pesti másfélszobás lakás, egy autó.
I. rezsi
1. gáz, villany, kköltség :12 E
2. telefonok (2 mobil, +internet, +matáv)50 E (ez talán soknak tünik, de majd 20 E az ADSL előfizetés, és ez nekünk pl. kell)
II. autó
1. részlet + casco: 38 E
2. havi 4 tankolás: 40 E
III. étkezés
1. havi két nagybevásárlás, benne a pelenka, stb. 50 E
2. napi apróbevásárlások napi 1000 : 20 E
IV. éves kiadások havira leosztva
1. nyaralás 3 fő évente 2× : 2×200E, az 400E, az havi 30E kb
2. új bútor, vagy mosógép, vagy hasonló, mondjuk évi 2×100, az 200e, az havi 17E
V. rendszeres havi extrák
1. uszoda bérlet 5E
2. tagdíjak, stb. 5E
3. fejenként havi egy új ruha, v. cipő: 20E
4. szinház, mozi, könyv 7E
VI.
költőpénz városi kávézásokra, körömlakra, egy-egy vacsorára, ajándékokra 20E
Az összesen: 314 ezer forint
Ehhez jön még az igény szerinti félrerakás, életbiztosítás, stb...
Mielött megkérdezné valaki, nem, nincs ennyi, de ezt tartanám szükségesnek....
j.
Legyen a példa 2 felnött +egy kisbaba, pesti másfélszobás lakás, egy autó.
I. rezsi
1. gáz, villany, kköltség :12 E
2. telefonok (2 mobil, +internet, +matáv)50 E (ez talán soknak tünik, de majd 20 E az ADSL előfizetés, és ez nekünk pl. kell)
II. autó
1. részlet + casco: 38 E
2. havi 4 tankolás: 40 E
III. étkezés
1. havi két nagybevásárlás, benne a pelenka, stb. 50 E
2. napi apróbevásárlások napi 1000 : 20 E
IV. éves kiadások havira leosztva
1. nyaralás 3 fő évente 2× : 2×200E, az 400E, az havi 30E kb
2. új bútor, vagy mosógép, vagy hasonló, mondjuk évi 2×100, az 200e, az havi 17E
V. rendszeres havi extrák
1. uszoda bérlet 5E
2. tagdíjak, stb. 5E
3. fejenként havi egy új ruha, v. cipő: 20E
4. szinház, mozi, könyv 7E
VI.
költőpénz városi kávézásokra, körömlakra, egy-egy vacsorára, ajándékokra 20E
Az összesen: 314 ezer forint
Ehhez jön még az igény szerinti félrerakás, életbiztosítás, stb...
Mielött megkérdezné valaki, nem, nincs ennyi, de ezt tartanám szükségesnek....
j.
2001.05.29 08:05
Sziasztok!
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat. Abban az irányban nem kaptam eddig reagálást igazán, mi a minimum, annyival, hogy annyi, ami van. Akkor úgy kérdezem a minimum iránti véleményeteket, ha választanod kell, hogy élsz annyiból, de otthon vagy a gyerek(ek)kel, vagy pedig elmész dolgozni, beadva õket bölcsibe, oviba, nem a munka élményéért, hanem azért, mert muszáj a megélhetéshez.(azaz elvállalod a munkát, ha jobb nincs is, csak a pénz miatt) Hol van ez a muszáj határ szerintetek? Azaz pl. veszem, hogy most mennyibõl élek, ebbõl levonom azt, amit hajlandó / képes lennék levonni cserébe egy-két gyerekemmel eltöltött évért, mennyi marad?
Egyébként tök jogos, amit számoltatok, jó lenne, ha fenti reális lehetne az embernek, de sajna nem az, mindannyian tudjuk.
Ildi
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat. Abban az irányban nem kaptam eddig reagálást igazán, mi a minimum, annyival, hogy annyi, ami van. Akkor úgy kérdezem a minimum iránti véleményeteket, ha választanod kell, hogy élsz annyiból, de otthon vagy a gyerek(ek)kel, vagy pedig elmész dolgozni, beadva õket bölcsibe, oviba, nem a munka élményéért, hanem azért, mert muszáj a megélhetéshez.(azaz elvállalod a munkát, ha jobb nincs is, csak a pénz miatt) Hol van ez a muszáj határ szerintetek? Azaz pl. veszem, hogy most mennyibõl élek, ebbõl levonom azt, amit hajlandó / képes lennék levonni cserébe egy-két gyerekemmel eltöltött évért, mennyi marad?
Egyébként tök jogos, amit számoltatok, jó lenne, ha fenti reális lehetne az embernek, de sajna nem az, mindannyian tudjuk.
Ildi
2001.05.29 08:39
Kedves Ildikó,
akkor a minimumhoz:
A fenti számításokhoz képest kb. fele ennyi a havi bevételünk - az is rendszertelenül, hol több, hol kevesebb... - mégis itthonmaradok egyenlőre, sőt a páromnak sem engedtem meg, hogy plusz munkákat vállaljon nagyobb mennyiségben, mert NEKEM MOST fontosabb, hogy bár nagyon sok mindent nem engedhetünk meg magunknak, nem ritka hogy a számlák kifizetése gondot okoz, és sajnos az anyukámék támogatása nélkül autónk sem lenne, de így viszont sok időnk van egymásra és ezáltal nagyon boldogan élünk, mosolyogva viselek minden anyagi gondot...
akkor a minimumhoz:
A fenti számításokhoz képest kb. fele ennyi a havi bevételünk - az is rendszertelenül, hol több, hol kevesebb... - mégis itthonmaradok egyenlőre, sőt a páromnak sem engedtem meg, hogy plusz munkákat vállaljon nagyobb mennyiségben, mert NEKEM MOST fontosabb, hogy bár nagyon sok mindent nem engedhetünk meg magunknak, nem ritka hogy a számlák kifizetése gondot okoz, és sajnos az anyukámék támogatása nélkül autónk sem lenne, de így viszont sok időnk van egymásra és ezáltal nagyon boldogan élünk, mosolyogva viselek minden anyagi gondot...
2001.05.29 11:51
Sziasztok!
Szerintem olyan, hogy minimum nincs. Mintahpgy páran írtátok mindenki annyiból él meg amennyi bejön neki. Ezzel arányosan nonek az igények illetve értékelodnek át bizonyos dolgok.
Ildi!
Szerintem nincs olyan ,hogy ha van egy havi fix összegem, hogy ezalatt elmegyek dolgozni, ha megvan a fix akkor viszont maradok otthon a gyerekkel.A gyerek közösségbe adása, illetve a mama munkába menetele nem ilyen egyszeru és kézzelfogható döntés eredménye.
