Mák
Rajzolás: mi kb. másfél éves korukban vettünk nekik mágneses rajztáblát. Anyabarát, biztonságos és nagyon könnyű rá rajzolni.
Az enyémek imádják, az egyik kedvenc játékuk. (Megjegyezem a felnőttek sem tudnak ellenállni!!!) Én a ceruzát több okból nem szeretem. Egyrészt ők is rohangálnak vele, másrészt összefirkálnak dolgokat, viszont a papírra meg nem fog olyan jól, alig látszik, amit ők rajzolnak. A ceruza majd a színek miatt lesz fontos. Én cerka helyett krétázok. De azzal is remekül össze lehet mindent firkálni.
A táblakréta nem vészes, de az is elég rosszul látszik fehér papíron. A zsírkréta meg ...
De legalább nem szúrja ki a szemét. Sztem mutasd meg neki mire való, mit lehet vele csinálni, aztán ha érdekli akkor rajzoljon melletted, de ha csak rohangál vele ... Én nem hagytam.
A gyerekek mindig aranyosabbak, ha más is ott van. A kemény dolgok anyának járnak.
Van egy barátnőm, aki sokat bébiszitterkedett, és kérdeztem egyszer, hogy volt-e már, hogy "vicsorgott" egy gyerekre. Azt válaszolta, hogy ilyet csak az anyák éreznek.
Nem téged un egyébként, hanem a helyzetet. Ha elmennétek játszóra, játszóházba, vendégségbe ott angyal lenne veled is. Én vittem már őket buszozni, mikor nagyon kivoltam. Elmentünk a volt munkahelyemre, vagy csak úgy a vakvilágba, vagy hajókat nézni a Dunapartra, vagy akármi csak itthonról el. És akkor minden rendben van (kivéve a lakást, mert olyankor se kaja, se takarítás, se mosás
) Nekem így is megéri, inkább rendetlenség, mint a diliház.
Alvás: ez elég rosszul hangzik. Nagyon akaratos a kishölgy.
Én ilyen játszunk anya, mert nem vagyok álmosra soha nem voltam vevő. Merő önzésből persze, de úgy gondoltam, hogy ha már egész nap a rabszolgájuk vagyok, akkor legalább az estéket hagyják meg nekem. Lekapcsoltam a villanyt, odafeküdtem, és úgy csináltam, mint aki alszik. Ez elég jól bejött akkor is és most is. Ha nem csuktam be a szemem, akkor ők sem, de ha igen, akkor egy idő után elaludtak. A technikámmal egy baj van, hogy én is sokszor elaludtam.
Na nem azt mondom, nálunk is volt, hogy a férjem már hazajött a kutyával a sétából (kb. 1 óra) és még nem aludtak, hanem ment a hiszti, de sötétben, játék nélkül (ha nagyon rossz passzban voltam, akkor anya nélkül
). Persze azt soha nem lehet tudni, hogy én csináltam jól, vagy maguktól is ilyen rendesek lettek volna, de nálam ez vált be. Mostmár nem vagyok ilyen szigorú, de valahogy érzik, hogy mikor mehet a játék (legtöbbször, ha mama vagy apa is ott van) és mikor nem.
Az viszont nálunk sem működött, hogy áttolni az alvást más időre. Enyémek fél 6-kor keltek.
Azért jobban szerettem volna olyan 7 körül. De ezt ők döntik el. Mostmár azért jobb a helyzet, bár előfordulnak visszaesések.
Ha 9-kor kel, akkor bizti nem álmos még 8-kor. Lehet, hogy a rituálénak olyannak kell lenni, hogy a játékrész is követhető legyen. (akkor még rajzolunk egyet, megnézegetünk egy mesekönyvet, kirakjuk ezt a kirakót, és után irány az ágy) Lehet, hogy Fanni még nem elég érett, de nálunk mostmár nagyon bejön az előre elmondom, hogy mi fog következni taktika. Lényegesen kevesebb hiszti, mintha csak úgy derült égből villámcsapásként érik őket a dolgok. És ez előre fegyelmezésként is használható. Kb. két hónapja a lányok kaptak egy háromkerekűt az egyik szomszédtól. Előre elmondtam, hogy kaptak valami nagyon jó dolgot, de csak egy van, meg kell egyezni. Ha nem sikerül és veszekednek rajta, akkor visszaviszem. Ezen az egy játékon azóta sem sikerült összekapniuk. Az első pár úton még meghatároztam, hogy a sarkon, a kukánál, a ... cserélünk, azóta maguk intézik ezt is.
De megyek, mert nagyon hosszú lettem így is. Remélem azért sikerül valamit kitalálnod, mert így elég nehéznek tűnik a helyzet.
JÓ éjszakát,