Kiemelt témák

Csak tudod, Ági, az a baj, hogy ezek az emberek annyira nem értik meg, hogy mi mit gondolunk, hogy egyszerűen "nem megy át" az üzenet. Mert amit mi kacatnak titulálunk, az olyasmi, amit ők szívesen kapnának tőlünk, míg nekik a minőségi fajáték, a méhviaszkréta vagy az sk. varrt/kötött dolgok a vackok. És azért ez is elgondolkodtató, hogy ha én nem vagyok hajlandó olyat venni, aminek tudom, hogy ők örülnének, de nekem az elveim/ízlésem stb. ellen való, akkor elvárhatom-e, hogy ők olyat adjanak, aminek mi örülünk...

Pl. az elején mi megmondtuk, hogy ha már ajándék, elég egy valami, de lehetőleg természetes anyagból készüljön. Végül eljutottunk oda, hogy műanyagot már viszonylag ritkán kapunk. De pl. a természetesbe per definitionem beletartozik a kínai, gyanús festésű, gagyi fa építőkocka vagy faautó, a fa puzzle, fa memory (melyek pillanatok alatt szilánkosra törnek...). Vagy igaz ugyan, hogy tudják, hogy elemes játékot köszönjük, de nem kérünk, de az elemes könyv, amit lehet nyomogatni, és akkor állathangokat ad, az nyilván nem tartozik oda... Természetesnek számít a textil is (ez idáig rendben, de:), elsősorban a műszálas dolgok.

Vagyis szerintem annyira más nyelvet beszélünk, hogy itt már nem segít a megbeszélés. Persze vannak fejlődésre hajlamosabb tagjai a családnak, ez azért bizakodással tölt el. (Pl. a nővéreméktől egy zsák babzsákot kaptak a gyerekek karácsonyra - mondanom sem kell, hogy ennek örültem/tünk a legjobban).

Pindi

Pindi, sajna én se tudom áldásként felfogni. Csak épp elgondolkodtam, hogy mennyire visszás, hogy ennyire negatívan állunk hozzá.
Én is a pazarlást látom, a mindenki részéről feleslegesen kiadott pénzt és munkát. De nem jó ennyit keseregni, rontja az egész család közérzetét, de főleg az enyémet. Ezért szoktam agyalni. Hiszen mindennek két oldala van, ennek a gagyihalmozásnak is kell legyen haszna.
Én emlékszem még gyerekkoromból, milyen nagy örömet jelentett, nyugatnémet országban a kuka mellé kirakott képregényeket megtalálni. Szerintem el se tudjuk képzelni milyen körülmények között is élnek gyerekek itt kis hazánkban.
Én se szivesen adom tovább azt amiről nem vagyok jó véleménnyel, de ha egy jótékonysági szevezetnek adom, akkor ők megtalálhatják a helyét, mi meg örülhetünk, hogy tanulhatjuk az adakozást.

A nem egy nyelvet beszélünket is minden alkalommal tapasztalom. Épp amiket leírtál. Én azt csinálom, higy konkrétan megmondom mi a vágyunk.
Engem ez is zavar, hogy mint egy rendelést leadom az ajándékok listáját. Így számomra elég halott dolog az egész.
De hiába kértem anyósomat, hogy varrjon babaruhát karácsonyra az általam készített babához (tud varrni és szeret), inkább megvette a szuperronda műszálast a tesco-ban. Pedig ha ugyanezt a ronda darabot ő varrta volna, féltve őriznénk. De aki ebben a kérésben csak a spórolást látja, annak hiába magyaráznám.
Legközelebb küldök neki szabásmintát és anyagot, de valszeg inkább én varrom meg

Savitri,
irtam privit és mélt is, nem tudom átment -e. (W ovirol info is van benne).

Pindi,
oké, értem.
És a gyerekek ugyanúgy fogadják a lila zenélő teknőst mint a méhviaszkrétát, vagy inkább a waldorfos játékokra fogékonyak? Ha otthon a w-os értékek dominálnak akkor is károsodhat akát kicsit is a gyermeketek a nem w szemléletű játékoktól?...és itt tegyük fel, hogy ritkán kapnak ilyesmit.
Nem kötözködni akarok, csak érdekel.