Nekem van olyan ismerosöm aki havi kb. 60 000-bol nevel gyereket, tart fenn lakást, és mégis megél.És hiába szeretne dolgozni menni, de nem tud, nincs munkahelye, pedig diplomás(pedagógus).És van olyan ismerosöm is aki vígan megél a párja fizujából, mégis még egy éves sem volt a lánya, amikor visszament dolgozni mondván, hogy kevés a pénz.Tehát összeghez bizots nem lehet kötni a választást, mert az is megél valahogyan akinek kevés van de nem tud elhelyezkedni( Borsodmegyérol van szó), mert mit is csinálna?!
Egyébként érdekes volt a felvetés, én is kíváncsi lennék rá, hogy mennyibol kell megélni, de szerintem erre csak az tud pontos választ adni aki totál egyedül van a világban, mert a nagyik ilyen- olyan segítségét, rokonokét úgysem számoljuk bele.Minden család más alapokkal körülményekkel indul, kinek nagyobb az igénye, kinek alacsonyabb.
Szerintem olyan, hogy minimum nincs. Mintahpgy páran írtátok mindenki annyiból él meg amennyi bejön neki. Ezzel arányosan nonek az igények illetve értékelodnek át bizonyos dolgok.
Ildi!
Szerintem nincs olyan ,hogy ha van egy havi fix összegem, hogy ezalatt elmegyek dolgozni, ha megvan a fix akkor viszont maradok otthon a gyerekkel.A gyerek közösségbe adása, illetve a mama munkába menetele nem ilyen egyszeru és kézzelfogható döntés eredménye.
Nekem van olyan ismerosöm aki havi kb. 60 000-bol nevel gyereket, tart fenn lakást, és mégis megél.És hiába szeretne dolgozni menni, de nem tud, nincs munkahelye, pedig diplomás(pedagógus).És van olyan ismerosöm is aki vígan megél a párja fizujából, mégis még egy éves sem volt a lánya, amikor visszament dolgozni mondván, hogy kevés a pénz.Tehát összeghez bizots nem lehet kötni a választást, mert az is megél valahogyan akinek kevés van de nem tud elhelyezkedni( Borsodmegyérol van szó), mert mit is csinálna?!
Egyébként érdekes volt a felvetés, én is kíváncsi lennék rá, hogy mennyibol kell megélni, de szerintem erre csak az tud pontos választ adni aki totál egyedül van a világban, mert a nagyik ilyen- olyan segítségét, rokonokét úgysem számoljuk bele.Minden család más alapokkal körülményekkel indul, kinek nagyobb az igénye, kinek alacsonyabb.
2001.05.29 21:13
Sziasztok!
Hát, nekünk tényleg nem segít a család, sőt...
Senkire nem számíthatunk, csak magunkra.
A párom két munkahelyen is dolgozik, mióta megtudtuk, hogy jön a baba, sőt, volt, amikor három melója is volt. Ekkor még otthon is laktunk apáméknál.
Én is végigdolgoztam a terhességemet, de szó szerint, kedden még dolgoztam, szerdán már a kórházban voltam. Végülis a terhesség alatt végig félreraktuk az én fizumat, abból vettük a babakelengyét, a pároméból éltünk.
Aztán megszületett a baba, elköltöztünk albérletbe, és szinte minden félrerakott pénzünk el is ment.
Bori még csak 9 hónapos volt, amikor visszamentem dolgozni, de több okból is.
1. a Főnök nem várt tovább rám, tehát, vagy visszamegyek most, vagy nem lesz hova.
2. a párom a két hellyel ugyan meg tudta keresni a megélhetésünkhöz szükséges pénzmennyiséget, viszont már rosszul lett az utcán és sose volt itthon, a lányát alig ismerte...
Mialatt itthon voltam, akkor is dolgoztam, fordításokat vállaltam, olyankor, ha volt munka, nappal a gyerekkel voltam, éjjel fordítottam, mert akkor volt nyugi és csend, és úgy éreztem, hogy így nem rabolok el egy percet se a picitől... Nem nagy pénz, de számít az is.
Most, hogy visszamentem 4 órába, a párom van a gyerekkel, ha dolgozom, most már tudja, hogy milyen a lánya, megismerték egymást, és végre a lányom is felismeri az apját.
Többet tud pihenni, kiegyensúlyozottabb, és jobb a mi kapcsolatunk is.
Bár fáj minden egyes perc, amit Boritól távol kell töltenem, szerintem megéri.
Kaptam érte egy nyugodtabb pasit, egy olyan gyereket, aki ismeri az apját, és ki is jön vele (nem mondom, hogy ez másoknál másképp van, de nálunk ennek az ellenkezője lett volna), és nem utolsósorban azt az érzést, hogy én is adok valamit a család békéjéért. Ja, és a munka egyben a kimozdulást is jelenti az emberek közé, sokkal kiegyensúlyozotabb vagyok én is, mióta van ez a napi négy óra.
Imádtam itthon lenni a Borival, de néha annyira hiányzott egy felnőtt ember társasága, szava.. Most ez is meg van...
Számokat nem írnék, de hadd áruljak el annyit, hogy ennyi munka ellenére mi az egyik hónapról a másikra élők kategóriájába tartozunk, pedig nem költünk luxus dolgokra. Nem járunk színházba, moziba, étterembe, ruhát nem veszünk, hanem szülinapra, névnapra kapunk, könyvet, CD-t, kazettát sem veszünk sokat.
A számítógép, az internet, a mobil (Praktikum kártya, ha lemerül, csak akkor töltjük fel, ha van rá keret, addig csak elérhetőek vagyunk) a munkánkhoz szükséges, de még az interneten is sikerült spórolnom... Nem árulom el, hogyan, jó?
Az albérlet pedig nagyon tudja vinni a pénzt...
Puszi:
Dia
Hát, nekünk tényleg nem segít a család, sőt...
Senkire nem számíthatunk, csak magunkra.
A párom két munkahelyen is dolgozik, mióta megtudtuk, hogy jön a baba, sőt, volt, amikor három melója is volt. Ekkor még otthon is laktunk apáméknál.
Én is végigdolgoztam a terhességemet, de szó szerint, kedden még dolgoztam, szerdán már a kórházban voltam. Végülis a terhesség alatt végig félreraktuk az én fizumat, abból vettük a babakelengyét, a pároméból éltünk.
Aztán megszületett a baba, elköltöztünk albérletbe, és szinte minden félrerakott pénzünk el is ment.
Bori még csak 9 hónapos volt, amikor visszamentem dolgozni, de több okból is.
1. a Főnök nem várt tovább rám, tehát, vagy visszamegyek most, vagy nem lesz hova.
2. a párom a két hellyel ugyan meg tudta keresni a megélhetésünkhöz szükséges pénzmennyiséget, viszont már rosszul lett az utcán és sose volt itthon, a lányát alig ismerte...
