Szia. Edith!
Nem, nem hagytam abba, sőt folytatom majd még 90 napig! Eddig ugyanis kissé laza voltam, így bár fogytam, úgy érzem nem eleget. Április 1.-én jár le az első kilencven napom.
Ha még olvasod a topikot indulás előtt, néhány tipp a túléléshez:
1. Tüsténkedés, nem elég, hogy gondolataidat eltereli a kajáról, még csodálat tárgya is leszel, hogy Kriszta mellett még erre is van energiád.
2. Rokonok, barátok, ismerősök és üzletfelek körbejárása, beszélgetés, addig sem eszel és a léleknek is jót tesz.
3. Néhány fekvőtámasz és hasprés, bár ezekre vajmi kevés lehetőséged lesz.
Nekem ezek váltak be eddig.
A kajákról készült képek annyira jók, hogy teljesen megéheztem! Edith nem vagy véletlenül szakács?
Szirwen!
Az én kisebbik fiam is a 37. héten született, szerintem ez még önmagában nem indok semmiféle lemaradásra. Szerintem ne aggódj, ha minden másban szépen fejlődik. Sok olyan baba van és volt nálunk a nagyobb családban, akik már tényleg aggasztó módon 9-10 hónapos korukig a fejük tartásán és oldalra forduláson kívül nem csináltak semmilyen más mozgást (természetesen aggódó szüleik orvoshoz vitték őket, aki megnyugtatta a vizsgálatok után az aggódó szülőket), szerencsére másfél éves koráig mindegyik úgy belehúzott, hogy megvoltak a forgások, kúszás-mászás, ülés, állás és a kétlábonjárás is.
Hettie! Tarts ki! Ha valamiben tudunk segíteni csak szólj!
Mamacka, Zsanya, merre vagytok? Kiállításra készültök?
Erpé! Tök jó, hogy elindultak lefelé a kilók! Én 70 és 72 között vagyok már három hete, de csk nem akar hatossal kezdődni.
Kola2! Gratulálok! (és irigykedek is

)
Már gyűjtöm saját recepttárba a recepteket a következő kilencven napra! Holnap pedig szétnézünk egy kicsit a Hajógyári szigeten, már kezd zöldülni és virágba borulni, biztos nagyon szép lesz.
Mindenkinel jó hétvégét!