És azért ez is elgondolkodtató, hogy ha én nem vagyok hajlandó olyat venni, aminek tudom, hogy ők örülnének, de nekem az elveim/ízlésem stb. ellen való, akkor elvárhatom-e, hogy ők olyat adjanak, aminek mi örülünk... :arrow: jogos.

Ági Úgy tapasztalom, hgoy ugyanúgy imádják a vacakot, mint a - nekünk - jót. Sőt. Egy csörgő-villogó izé gyorsan magára vonja a figyelmet. Szerencsére nem tudom, milyen tartósan az ilyen játékok jelenléte, de a rövidtávú hatásait látom, ha ilyen környezetbe kerülünk.

Tegnap Dominó egész délelőtt csavarokat rakosgatott és csigabigákat dajkált (valódi csigaházak, amiket tavaly ősszel gyújtöttünk). Olyan jó volt nézni, hallgatni, figyelni.

A játékokat illetően nálunk is előfordul egy-két kacat. (Bencus idejéből is maradt elég, pl. lego.) De szerencsémre, tudtam beszélni a családdal. Anyukám még örült is, vegyem meg inkább én, ő majd odaadja a pénzt. Persze, ő ajándékozza oda. Fontos, hogy a gyerekek lássák, tapasztalják az ajándékozást, adakozást.
Apa családjánál pedig az vált be, hogy nagyobb értékű ajándékot dobnak össze. Így most a szülinapon Jankának összesen 5 ajándéka volt, 1 gyönyörű manócska (Szilvi varrta), 1 fa babakocsi, 1 fa kirakó (olyan belehelyezős - velük nem beszéltük meg konkrétan az ajándékot, csak annyit, hogy ha lehet, akkor természetes anyagból legyen), 1 bőr cipőcske és 1 ruhácska.
Nem is vagyok híve a túl sok játéknak.

A Húsvéttal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ti, illetve a fiaitok járnak locsolkodni?
Bencus kicsi kora óta jár Apával, és szereti nagyon. Mindig új verset tanul, nem is a legrövidebbet és nem azokat a csúnya viccelődősöket. Kosarába, tarisznyájába szívesen gyűjti a tojásokat, csokikat. Viszont családtól, nem waldorfos barátoktól pénzt is kap. Tavaly már több mint 10 ezer !!!! forint gyűlt össze. Még a nagyszülőket megértem - talán. De engem egyre inkább bosszant, hogy ez a locsolkodás már odáig fajult, hogy kinek lesz több pénze. Sajnos még a Waldorf iskolás fiúknál is.
Bencénél idén tapasztaltam először, hogy már előre oszt-szoroz, mit is kezd annyi sok pénzzel. Hisz az kb. neki 1 évi zsebpénze. Természetesen mindig hasznos dologra költi, de engem ez zavar. Tudom, nyáron 13 éves lesz, de akkor is, na!
Hova lett az a kisfiús báj, amivel kedvesen elmondja a verset, udvariasan eszik a sütikből, és teszi örömmel zsebre a tojásokat. Évek óta őrizzük a szebbnél szebb alkotásokat. Legalább 20 helyre mennek (rokonok, barátok, osztálytársak).

Mit kezdjek ezzel? Fogadjam el, hogy ilyen a világ?

(Jaaaa, és én nem szoktam pénzt adni azoknak a kisfiúknak, akik engem meglocsolnak. Rokon esetében igyekszem mindig személyre szóló apróbb ajándékkal meglepni, szomszéd esetében kap szép hímes tojást.)