Mialatt itthon voltam, akkor is dolgoztam, fordításokat vállaltam, olyankor, ha volt munka, nappal a gyerekkel voltam, éjjel fordítottam, mert akkor volt nyugi és csend, és úgy éreztem, hogy így nem rabolok el egy percet se a picitől... Nem nagy pénz, de számít az is.
Most, hogy visszamentem 4 órába, a párom van a gyerekkel, ha dolgozom, most már tudja, hogy milyen a lánya, megismerték egymást, és végre a lányom is felismeri az apját.
Többet tud pihenni, kiegyensúlyozottabb, és jobb a mi kapcsolatunk is.
Bár fáj minden egyes perc, amit Boritól távol kell töltenem, szerintem megéri.
Kaptam érte egy nyugodtabb pasit, egy olyan gyereket, aki ismeri az apját, és ki is jön vele (nem mondom, hogy ez másoknál másképp van, de nálunk ennek az ellenkezője lett volna), és nem utolsósorban azt az érzést, hogy én is adok valamit a család békéjéért. Ja, és a munka egyben a kimozdulást is jelenti az emberek közé, sokkal kiegyensúlyozotabb vagyok én is, mióta van ez a napi négy óra.
Imádtam itthon lenni a Borival, de néha annyira hiányzott egy felnőtt ember társasága, szava.. Most ez is meg van...
Számokat nem írnék, de hadd áruljak el annyit, hogy ennyi munka ellenére mi az egyik hónapról a másikra élők kategóriájába tartozunk, pedig nem költünk luxus dolgokra. Nem járunk színházba, moziba, étterembe, ruhát nem veszünk, hanem szülinapra, névnapra kapunk, könyvet, CD-t, kazettát sem veszünk sokat.
A számítógép, az internet, a mobil (Praktikum kártya, ha lemerül, csak akkor töltjük fel, ha van rá keret, addig csak elérhetőek vagyunk) a munkánkhoz szükséges, de még az interneten is sikerült spórolnom... Nem árulom el, hogyan, jó?
Az albérlet pedig nagyon tudja vinni a pénzt...
Puszi:
Dia
2001.05.30 07:37
Szia Dia!
Csak gratulálni tudok a kitartásodhoz és az erodhöz, valamint a döntéseidhez. Teljesen egyetértek veled.De Te még mindig szerencsés helyzetben vagy mert tudtatok plussz munkát vállalni, volt és van lehetoségetek pénzt keresni.Tudod én vidéken élek és nagyon sok olyan ismerosöm van aki nem tud elhelyezkedni, mert egyszeruen itt a munkaeropiac annyira túltelített, hogy esélye sincs egy kisgyermekes anyukának elhelyezkedni, még jó ha a párja talál munkát.Tehát bármit tesznek, soha nem tudják még a minimum szükségletüket sem kielégíteni. Persze Pestre fel lehet költözni, ott több a munkalehetoség, de ha nincs mibol elindulni, egy albérletet kivenni, azért ez nagyon rázós dolog gyerekekkel.
Marianna
Csak gratulálni tudok a kitartásodhoz és az erodhöz, valamint a döntéseidhez. Teljesen egyetértek veled.De Te még mindig szerencsés helyzetben vagy mert tudtatok plussz munkát vállalni, volt és van lehetoségetek pénzt keresni.Tudod én vidéken élek és nagyon sok olyan ismerosöm van aki nem tud elhelyezkedni, mert egyszeruen itt a munkaeropiac annyira túltelített, hogy esélye sincs egy kisgyermekes anyukának elhelyezkedni, még jó ha a párja talál munkát.Tehát bármit tesznek, soha nem tudják még a minimum szükségletüket sem kielégíteni. Persze Pestre fel lehet költözni, ott több a munkalehetoség, de ha nincs mibol elindulni, egy albérletet kivenni, azért ez nagyon rázós dolog gyerekekkel.
Marianna
2001.05.30 09:07
Kedves Marianna!
Igen, tudom, hogy vidéken nehezebb jóval a helyzet. Nem is tudom, hogy mit csinálnék ott...
De biztatásként álljon itt a barátnöm esete:
Ö most 24 éves, van egy 5 éves kisfia, akit teljesen egyedül nevel. Anyukája meghalt, apukája nem törödik vele, mert már rég elvált a mamájától. Nagyszülök nincsenek.
Eddig abból élt Szolnokon, hogy a pályaudvaron vagont takarított, illetve vonatkocsikat. Bár rendkívül durva meló volt, jól keresett vele, még budapesti viszonylatban is, de nem arra akarlak biztatni, hogy menj ilyen helyre. A lényeg most jön.
Elege lett abból, hogy 23 évesen (akkor annyi volt), ilyen munkából tartsa fent magát és ne legyen semmi perspektívája.
Így egy bátor döntéssel fogta magát, és feljött Pestre. Egy hónapig ugyan nálunk lakott, de aztán ismerösöktöl kölcsön kért annyi pénzt, hogy ki tudjon venni egy albérletet.
Munkát pedig annak ellenére is tudott szerezni, hogy se érettségije, se végzettsége, se nyelv, se számítógépes tudása... Most pl. nettó 100 000-ret keres, annyit, amennyit én soha...
Szóval prímán megvan, pedig van egy kisgyereke, és nulla pénzzel jött fel.
Nem azt mondom, hogy legyen ö követendö példa, csak azt, hogy akár sikerülhet is, ahogy neki is.
Puszi:
Dia
Igen, tudom, hogy vidéken nehezebb jóval a helyzet. Nem is tudom, hogy mit csinálnék ott...
De biztatásként álljon itt a barátnöm esete:
Ö most 24 éves, van egy 5 éves kisfia, akit teljesen egyedül nevel. Anyukája meghalt, apukája nem törödik vele, mert már rég elvált a mamájától. Nagyszülök nincsenek.
Eddig abból élt Szolnokon, hogy a pályaudvaron vagont takarított, illetve vonatkocsikat. Bár rendkívül durva meló volt, jól keresett vele, még budapesti viszonylatban is, de nem arra akarlak biztatni, hogy menj ilyen helyre. A lényeg most jön.
Elege lett abból, hogy 23 évesen (akkor annyi volt), ilyen munkából tartsa fent magát és ne legyen semmi perspektívája.
Így egy bátor döntéssel fogta magát, és feljött Pestre. Egy hónapig ugyan nálunk lakott, de aztán ismerösöktöl kölcsön kért annyi pénzt, hogy ki tudjon venni egy albérletet.
Munkát pedig annak ellenére is tudott szerezni, hogy se érettségije, se végzettsége, se nyelv, se számítógépes tudása... Most pl. nettó 100 000-ret keres, annyit, amennyit én soha...
Szóval prímán megvan, pedig van egy kisgyereke, és nulla pénzzel jött fel.
