Sziasztok!
Kedves Csataló! Egyetértek a többiekkel! Tessék csak uralni a topicot!
Egy kis történet a kicsi(k) viselkedéséhez, viselkedéséről:
3 éve lenn voltunk vidéken egy gyermekotthonban, egy akkor 3 éves fiúcska öf-a kapcsán.
A kicsivel külön is találkoztunk, de csak pár pillanatra. Aztán bementünk abba a csoportba, ahol ő volt.
A fiúcska zárkózottan viselkedett, de éreztem, hogy amikor nem rá nézek, figyel. Tudta, érezte, hogy miatta vagyunk ott! Teljesen természetesnek véltem és vélem a reakcióját.
Aztán fokozatosan kezdett engedni, közeledni. A du-i alvásra már csak úgy akart lefeküdni, hogy egy darabig ott voltam vele.
Tündéri volt, az igazg.nő azt mondta utána, hogy igy még nem látta viselkedni a gyerkőcöt.
Aztán végül nem ő lett a kisfiúnk....Hogy miért? Akkor sok mindent mondtunk, ma már tudom az igazi okot: aznap hajnalban született meg Máté!
Költözés: nem viselte meg a kicsiket. Igaz, eleinte, mikor mondtam: menjetek a szobátokba (a régi helyen csak egy szobánk volt
)játszani, nem akarták elhinni, hogy az az övék. Már megszokták, elalvásnál sincs különösen gond, Mátéval abszolút nem, Dani csak akkor sir, ha nagyon fáradt, és nem tud elaludni. Akkor jön apa..., csak apa kell neki akkor.
Most épp a birodalmukban játszanak. Egyébként a hely nagyon jó, kertvárosi részen van, hatalmas parkkal körülvéve. Emellett nagyon csendes, és jól ellátott is, közlekedésileg is szupi.
Davi! Zsuzska és Andriska tündéri! Andriska nagyon nagyon hasonlit rád!
Imidnek pedig hatalmas dicséret, még akkor is ha a mosni és mosogatnivalóval nehezen birkózik. Én már csak tudom, Atim is ezt csinálja, és nálunk "csak" két poronty van. Úgyhogy gratula neki! De átadni ám!
Mindjá dobok egy mélást, kéréssel.
Zsombolya! Én is pont a szánkózásra gondoltam, látva a sok havat. Hol a tavasz?????????????
Mindenkinek szép hétvégét, és ezer bocsi, hogy illen hosszú lettem!