A játék témához térnék vissza kicsit. Mi mindenkivel megbeszéltük, a tőlünk eltérő szemléletűekkel is, nagyon kedvesen. Mondtuk, hogy értékeljük, hogy vettek, hoztak, ám mi: 1. nem várjuk el 2. ha már szándékoznak adni, akkor mi lenne, ha együtt vennénk meg, vagy mi vennénk, és ők adnák oda.
Aztán közösen elolvastuk a NGy.kalauzból a játékokról való részt.
Az elején majdnem megsértődtek. Aztán azt is elmondtuk, vajon jobb az, ha elrakjuk, ők meg kérdezik majd, hogy hol a játék? Nem jobb-e őszintének lennünk?
Amikor keménykedtek, akkor kedvesen felhívtuk a figyelmüket, hogy mi, mint szülők, szeretnénk ezt a szerepünket odaadással és komolyan megélni, és ezt a játék témát is komolyan venni. Kérjük, ha jónak látják, támogassanak ebben.
Az egész diskurzus kb. 2 és fél órát tartott, de úgy tűnik, megérte. Szülinapra már nem jöttek semmi izével.

Egy baráti házaspár viszont mindig plüsst hozott eddig, és velük is megbeszéltük, hogy ez volt az utolsó alkalom. Ha nem akarják komolyan venni, akkor elő fogjuk venni a mérleget: barátság, vagy a kérésünk tiszteletben tartása. Mert egy darab rongy is többet ér, ha te varrod - mondtam a barátnőmnek - mint ez a rózsaszín zsiráf. Dehisz csak bosszantalak, mondta, és nevetett. Aztán csak nézett a nagy szemeivel, és úgy remélem, megértette.

Breeze /Gabi

Én nem tartom gáznak a pénz adást locsoláskor. Ez a mai világ tartozéka, ano, mikor én kicsi voltam, anyu adott minden fiúnak. Szerintem ha pl. Bencével meg is beszélnétek, h ne fogadja el, rosszul érzné magát.
Én, ha fiam lenne, asszem elfogadnám, hogy ez van. Végülis értelmesre költi, ahogy írod. (Emlékszem, ciki volt 12 éves kor fölött kizárólag tojást elfogadni, a fiúk szégyenkeztek, ha nem kaptak pénzt.)

Gabi,
egyetértek Mártival, ha járnak locsolkodni, és ha kap pénzt: ez van. Bencus már érzi az értékét, nem úgy, mint egy 6-7 éves gyerek.
(Szerintem Alex pl. nagyon örülne, ha egyévi zsebpénz hullana az ölébe egy kellemesen eltöltött nap után.)
(Idén Olivér megy locsolkodni, osztálytárs apukája elviszi őt is, de osztálytársakhoz mennek, meg a tesók osztálytársaihoz, tehát nem tudom, hoyg ott lesz-e pénzezés...)

Locsolópénz: értem én, hogy ez része a mai világnak, mégis nehéz elfogadnom. Nekem még az is bajom vele, hogy röpke pár óra alatt tizenezer forint gyűlik össze...
Valószínű igazatok van, örüljek együtt Bencussal. Most egyébként bicaj javításra, tuningolásra gyűjt. Szerintem rá is megy az egész kereset.

Engem meg az zavar mostanság, hogy már a nyuszinak is lehet levelet írni, hogy mit hozzon húsvétra. Bármit "toj", csak jónak kell lenni. Ha nemvagyjó, nem tojik a nyusz.

MIért, miért, miért.

Nálunk a nyúl nem hoz ajándékot, csak tojás van meg csokinyúl. Lehet menni locsolkodni és ott csokitojásokat begyűjteni. Ajándék nincs. Van viszont szépséges évszakasztal. Majd igyekszem képpel is ilusztrálni. Na meg olyan álom mint Szilviéké, de lassan felnövök én is a feladathoz.

Ami,
az enyém elég lomha mostanság, úgyhogy nem nehéz ám túlszárnyalni!
Képet, képet!

Én régebben mindig csináltam valamit nekik, pl. filcnyuszit varrtam. Most Timó meg Masa (öcsém kétéves kislánya) kapnak egy-egy Indianyó féle kötött lovat, a nagyok meg közösen egy matricafestő készletet (én utálom, de ők nagyon szeretik, és elfogyott.) Meg csokik. És elvileg minden elrejtve anyukám kertjében, Szentendrén, de most nagyon sok esőt mondanak, nem tudom, mi lesz így...