Nem azt mondom, hogy legyen ö követendö példa, csak azt, hogy akár sikerülhet is, ahogy neki is.
Puszi:
Dia
2001.05.30 10:13
Szia Dia!
Kösz amit leírtál, szerencsére nem én vagyok ilyen helyzetben, hanem a barátnom. De azért neki nem ennyire durva a helyzete, csak kevés kb. nettó 60 ezerbol élnek 3-an. Lakás van, apucinak van állása, csakhogy két elozo gyereke is akire tartásdíjat fizet. Tudod csak azért írtam le ezeket, ill. hogy vidéken szerintem rosszabb a helyzet, hogy Ildi kérdésére írjam,hogy mindenkinek más a minimum, és én hónapról hónapra csodálkozom, hogy lehet megélni 3embernek 60ezerbol. Persze igyekszem segíteni neki, babaruhákkal ilyesmivel, de elszomorít, hogy diplomás, sot két diplomás a barátnom, és nagyon nehezen tud munkát találni.
És ha azt vesszük, akkor 2 felnott + egy gyerek létminimuma akkor most 120 000 kellene lennie.Számomra ok az élo példák, hogy nem annyi.
Sziasztok: Marianna
Kösz amit leírtál, szerencsére nem én vagyok ilyen helyzetben, hanem a barátnom. De azért neki nem ennyire durva a helyzete, csak kevés kb. nettó 60 ezerbol élnek 3-an. Lakás van, apucinak van állása, csakhogy két elozo gyereke is akire tartásdíjat fizet. Tudod csak azért írtam le ezeket, ill. hogy vidéken szerintem rosszabb a helyzet, hogy Ildi kérdésére írjam,hogy mindenkinek más a minimum, és én hónapról hónapra csodálkozom, hogy lehet megélni 3embernek 60ezerbol. Persze igyekszem segíteni neki, babaruhákkal ilyesmivel, de elszomorít, hogy diplomás, sot két diplomás a barátnom, és nagyon nehezen tud munkát találni.
És ha azt vesszük, akkor 2 felnott + egy gyerek létminimuma akkor most 120 000 kellene lennie.Számomra ok az élo példák, hogy nem annyi.
Sziasztok: Marianna
2001.05.30 13:01
Mariann!
Én a következõt tudom mondani. Idén spórolási célból elhatároztuk, hogy havi nettó 100 -ból fogunk megélni. Általában elcsússzuk, de végül is nem sokkal, és ha annyira fontos lenne a spórolás, akkor még tudnék mit kihúzni. Persze ehhez az összeghez hozzá kell tenni, amit mi is kapunk innen-onnan. De summa summárum, szerintem két felnõtt plusz 3 gyerekkel, ha muszáj, meg lehet élni 100 ezerbõl. Persze nem hosszútávon, de mondjuk egy-két évig (bölcsit kispórolva vele pl) megtehetõ. De ez azt hiszem eléggé totál létminimum.
Ildi
Én a következõt tudom mondani. Idén spórolási célból elhatároztuk, hogy havi nettó 100 -ból fogunk megélni. Általában elcsússzuk, de végül is nem sokkal, és ha annyira fontos lenne a spórolás, akkor még tudnék mit kihúzni. Persze ehhez az összeghez hozzá kell tenni, amit mi is kapunk innen-onnan. De summa summárum, szerintem két felnõtt plusz 3 gyerekkel, ha muszáj, meg lehet élni 100 ezerbõl. Persze nem hosszútávon, de mondjuk egy-két évig (bölcsit kispórolva vele pl) megtehetõ. De ez azt hiszem eléggé totál létminimum.
Ildi
2001.05.31 20:12
Sziasztok!
Nekem egy kérdésem lenne az autótulajdonosokhoz: szerintetek naponkénti Bp-re való bejárásnál (kb 30 km) mennyit tesz ki egy hónapban a benzinköltség? Mondjuk 4-5 literes fogyasztású autót véve alapul. Ti. ha minden jól megy kb. 1 hónap múlva elköltözünk Pestről, viszont a páromat ideköti a munkája. Mindenképpen jó lenne vennünk egy autót a bejáráshoz, de kicsit aggódom, hogy hogyan fogjuk fenntartani.
Köszi: Pele
Nekem egy kérdésem lenne az autótulajdonosokhoz: szerintetek naponkénti Bp-re való bejárásnál (kb 30 km) mennyit tesz ki egy hónapban a benzinköltség? Mondjuk 4-5 literes fogyasztású autót véve alapul. Ti. ha minden jól megy kb. 1 hónap múlva elköltözünk Pestről, viszont a páromat ideköti a munkája. Mindenképpen jó lenne vennünk egy autót a bejáráshoz, de kicsit aggódom, hogy hogyan fogjuk fenntartani.
Köszi: Pele
2001.05.31 22:47
Sziasztok!
Csak egy példa, számok nélkül: (mert abba nem látok bele)
Ismeröseimnek nincs lakása, albérlök házában élnek, két "szoba" (kb. 15m2) folyosón konyha, wc, zuhanyzó. (Kollégiumhoz lehetne hasonlítani.)
Apuka munkanélküli, két gyerek, az egyik most kezdte az iskolát, a másik 2,5 évesen került bölcsibe, mert az anyuka visszament dolgozni. (Tanár!!!) El sem tudjuk képzelni miböl élnek. Tartalékaikat felélték, mert lakásra nem volt elég... Szüleik már egyedül élnek (egyik nagypapa és a másik nagymama, segítség semmi...)
Pele! Számold ki: 2*30 (oda-vissza)=60km
60km*(5 liter/100)*20 nap=60 liter, ami kb. 250 Ft-jával (ez csak emelkedni szokott) 15 000 Ft. Persze, ha van autó, akkor könnyebb elcsábulni más alkalmakkor is...
Természetesen ehhez jön a súlyadó, a kötelezö biztosítás stb.
Juca
Csak egy példa, számok nélkül: (mert abba nem látok bele)
Ismeröseimnek nincs lakása, albérlök házában élnek, két "szoba" (kb. 15m2) folyosón konyha, wc, zuhanyzó. (Kollégiumhoz lehetne hasonlítani.)
Apuka munkanélküli, két gyerek, az egyik most kezdte az iskolát, a másik 2,5 évesen került bölcsibe, mert az anyuka visszament dolgozni. (Tanár!!!) El sem tudjuk képzelni miböl élnek. Tartalékaikat felélték, mert lakásra nem volt elég... Szüleik már egyedül élnek (egyik nagypapa és a másik nagymama, segítség semmi...)
Pele! Számold ki: 2*30 (oda-vissza)=60km
60km*(5 liter/100)*20 nap=60 liter, ami kb. 250 Ft-jával (ez csak emelkedni szokott) 15 000 Ft. Persze, ha van autó, akkor könnyebb elcsábulni más alkalmakkor is...
