2007.03.30 10:40
Szerző: h_szilvi
Sziasztok,
először Vikinek válaszolok, aki máshol kérdezett a tévéről.
Konkrétan nem hiányolják. A nagyinál nézhetnek valamennyit (vagy tv-t, vagy videót, vagy dvd-t, amikor ott alszanak, ami kb. havonta 2 alkalom). Mivel nem ismerik a tv-műsorokat, nem tudják, miről maradnak le. Szerintem, ha megkérdezném őket, a tv helyett a számítógépet választanák. Alex fiam már kitűnően kezeli a böngészőt (kapnak heti 2 x 1/2 órát a nagyok), vonatos site-okat nézeget, meg ilyeneket. Most szeretné, ha kapna meghívót a wiw-re, meg lehetne saját mail-címe. Az elsőt asszem engedni fogom,a másodikat nem, viszont használhatja majd az én mail-címemet, ha valakinek küldeni akar levelet. (Később majd kaphat sajátot, persze.)
Klári,
a gyúrmából kis darabokat kell tépni/vágni, és azt gyúrogatni, söndörgetni, jó erősen, amíg puha nem lesz, és akkor adni a kisgyerek kezébe. Macerás, igen. A fiaim anno rájöttek, hogy a radiátor kiváló e célra. Igaz, foltot hagy, meg ragad, de ez ŐKET nem zavarta.
Picinke,
elsősorban annyiból mások, hogy a hagyományos ovi minimum a nagycsoportban iskolaelőkészítő. Nálunk feladatlapok voltak (amiket már a középsős fiam kikönyörgött, hadd csináljon, az óvónők meg büszkén adták is neki), és abszolút logikai és matematikai, de mindenképpen absztrakt feladatokat adtak a gyerekek elé. Tipikusan pl. az egyforma méretű rajzokból ki kell választani, melyik a nagyobb. Az egyik rajzon egy ceruza, a másikon egy autó. Nyilván az autót kell bekarikázni, mert a VALÓDI autó nagyobb, mint a valódi ceruza. A művészeti tevékenységek is "tanítottak" és nem a kísérlezetést segítették. Havonta mentek állatkertbe, mert az egyik óvónéni zoo-pedagógus volt. Olyankor Alex nekem tudományos kiselőadást tudott tartani pl. az afrikai párosujjú patásokról(!) meg a táplálékláncról, meg ilyenekről.
Ez miért lenne rossz, kérdezed. Mert az intellektus ilyen típusú fejlesztése nem ennek a korosztálynak való. Mert különösen, ha egy gyereknek "hajlama" is van rá, akkor az eredmény egy fej-nehéz, izgága, nyugtalan, bizonytalan gyerek, aki sem a testében nincs otthon, se az érzelmeivel nincs tisztában és nem tudja őket kezelni. A w.-pedagógia szerint e háromnak (az akaratnak, az érzésnek és az intellektusnak) egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy az ember személyisége is egyensúlyban legyen. Nézd meg a mai fiatal szakembereket: hihetetlenül okosak, baromi jó állásaik vannak, rengeteget keresnek, de érzelmileg nagyon éretlenek, és a legkisebb fizikai kényelmetlenség is romba dönti őket. Nem mernek és nem akarnak felelősséget vállani, minden szabadidejük a "játszásról" szól (autó, utazás, elektronika), és majdhogynem lenézik azt, aki magasabb ideálokért is szeretne tenni valamit, neadjisten önmegismerés, személyiségfejlődés, stb.
Alex ilyen fej-nehéz gyerek. Sokat javult, amióta ide jár, remélem, fog is még. Az első pár évben egyike volt azoknak, akik nem tudtak nyugodtan ülni, nem tudtak kitartóan dolgozni. És hiába vág az agya, mint a borotva, figyelmetlen és lusta, így abban sem igazán remekel, amiben tudna. (Pl. kiválóan számol, de ha + jelet ír - helyett, vagy a ronda külalakja miatt a 9-est 5-nek nézi, akkor rossz lesz a végeredmény.) Ez a figyelmetlenség igenis a túl korai intellekualizálás egyik "mellékterméke".
Aztán nagyon sok szubjektív élményt is mesélhetnék, de az dicsekvésnek hangozhatna, meg nem támasztható alá "tudományosan" így azokat mellőzöm, de barátainknál is egyértelmű (még a w-kritikus nagyszülőknek is!), hogy a nem-waldorfos unokatesók meg a barátaink gyerekei mennyire mások. A különbségek a korral kezdenek igazán látszani, nem hiszem, hogy 4-5-éveseknél szembetűnő különbség lenne. Hacsak az nem, hogy a waldorfos ovis "lemaradottabbnak" tűnik.
Négyévenkénti ugrásról nem tudok. A waldorf-iskola tanterve 3-évente kell, hogy beérje a NAT-ot. Tehát elvileg a 3., 6. és a 8. osztály után van "átjárhatóság" waldorfBÓL hagyományosBA.
Nem tudom, mennyire voltam érthető...