Kedves Savitri!
az előbb megpróbáltam egy privát üzenetet küldeni, de vagy nem ment el, vagy rögtön kétszer...

Mi a XVI. ker-ből járunk a XVII.-ker-i oviba, amiről írtad , hogy Nálatok szóba jön. Ha bármi kérdésed van szívesen válaszolok!

sziasztok:)

érdekes ez az ajándékozás dolog. Kicsilányom most volt 1 éves, és mikor szóba jött, hogy mit fog kapni, a legjobb indulattal mondta pár barát, hogy valami szuper zenélős készségfejlesztő játékot vegyek, mert azt nagyon fogja szeretni, náluk is mennyire imádták a gyerkők. És tényleg jóbarát és tényleg jó szándékkal...de kifejtettem nekik, hogy épp azon vagyok, hogy a meglévő készletet is teljesen leépítsem, és rossz volt, hogy kicsit azt éreztem, hogy ezzel őket bántom meg, mert hogy ők meg épp azáltal is érzik magukat jó szülőnek, hogy megvesznek ilyesmit. Úgyhogy már előre látom, hogy nem lesz ez könnyű:) egyébként ezt a manócskát kapta Borcikám:)



nagyszülők szerencsére mindig kérdezik, hogy mi kell

gergy

engem nagyon érdekel minden a 17. ker. oviról, pláne ha tudsz valamit arról, hogy lesz-e a jövőben is w-ovi az Aponyi utcában? mert ez a gárda elköltözik, ha jól tudom. köszi:)

Maminti

Nekem nagyon szimpatikus, hogy kitartasz a belső sugallataid mellett. Mivel én is hasonlóan teszek

Nálunk is "csak" egy baba volt a szülinapra, meg egy torta. Ha láttad, tán emlékszel, ha nem láttad:

http://www.babanet.hu/tarsalgo/viewtopic.php?t=435568&postdays=0&postorder=asc&start=1300
itt atorta, és a babinka meg:

http://www.babanet.hu/tarsalgo/viewtopic.php?t=52842&postdays=0&postorder=asc&start=2200

Ettől függetlenül nagyon nagy élmény volt, mert annak ellenére, hogy nem volt vendég (betartottam, amit Vekerdy ajánl, hogy ahány éves a gyerek, annyi vendég legyen, tehát senkit se hívtunk /vártunk aznapra), férjem meg én is szépen kiöltöztünk, Elit is kiöltöztettem, szépséges fényeket gyújtottam, visszaemlékeztünk Arra A Napra, az egész szülésre, születésre, még azt is megmutattam neki, hogy hol született (mivel itthon), és aztán ünnepeltünk.
A babának nagyon örült, a tortát imádta, mi meg még bort is ittunk. Kész, ennyi, gyönyörűség emlékezni

Ez a manócska nagyon édi, biztos, öröm lesz a kicsidnek, és nem utolsó sorban:
Boldog szülinapot, sok áldást neki és szüleinek

sziasztok:)


[engem nagyon érdekel minden a 17. ker. oviról, pláne ha tudsz valamit arról, hogy lesz-e a jövőben is w-ovi az Aponyi utcában? mert ez a gárda elköltözik, ha jól tudom. köszi:)

pü ment, ha elment

sziasztok:)

Márti:)
tünemények ezek a babák (a "nagy" is és a kicsi is:) ). Isten éltessen titeket is!
Ezt még nem hallottam, hogy annyi vendég, ahány éves (bár én most voltam 30, és kb stimmelt:) )...ez miért jó így? mert máskor is találkozik a pici a nagyszülőkkel, nagybácsikkal/nénikkel, ezért gondolom, hogy ennek talán valami spirituális oka lehet? nálunk volt "nagy" buli, itt voltak a szüleim és a tesómék, mindannyian - az ünnepeltet is beleértve - nagyon élveztük:)