Természetesen ehhez jön a súlyadó, a kötelezö biztosítás stb.
Juca
2001.05.31 23:46
Sziasztok
Szerintem megélni annyiból lehet amennyi van.MI 100.000 ft -ból élünk,hárman vagyunk albérletben lakunk,de bár néha nagyon nehéz,kijövünk valahogy.Én még egyetemre járok ,még van két évem,így a szüleim szoktak adni még havi 200DM-et.De a gyerekünknek megadunk mindent-új ruhát,játékokat,édességet...),igaz magunkra majdnem semmit nem költünk,nyaralni nem megyünk,csak a nagyszülőkhöz vidékre.De nagyon boldogok vagyunk és nagyon szerssük egymást,biztos hogy nem cserélnék egy jobbmódban élő,de szeretethiányos életre.RÉKA
Szerintem megélni annyiból lehet amennyi van.MI 100.000 ft -ból élünk,hárman vagyunk albérletben lakunk,de bár néha nagyon nehéz,kijövünk valahogy.Én még egyetemre járok ,még van két évem,így a szüleim szoktak adni még havi 200DM-et.De a gyerekünknek megadunk mindent-új ruhát,játékokat,édességet...),igaz magunkra majdnem semmit nem költünk,nyaralni nem megyünk,csak a nagyszülőkhöz vidékre.De nagyon boldogok vagyunk és nagyon szerssük egymást,biztos hogy nem cserélnék egy jobbmódban élő,de szeretethiányos életre.RÉKA
2001.06.01 08:23
Bigacsiga!
Amire gondoltam azzal a mondattal, az az, hogy néhány évet, ami alatt pl. nem veszel lényegében új ruhákat magatoknak, csak a gyereknek, amit kinõ, nem mentek sehova pénzes helyre nyaralni, nem csináltok semmi komolyabb beruházást pl. bútorféle. Ezek olyan dolgok, amiket el lehet halasztani, ki lehet bírni ha mellõzöd és cserébe azt kapod, hogy otthon maradhatsz a gyerekkel. Nehéz viszonyítani, nem tudom, mennyire tudjátok a 1996-os árakat, de mi akkor 42ezer forintból éltünk öten, ezzel alatta voltunk az egy fõre esõ minimálnyugdíjnak. Amit kaptunk ehhez, hogy kajában volt támogatásunk. És utána 97-ben 50 bõl éltünk, további 20-at szereztem, abból lett összegyûjtve a ház bevakolása. És röhej, de sok tekintetben boldogabban éltünk mint most, volt energiám, idõm menni a gyerekekkel, rengeteget kirándultunk (gyalog, BKV-val, kajának kenyeret, meg háztartási kekszet csomagolva, innivalónak limonádét csináltam stb).
Igaz, lehet, hogy nem jó az alapkérdésem, mert itt igaziból egy ransorról van szó. HOgy kinek mi a fontosabb. Hogy otthon legyen a gyerekkel, vagy hogy gabonapehely legyen a reggeli. Például. (nem bántani akarlak Iboly, csak használom a példádat)
Egyébként a 100-hoz visszatérve, 2000-ban ennyi volt a jövedelmünk (közalkalmazottak vagyunk), és megéltünk belõle, nyugodtan. (Hozzá kell tennem, nekünk nem kell albérletet fizetni, ez sokat segít)
Ildi
u.i.Moncsika, igen többet, mint kellene, igazad van.
Ildi
Amire gondoltam azzal a mondattal, az az, hogy néhány évet, ami alatt pl. nem veszel lényegében új ruhákat magatoknak, csak a gyereknek, amit kinõ, nem mentek sehova pénzes helyre nyaralni, nem csináltok semmi komolyabb beruházást pl. bútorféle. Ezek olyan dolgok, amiket el lehet halasztani, ki lehet bírni ha mellõzöd és cserébe azt kapod, hogy otthon maradhatsz a gyerekkel. Nehéz viszonyítani, nem tudom, mennyire tudjátok a 1996-os árakat, de mi akkor 42ezer forintból éltünk öten, ezzel alatta voltunk az egy fõre esõ minimálnyugdíjnak. Amit kaptunk ehhez, hogy kajában volt támogatásunk. És utána 97-ben 50 bõl éltünk, további 20-at szereztem, abból lett összegyûjtve a ház bevakolása. És röhej, de sok tekintetben boldogabban éltünk mint most, volt energiám, idõm menni a gyerekekkel, rengeteget kirándultunk (gyalog, BKV-val, kajának kenyeret, meg háztartási kekszet csomagolva, innivalónak limonádét csináltam stb).
Igaz, lehet, hogy nem jó az alapkérdésem, mert itt igaziból egy ransorról van szó. HOgy kinek mi a fontosabb. Hogy otthon legyen a gyerekkel, vagy hogy gabonapehely legyen a reggeli. Például. (nem bántani akarlak Iboly, csak használom a példádat)
Egyébként a 100-hoz visszatérve, 2000-ban ennyi volt a jövedelmünk (közalkalmazottak vagyunk), és megéltünk belõle, nyugodtan. (Hozzá kell tennem, nekünk nem kell albérletet fizetni, ez sokat segít)
Ildi
u.i.Moncsika, igen többet, mint kellene, igazad van.
Ildi
2001.06.01 09:17
Kedves Pele!
Természetesen nem a matematika tudásodat vontam kétségbe, csak azt hittem ilyen késõn fáradt vagy számolni...
Mi egyébként akkor határoztuk el, hogy veszünk egy autót (15 éves Wartburgot) amikor egyik nyaralásra menvén, a buszsofõr megjegyezte két bõrönd láttán, hogy ez nem tehertaxi és a lent maradt férjem elõtt becsukta az ajtót. Egyébként 9 évig buszoztam és vonatoztam (középsuli és egyetem) tömegben, sokszor a 3 órás utat végigállva. És emlékszem a hátizsákos METRO-s bevásárlásokra, amikor a joghurt alul már folyt... Mondjuk "szerencsénk" van, mert apukám autószerelõ, de 120 km távolságban.
Üdv: Juca
Természetesen nem a matematika tudásodat vontam kétségbe, csak azt hittem ilyen késõn fáradt vagy számolni...
Mi egyébként akkor határoztuk el, hogy veszünk egy autót (15 éves Wartburgot) amikor egyik nyaralásra menvén, a buszsofõr megjegyezte két bõrönd láttán, hogy ez nem tehertaxi és a lent maradt férjem elõtt becsukta az ajtót. Egyébként 9 évig buszoztam és vonatoztam (középsuli és egyetem) tömegben, sokszor a 3 órás utat végigállva. És emlékszem a hátizsákos METRO-s bevásárlásokra, amikor a joghurt alul már folyt... Mondjuk "szerencsénk" van, mert apukám autószerelõ, de 120 km távolságban.