voltam ma a 17. ker. w-ovi "szülőijén" (hála gergynek az infóért), hát engem teljesen meggyőzött! Eddig még nem találkoztam személyesen senki waldorfossal, és kicsit féltem, hogy nem lesz-e majd teljesen más, mint ahogy azt én elképzeltem, de nem, vagyis de, még jobb volt az egész, mint ahogy reméltem:) ott a helyünk! Savitri is ott volt, jófej:)

kérdés: benti játékokról már volt szó, de mi a helyzet a szabadtéri játékokkal? mondjuk mennyire "waldorfos" egy csúszda? Gondolom, az lenne az ideális, ha lenne a kertben nagy ágasbogas megmászható fa, egy kis dombocska, amin le lehet gurulni/csúszni, esetleg egy fáról lelógó kötél, amit lehet csimpaszkodni/lengeni...de sajna nekünk ilyesmi nem terem a kertben. Van viszont egy fa hintaállvány és egy kisház (ez sajna műanyag), és egy homokozó, és most terveznénk egy faemelvényt csúszdával, ha összejönne. vagy lebeszélnétek róla? néha megyünk játszótérre, ott nagyon szereti Matyi az ottani csúszdás várat, de olyan mocskos az a tér, és folyton megrongálják a játékokat (néha tényleg életveszély), hogy inkább otthon játszunk (és hívjuk a barátokat). és mi a helyzet pl az oly "menő" kismotorral? Azon kívül, hogy általában műanyag - bár már lehet fából is kapni - ezen kívül mi kifogást találna benne Steiner? nekünk van egy örökölt darab, Matyus soha nem használta, valamiért ráülni se volt hajlandó, de pici Borkám még potenciálisan használhatná majd...ha megtartjuk:) igen, tényleg vacak műanyag, de fából horror áron van, bár tényleg kiváncsi vagyok, hogy egyáltalán arról a fajta mozgásról van-e valami hivatalos w-vélemény;)

bizony mi is voltunk szülőin és és nagyon nagyon lelkes vagyok
alig bírok magammal, pedig semmi igazán új nem derült ki számomra.
de az egész hangulat nagyon megragadott, na meg az óvónők.
nagyon sajnálom, hogy elköltöznek, mert az azért kiderült, hogy ez előbb vagy utóbb be fog következni.
én valószínű megyek utánuk. na már ha egyáltalán beférünk a csoportba. most aztán izgulhatok.
azért is sajnálom a költözést, mert szerintem az az épület fantasztikus. persze a jövőbeli épületről meg ugye nem lehet tudni semmit.

olyan érdekes, hogy most már 2 ovit ismerek belülről és hogy bár az alaphangok ugyanazok, azért nagyon más a két épület.
a játékok is mások.
a babák persze kb ugyanolyanok, itt is van kis konyha, meg babázó sarok, vasalók, mindenféle kendők
vannak kötött kantárok(vagy horgolt?)

de pl nem láttam építőkockát, amiből a manófalván 3 nagy kosár is van(szabályos elemek, kövek, szabálytalan elemek, vastag faágak szeletelve lyukakkal+ a lyukakba illő botok )

itt a rákosmentinek viszont elég komoly járműparkja volt kis faautók meg egyebek.
nagyon tetszett, hogy itt a konyha kicsit egytér az egyik szobával. Manófalván pl nem nagyon lehet beférni a konyhába több gyerekkel.

az évszakasztal itt egy egész komoly építmény, asztalra hasonlít a legkevésbé most épp tele virágtündérekkel

ezek persze csak apró különbségek, de azért érdekes megfigyelni

az egész annyira kellemes és felemelő volt. könnyed és fényes.

Gondolom, az lenne az ideális, ha lenne a kertben nagy ágasbogas megmászható fa, egy kis dombocska, amin le lehet gurulni/csúszni, esetleg egy fáról lelógó kötél, amit lehet csimpaszkodni/lengeni...