Üdv: Juca
2001.06.05 12:50
Pele!
Nagyon könnyu elcsábulni, ha ott a kocsi.
Mi minden a ketten egyszerre járunk dolgozni a férjemmel, és úgy gondoltuk, hogy így ésszerubb, gyorsabb kényelmesebb, stb, ha kocsival megyünk. És ami a fo szempont, késobb kell a gyerkoccel indulni reggel a bölcsibe.
Szóval mi általában nem ússzuk meg havi egy tankolással, pedig csak kb. 10 km-re van a cég.Ha konzultációs idoszak van, akkor plussz még be kell menni a 30 km-re lévo egyetemre, havi 5 ször, szóval nagyon sok. Eddig én se mertem utánaszámolni, de kb. havi 20-25ezer elmegy bezinre+kötelezore.Szóval jól gondoljátok meg!
De többet tudsz vele menni kirándulni a gyerkoccel, hamarabb elugrasz a nagymamihoz, úgyhogy nem könnyu a választás!
Üdv: Mariann
Nagyon könnyu elcsábulni, ha ott a kocsi.
Mi minden a ketten egyszerre járunk dolgozni a férjemmel, és úgy gondoltuk, hogy így ésszerubb, gyorsabb kényelmesebb, stb, ha kocsival megyünk. És ami a fo szempont, késobb kell a gyerkoccel indulni reggel a bölcsibe.
Szóval mi általában nem ússzuk meg havi egy tankolással, pedig csak kb. 10 km-re van a cég.Ha konzultációs idoszak van, akkor plussz még be kell menni a 30 km-re lévo egyetemre, havi 5 ször, szóval nagyon sok. Eddig én se mertem utánaszámolni, de kb. havi 20-25ezer elmegy bezinre+kötelezore.Szóval jól gondoljátok meg!
De többet tudsz vele menni kirándulni a gyerkoccel, hamarabb elugrasz a nagymamihoz, úgyhogy nem könnyu a választás!
Üdv: Mariann
2001.06.05 13:16
Azt hiszem kocsiban kell egy pénztárcafüggõ kompromisszum. NÁlunk gyakorta marad a kocsi az ovi elõtt, így fenti elõny megvan, de benzinen spóroltunk (mi is egy helyre járunk még dolgozni, de át kell menni az egész városon, idõben nem nagy nyereség, pénzben, idegekben nagy veszteség) Nagymamákhoz, meg sos dolgokhoz, meg bevásárláshoz meg használjuk.
Ildi
Ildi
2001.06.15 12:09
Én 87 és 89-ben szültem az elsö két gyereket, végig otthon voltam velük, sok mindenröl lemondtunk, ahogy Ildi is írta, illetve hasonló dolgokról lemondva, mint ök, de én is úgy érzem, hogy megérte, nagyonis. Igaz, hogy elöfordult olyan is, hogy kiszámoltam hóvégén, hogy fizetés elötti nap csak a gyerekek isznak tejet, mi teázunk, viszont a megspórolt pénzböl hatalmasat kirándultunk, nem rántott csirkét ebédeltünk, hanem szalonnát sütöttünk hagymával, krumplival a parázsban. Most, mikor százszor jobban élünk, a gyerekek a hétvégi fantasztikus ebéd után felemlegetik, hogy miért nem megyünk inkább szalonnát sütni az erdöbe. Azonkivül ahogy ezt már máshol is lehetett olvasni, igenis lehet olcsón is egészségesen táplálkozni. Vitaminkészítmények, narancs, kivi helyett alma (háznál vásárolva, akár saját kezüleg szedve)savanyúkáposzta - a legtöbb cvitamin benne van, lilahagyma, feketeretek, házi eltevésű zöldség, gyümölcs. Csak az tudja, micsoda pénzeket lehet megspórolni, aki megpróbálta. Ma már megvehetném a drágábbnál drágább lekvárokat, gyümölcskonzerveket, de minden nyáron magam teszem el az ismerös helyröl begyüjtött zöldségeket, gyümölcsöket, amiröl tudom, hogy nincs agyonpermetezve, nincsenek benne mesterséges ízesítö és színezöanyagok, tartósítószer is csak a lehető legminimálisabb. Lányom szívesen segít a befőzésben, kiskorától ezt látta, nem tehernek érzi, fiam a szedésben, cipelésben, pucolásban.
Szó-szó, lényeg az, mindenki annyiból él meg, amennyi van neki. Csak tudni kell lemondani. Azt hiszem ez az, amit sokan nem tanultak meg, már egész kiskorukban sem, és ha netán mégis rákényszerülnek, hogy valamiröl lemondjanak, azt már hatalmas létbeli süllyedésnek élik meg. A világon a legfontosabb és legpótolhatatlanabb dolgok az emberi kapcsolatok, lehet bármennyi pénze valakinek, nem veheti meg a szeretetet, az együtt töltött idöt. Van (volt?) egy müsor a rádióban, gyerekekröl, Vendég a háznál a címe. És ez fejezi ki leginkább ezt a témakört, olyan rövid ideig vannak velünk a gyerekeink, csak vendégek az életünkben, hát igyekezzünk minél több időt velük tölteni. Az én két nagy gyerekem bizony már a leválással van elfoglalva, barátok, haverok, osztálytársak, és már nem az én kezembe akarnak kapaszkodni, az önállósodást tanulják. Örüljünk, örüljetek hát minden pillanatnak, amit a picurkákkal tölthettek, tölthetnétek, mert nagyon-nagyon hamar eljön annak az ideje, mikor anya helyett azt mondják - én, egyedül.
Cseri
Szó-szó, lényeg az, mindenki annyiból él meg, amennyi van neki. Csak tudni kell lemondani. Azt hiszem ez az, amit sokan nem tanultak meg, már egész kiskorukban sem, és ha netán mégis rákényszerülnek, hogy valamiröl lemondjanak, azt már hatalmas létbeli süllyedésnek élik meg. A világon a legfontosabb és legpótolhatatlanabb dolgok az emberi kapcsolatok, lehet bármennyi pénze valakinek, nem veheti meg a szeretetet, az együtt töltött idöt. Van (volt?) egy müsor a rádióban, gyerekekröl, Vendég a háznál a címe. És ez fejezi ki leginkább ezt a témakört, olyan rövid ideig vannak velünk a gyerekeink, csak vendégek az életünkben, hát igyekezzünk minél több időt velük tölteni. Az én két nagy gyerekem bizony már a leválással van elfoglalva, barátok, haverok, osztálytársak, és már nem az én kezembe akarnak kapaszkodni, az önállósodást tanulják. Örüljünk, örüljetek hát minden pillanatnak, amit a picurkákkal tölthettek, tölthetnétek, mert nagyon-nagyon hamar eljön annak az ideje, mikor anya helyett azt mondják - én, egyedül.