Pontosan. A mi (leendő) kertünkben sem lesz (egyelőre) ilyen, viszont én azt tervezem, hogy beszerzünk (még nem tudom, honnan) 1-2 olyan naaagy farönköt, arra lehet mászni, az lehet vonat, autó, pad, konyhapult, akármi. Meg homokozót, és lesz egy kis rész a kertben, ahol szabadon kertészkedhetnek. Talán még egy kis tó is, amiben lehet halakat tartani, vagy ami odavonzza nyáron a madarakat.
Annyi élményt nyújt egy kert, hogy szerintem kár elterelni róla a figyelmüket kész játékokkal, amik ráadásul drágák és csak pár évig használják őket, utána meg megint gond, hogy mihez kezdj velük.

pici Borkám még potenciálisan használhatná majd...ha megtartjuk:)

Szerintem tartsátok meg Borkát.
Ami pedig a kismotort illeti, nézd meg egyszer, milyen pozícióban van a lábuk (a gyakorlott motorozókat érdemes figyelni: kb. 120'-ok "ír le" a lábuk). Normálisan használná így a lábát??? Nem igazán, vagyis természetellenes mozgás, a csípője, lába nem úgy fejlődik, ahogy kellene. Állítólag a fával nem tudnak így menni, ezt nem tudom.
Igazából szerintem nem is az a gond, ha a játszótéren vagy az utcán megy vele egy-két kört, de hogy mindenhová így mennek... Szerintem káros, ha hosszú távon máshogy használja a lábát, mint ahogy természetes lenne.

Pindi

Pindi és ismét és ismét egyetértünk

A különböző mászó alkalmatosságoknál - úgymint farönk és kötelek és fák-bokrok) én sem tudok jobbat egy kertbe. Persze a homok és sáralkalmatosságok is fontosak, de olyat meg könnyű beszerezni.

Ha egyszer lesz egy kertünk - és még nem lesz kamaszkorú a gyerekem akkor én is ilyeneket szeretnék neki.

Gergy ne tarts magadban az infókat az oviról, ez a topik erről szól! Mi többiek is hadd okuljunk.

Pindi: mi nemrég jártunk egy fatelepen, vagy micsodán faanyagot venni polcokhoz és ott vannak rönkök minden méretben. Amit már nem tudnak tovább feldolgozni, azokat el is lehet vinni ingyen. Egy kis pénzért lecsiszolják egy géppel a veszélyes részeit, ha épp úgy vágták le.

sziasztok:)

tegnap arra jutott a családi kupak, hogy tanácsotokra megtartjuk Borkát

de tényleg köszi pindi a véleményt, tök jókat írtál és ez megint megerősített abban, hogy vissza kéne kanyarodnom arra az eredendő természetes útra, amiről letérített eddigi életem. Már én is látom szemeim előtt a naaagy rönköket, már csak egy jó lelőhely kéne Gyerekként én mázlista voltam, kertünk tele volt hatalmas ágasbogas fákkal, melyekről köteleket lógattunk le, és melyeken komplett lakóhelyeket rendeztünk be néhány deszka és kiszuperált takaró segítségével, és ezekhez a játékokhoz fűződnek legszebb gyerekkori emlékeim.
erről jut eszembe másik legkedvesebb gyerekkori játékunk - hátha kipróbáljátok:) - "pókicázás" nevet adtuk neki, tesómmal kaptunk anyutól 1-1 spulni cérnát és ezzel teljesen behálóztuk a gyerekszobát, került fonál minden képtartó szögre, minden polca, asztallábra, csillárra, és persze a már kifeszített hálóhoz is folyamatosan rátekertük az újabb elágazásokat, végül már csak kúszva lehetett közlekedni, akkor anyukám feladata volt, hogy átjuttassa a munkánk máltó jutalmát a hálón, és a háló közepén jó beuzsonnáztunk:) én voltam Pókica, tesóm Pókpaca és anyukám Pókmaca

Bár totálisan egyetértek Pindivel és Indivel, azt azért hozzátenném, hogy a mászás, csimpaszkodás olyan rettenetesen fontos, hogy ha ez ágas-bogas fán nem megoldható,akkor én biza (ha lenne kertünk), megvenném az állványt, ahol a csúszda mellett van bőven hely kötélhágcsónak, egyszerű kötélhintának (egy kötél, alul egy nagy csomó vagy középen átfúrt kerek lap), és más ilyesminek.
A tavalyi elsős osztálytanító tapsztalata az, hogy ebben nagyon el vannak maradva a mai gyerekek, és ez kihat az írás-olvasára, az érzelmi képességekre, a csontfejlődésre, mindenre.
És persze, "kész játék", de attól még egy egészséges gyerek képes mással is játszani. A suli-udvarunkon van csúszdás mászóka is hintákkal, egy trójai faló, egy "emeletes" fa házikó (ez utóbbi kettő a fiam osztályának a műve) és persze nagy rönkök és homokozó. És mindent használják, nem a hintánál állnak sorba ötvenen...
Szóval szerintem nem mumus a mászóka.

["voltam ma a 17. ker. w-ovi "szülőijén" (hála gergynek az infóért)"
Örülök, hogy sikerült savitrivel eljutnotok!

Indi: szívesen írok "hangosan" is a fórumra, csak szerettem volna előbb visszaovasni a bejegyzéseket. Miközben olvastam többször belebotlottam a XVII. ker-i ovit érintő kérdésekre, így gondoltam gyorsan kiküldöm külön üzenetként az időpontot.

Én Gerley Éda vagyok, és két nagyobb gyermekem jár a XVI.ker-i Rákosmenti Waldorf suliba, a két kisebb közül pedig Marci most ballag a XVII. ker-i Rákosmenti W. oviból át a suliba, Domi pedig ősszel ballag be az oviba először.

Többször olvastam, itt, hogy költözik az ovink.
A helyzet az, hogy nem költözik, hanem szeretnénk egy új ovit alapítani az iskolához közel is, mert abban a kerületben nincs még Waldorf ovi, igény viszont hatalmas. (Korábban együtt volta a két intézmény a XVII. kerületben, de iskola kinőve épületét, elköltözött a XVI. kerületbe.)
Két éve dolgozunk (jelenleg 35 család jelentkezett és segít) az ovi megszületésért, sokmindent elértünk már, de nincs még megfelelő bérelhető épületünk.
Aki közel lakik valamelyik Rákosmenti Waldorf intézményhez és van kérdése -írjon, szívesen válaszolok!
Éda

Szilvi, nagyon köszi a véleményt!:) átrágjuk, megfontoljuk a dolgot, nagyon tetszik nekem, ahogy te látod/láttatod ezt az egészet, ez még így is bőven elég kezdetnek, aztán majd kiderül, mivé alakulunk. Blogodat lelkesen olvasom mindig, gratulálok ehhez is, ahhoz is, mindenhez! És köszönöm, hogy megosztod velünk a gondolataid, esetemben ez az egész kisember-blog-élmény hatalmas megerősítés az elhatározásban, hogy waldorfosok (és nagycsaládosok ) szeretnénk lenni!

Szia Éda!

A helyzet az, hogy nem költözik, hanem szeretnénk egy új ovit alapítani az iskolához közel is

nem mellékes információ, hogy a 2 óvónőt viszont szeretnétek "elköltöztetni" és ők is minden kérdés nélkül költöznek ha sikerül épületet találni/ovit alapítani a XVI. kerületben
szóval egy kicsit mégiscsak az van, hogy az ovi költözik.

persze lehetne toborozni is sok szülőt a 17. kerületből, hogy alapítsunk ovit. itt akkor ugye épület már volna, csak óvónőt kéne találni.