Cseri
2001.06.21 13:11
Kedves Mindenki!
Hadd irjam le a velemenyem en is errol a kerdesrol.
Oszinten meglep, hogy ennyien ellene vagytok annak, hogy egy no SAJAT elhatarozasabol, mondhatni passziobol elmenjen dolgozni kicsi gyermek mellett. Ezalatt azt ertem, hogy sokan bolcsibe/oviba adjak a gyermeket, holott nincs igazan szukseguk a masodik keresetre. De belegondoltatok abba, hogy hany anya erzi ugy, hogy teljesen beszukul az otthon ulestol? Ez nem jelenti azt, hogy nem szereti a gyereket, csak azt, hogy vannak nok, akiknek igenye van arra is, hogy a kicsin es a parjan kivul lasson mast is, es csinaljon mast is. Nekem nincs meg gyermekem, viszont van egy noverem, akinek ikrei vannak, es masfel ev utan igenis betette oket a bolcsibe, es visszament dolgozni (nem mondom, a penz jol jott, bar nem nyomorogtak). O nagyon sok mindenrol le tudott mondani, eppen a gyerekek miatt, de a ket aprosag annyira lekototte ot, az egesz napos szoptatas-pelenkazas, es mindemellett a monoton hazimunka, hogy masfel ev utan azt mondta, ebbol eleg volt. Sajat magan tapasztalta, hogy sokkal nyugodtabb, amikor egesz napos munka utan kezd foglalkozni a gyerekekkel, megha ez nem tobb, mint egy-ket ora jatek, furdes es alvas elotti meseolvasas. A ferjevel felvaltva csinaljak, igy a gyerekekkel is foglalkoznak, es a hazimunkara is jut nemi ido. A gyerekek jol erzik magukat a bolcsiben, nincs veluk panasz, sokkal kevesebbet sirnak, mint azelott, biztosan erzik, hogy az anyjuk kiegyensulyozottabb, mint azelott.
Szoval en csak azt akartam mondani mindezzel, hogy az anya is emberi leny, neki is lehetnek igenyei, es ettol nem rosszabb, mint barki mas. Es nemcsak a hianyzo kereset motivalhat egy not.
Angela
Hadd irjam le a velemenyem en is errol a kerdesrol.
Oszinten meglep, hogy ennyien ellene vagytok annak, hogy egy no SAJAT elhatarozasabol, mondhatni passziobol elmenjen dolgozni kicsi gyermek mellett. Ezalatt azt ertem, hogy sokan bolcsibe/oviba adjak a gyermeket, holott nincs igazan szukseguk a masodik keresetre. De belegondoltatok abba, hogy hany anya erzi ugy, hogy teljesen beszukul az otthon ulestol? Ez nem jelenti azt, hogy nem szereti a gyereket, csak azt, hogy vannak nok, akiknek igenye van arra is, hogy a kicsin es a parjan kivul lasson mast is, es csinaljon mast is. Nekem nincs meg gyermekem, viszont van egy noverem, akinek ikrei vannak, es masfel ev utan igenis betette oket a bolcsibe, es visszament dolgozni (nem mondom, a penz jol jott, bar nem nyomorogtak). O nagyon sok mindenrol le tudott mondani, eppen a gyerekek miatt, de a ket aprosag annyira lekototte ot, az egesz napos szoptatas-pelenkazas, es mindemellett a monoton hazimunka, hogy masfel ev utan azt mondta, ebbol eleg volt. Sajat magan tapasztalta, hogy sokkal nyugodtabb, amikor egesz napos munka utan kezd foglalkozni a gyerekekkel, megha ez nem tobb, mint egy-ket ora jatek, furdes es alvas elotti meseolvasas. A ferjevel felvaltva csinaljak, igy a gyerekekkel is foglalkoznak, es a hazimunkara is jut nemi ido. A gyerekek jol erzik magukat a bolcsiben, nincs veluk panasz, sokkal kevesebbet sirnak, mint azelott, biztosan erzik, hogy az anyjuk kiegyensulyozottabb, mint azelott.
Szoval en csak azt akartam mondani mindezzel, hogy az anya is emberi leny, neki is lehetnek igenyei, es ettol nem rosszabb, mint barki mas. Es nemcsak a hianyzo kereset motivalhat egy not.
Angela
2001.08.02 19:06
Lehet, hogy éppen nem ide passzol, de ma kaptam ezt a szösszenetet:
PÉNZEN
vehetsz házat,
de otthont nem.
Vehetsz ágyat,
de alvást nem.
Vehetsz órákat,
de idot nem.
Vehetsz könyveket,
de tudast nem.
Vehetsz vele rangot,
de tiszteletet nem.
Vehetsz rajta gyógyszert,
de egeszséget nem.
Vehetsz vele vért,
de életet nem.
Vehetsz vele szexet,
de szerelmet nem.
Szóval láthatod, hogy a pénz nem minden.
Sot:
fájdalmat és szenvedést
okozhat.
Mindezt azért mondom Neked, mert a Barátod vagyok, és mint a Barátod, szeretném elvenni a fájdalmadat és a szenvedésedet.
Ugyhogy küldd el nekem az összes pénzed, és szenvedek helyetted!
Ha lehet, csak készpénzt!
PÉNZEN
vehetsz házat,
de otthont nem.
Vehetsz ágyat,
de alvást nem.
Vehetsz órákat,
de idot nem.
Vehetsz könyveket,
de tudast nem.
Vehetsz vele rangot,
de tiszteletet nem.
Vehetsz rajta gyógyszert,
de egeszséget nem.
Vehetsz vele vért,
de életet nem.
Vehetsz vele szexet,
de szerelmet nem.
Szóval láthatod, hogy a pénz nem minden.
Sot:
fájdalmat és szenvedést
okozhat.
Mindezt azért mondom Neked, mert a Barátod vagyok, és mint a Barátod, szeretném elvenni a fájdalmadat és a szenvedésedet.
Ugyhogy küldd el nekem az összes pénzed, és szenvedek helyetted!
Ha lehet, csak készpénzt!
2001.08.07 20:42
Sziasztok!
Úgy gondoltam áthozom ide azt a témát, ami ment egy ideig a "Friss kismamák" topikban: anyagiak szülés után. Én úgy gondolom, hogy semmiképpen sem lett volna jó, ha rögtön egyetem után szülök, mondván az ösztöndíj után nem lesz nagy visszaesés a tgyás, gyed, gyes. Abból az ösztöndíjból nekem kollégiumot kellett fizetni, kaját és utazást minden hétvégén 120 km-re! Ildi, Te tudod mennyi volt akkoriban egy ösztöndíj! Szóval mindenképpen dolgozni szerettem volna a gyerkõc elõtt... 5 év után azt mondtuk, jöhet. (Bár lakásunk lehet még most sem lenne, ha nem ennyire szófogadó ez a gyerek! ) Nem az én fizetésembõl lett lakás, bár "elõnye" a tanári fizetésnek, hogy csak kb. 5 ezer forinttal kevesebb a gyed.
Mindebbõl csak azt akarom kihozni, hogy ha valaki kis fizetéssel megy el szülni, akkor nem érzi "érvágásnak" a pénzbeli különbséget, de talán nem is halad annyira. Akinek viszont magas fizetése volt, az -valószínûleg- a szükséges hátteret már megteremtette, tehát "csak" szinten kell tartani...
Mondjatok véleményt!
Juca
Úgy gondoltam áthozom ide azt a témát, ami ment egy ideig a "Friss kismamák" topikban: anyagiak szülés után. Én úgy gondolom, hogy semmiképpen sem lett volna jó, ha rögtön egyetem után szülök, mondván az ösztöndíj után nem lesz nagy visszaesés a tgyás, gyed, gyes. Abból az ösztöndíjból nekem kollégiumot kellett fizetni, kaját és utazást minden hétvégén 120 km-re! Ildi, Te tudod mennyi volt akkoriban egy ösztöndíj! Szóval mindenképpen dolgozni szerettem volna a gyerkõc elõtt... 5 év után azt mondtuk, jöhet. (Bár lakásunk lehet még most sem lenne, ha nem ennyire szófogadó ez a gyerek!
) Nem az én fizetésembõl lett lakás, bár "elõnye" a tanári fizetésnek, hogy csak kb. 5 ezer forinttal kevesebb a gyed. Mindebbõl csak azt akarom kihozni, hogy ha valaki kis fizetéssel megy el szülni, akkor nem érzi "érvágásnak" a pénzbeli különbséget, de talán nem is halad annyira. Akinek viszont magas fizetése volt, az -valószínûleg- a szükséges hátteret már megteremtette, tehát "csak" szinten kell tartani...
Mondjatok véleményt!
Juca
2001.08.08 10:46
Sziasztok!
Nevetséges az összeg, fõleg egyedülállókra, ezzel együtt jelenleg ha felszorzom ötünkkel, el kell ismerjem, megélünk ennyibõl!
Ildi
u.i.:Juca, igazad van, pontosabb a fogalmazás, ha a kis fizetés után nem nagy visszaesés a GYED módon fogalmazzuk. Ezzel együtt, nekem anno a gyerekek születése nem jelentett anyagi visszaesést, mert elõtte sem voltunk nagy szinten. Viszont ha valaki hozzászokott egy magasabb havi jövedelemhez, egy azzal járó életmódhoz, akkor talán nehezebb vállalni a lemondást belõle. Persze, egyértelmû, könnyebb megteremteni a babakezdési holmikat (ez egy külön téma lehetne, hogy ezt mennyibõl lehet!),(lakást stb) de szerintem a második év letelte után a nevetséges 18 ezres gyes-t sokan kevésbé vállalják, inkább bölcsi, de telljen a megszokott kényelemre.
Ildi
Nevetséges az összeg, fõleg egyedülállókra, ezzel együtt jelenleg ha felszorzom ötünkkel, el kell ismerjem, megélünk ennyibõl!
Ildi
u.i.:Juca, igazad van, pontosabb a fogalmazás, ha a kis fizetés után nem nagy visszaesés a GYED módon fogalmazzuk. Ezzel együtt, nekem anno a gyerekek születése nem jelentett anyagi visszaesést, mert elõtte sem voltunk nagy szinten. Viszont ha valaki hozzászokott egy magasabb havi jövedelemhez, egy azzal járó életmódhoz, akkor talán nehezebb vállalni a lemondást belõle. Persze, egyértelmû, könnyebb megteremteni a babakezdési holmikat (ez egy külön téma lehetne, hogy ezt mennyibõl lehet!),(lakást stb) de szerintem a második év letelte után a nevetséges 18 ezres gyes-t sokan kevésbé vállalják, inkább bölcsi, de telljen a megszokott kényelemre.
Ildi
2001.08.08 12:01
Sziasztok!
Én szinte majdnem egyetem után szültem, mert már 4 hónapos terhes voltam amikor munkába álltam, és így 4 hónapot dolgoztam.Érdekes, nekünk nem volt különösebben anyagi gondjaink a gyes( Illetve másfél évig csak a párom fizetése volt, mert akkoriban még nem járt alanyi jogon)Viszont azóta is mondogatjuk, hogy amíg én otthon voltam, jobban éltünk anyagilag mint mióta dolgozom. Végül is végiggondoltuk, hogy miért van ez így! Kezdetben azért, mert olyan a munkahelyem ahová farmerben nem járhatok dolgozni, elotte egyetemen csak ilyenben jártam, utána meg kismamaruhában, így végül is be kellett szerezni jó pár ruhát.A gyerek is több ruhát elnyúz abölcsiben, mint amikor otthon voltunk, az edzo cipokrol nem beszélve, amiket szinte hetente kellett váltani mert kimotorozta az orrát.A reggeli rohanás elkerülése miatt, és hogy a lányomat se kelljen olyan korán kelteni, elkezdtünk kocsival járni dolgozni, ez szintén plusz kiadás volt, a harmadik a kaja, ami azért jóval több úgy ha hárman háromfelé kajálunk, mintha otthon eszünk. Szóval csak azért írom le mindezt, hogy nem biztos, hogy a többet annak is érezzük!
M.
Én szinte majdnem egyetem után szültem, mert már 4 hónapos terhes voltam amikor munkába álltam, és így 4 hónapot dolgoztam.Érdekes, nekünk nem volt különösebben anyagi gondjaink a gyes( Illetve másfél évig csak a párom fizetése volt, mert akkoriban még nem járt alanyi jogon)Viszont azóta is mondogatjuk, hogy amíg én otthon voltam, jobban éltünk anyagilag mint mióta dolgozom. Végül is végiggondoltuk, hogy miért van ez így! Kezdetben azért, mert olyan a munkahelyem ahová farmerben nem járhatok dolgozni, elotte egyetemen csak ilyenben jártam, utána meg kismamaruhában, így végül is be kellett szerezni jó pár ruhát.A gyerek is több ruhát elnyúz abölcsiben, mint amikor otthon voltunk, az edzo cipokrol nem beszélve, amiket szinte hetente kellett váltani mert kimotorozta az orrát.A reggeli rohanás elkerülése miatt, és hogy a lányomat se kelljen olyan korán kelteni, elkezdtünk kocsival járni dolgozni, ez szintén plusz kiadás volt, a harmadik a kaja, ami azért jóval több úgy ha hárman háromfelé kajálunk, mintha otthon eszünk. Szóval csak azért írom le mindezt, hogy nem biztos, hogy a többet annak is érezzük!
M.