én most életemnek egy olyan szakaszában vagyok, hogy képtelen volnék egy ilyen alapításra, főleg hogy a lányom ősztől már óvódás lenne, azaz nincs is túl sok idő, meg ugye az se biztos, hogy ősztől "felszabadulna" az épület.
Így én a magam részéről, úgy döntöttem én ehhez a 2 óvónőhöz szeretném járatni a kislányom, a helyszín meg nem érdekel.
Persze Solymárra már nem biztos, hogy utánuk mennék, de a 16. ker. még észszerű vállalásnak tűnik.

kicsit riaszt, hogy már 35 család dolgozik ezen az ügyön, mert ez már majdnem 2 teljes csoport, ami megintcsak új óvónők szervezését jelenti. ez nekem megint egy bizonytalansági tényező

van már erről elképzelés? 2 csoportot terveztek? ha igen van már óvónő jelölt?[/url]

Sziasztok!

Indiííí (kiabálás, de halkan, mert alszanak a gyerekek ), nekem nincs meg a mailcímed, és nem tudom a blogod sem olvasni, mi a teendő?

Fáramászás szuper: nálunk ezt a nagyi tudja, én nem tudtam, mennyire kell, ha vele vannak a gyerkők, 5 percen belül biztos, hogy egy fa tetejére kerülnek...Szoktak is sandán lesni ránk a játszótereken...!

[size=12]
Ami pedig a kismotort illeti, nézd meg egyszer, milyen pozícióban van a lábuk (a gyakorlott motorozókat érdemes figyelni: kb. 120'-ok "ír le" a lábuk). Normálisan használná így a lábát??? Nem igazán, vagyis természetellenes mozgás, a csípője, lába nem úgy fejlődik, ahogy kellene. Állítólag a fával nem tudnak így menni, ezt nem tudom.
természetes lenne.

Pindi

Ezt nem igazán értem. Kik a gyakorlott motorozók? Saját korosztájában a gyerkőcöm annak számít, de akárhogy nézem sehol nem ír le ennyi fokot a lába (lábfeje, melyik ízület?) Nem úgy fejlődik a lába ahogy kellene? Hol olvashatnék erről?
Köszi.

"nem mellékes információ, hogy a 2 óvónőt viszont szeretnétek "elköltöztetni" és ők is minden kérdés nélkül költöznek ha sikerül épületet találni/ovit alapítani a XVI. kerületben
szóval egy kicsit mégiscsak az van, hogy az ovi költözik."

A két óvónénink szeretni az iskolához közelebbi oviban dolgozni, de a vezető óvónő ( a mostani) dönti el kit vesz fel, aki ugyanazat a Waldorf szellemiséget tudja képviselni, mint amit ők ketten.

A harmincöt család az inkább egy erős egycsoportot jelent, mindig vannak olyanok akik meggondolják magukat, vagy több helyre jelentkeznek egyszerre. De igen , hosszútávon nyugodtan lehetne kétcsoportos ovi a XVI. kerületben, van rá igény. Szerintem elsőre induljon be egy csoport, és megerősödve lehet erre később építeni.
Valószínúleg idén már az se indul be, épp ma kaptunk értesítést arról, hogy az önkormányzattól nem tudunk bérelni és eddig családi házat nem találtunk megfelelőt.

Örülök, hogy olyan szimpatikusak voltak elsőre a z óvónénik, hogy akár messezbb is járnál a kedvükért
Az egyik ovis anyuka aki az ovi mellett lakik mondta, hogyha Szombathelyre kerülnek az óvónénik akkor ők is odamennek , jgaz ő már évek óta hozzájuk járatja a gyerekét.

Picinke küldjél priviben egy email-címet!

Indi, oké!

Lenne egy kérdésem, kicsit "súlyos" : megszereztem a Madárhang-kalauzt kazettán (3 darab), de nincs borítója: és az a rengeteg madárhang egymás után, nem tudom, melyik jön sorrendben, nem lehet rákeresni. Nincs meg valakinek véletlenül a lista, a madárhangok sorrendje? Tudom..

http://www.youtube.com/watch?v=Pne0avs34-4

Persze, ezt lehagytam: mondják hangok közben, melyik madár jön, csak kb. jó lenne tudni, melyik merre van.

Fú, Picinke Msot egy hosszú gondolatot indítottál el bennem, tudod, a waldorf szenmléletben folyton ez az ütközőpont: Miért kell azt tudni, hgoy melyik madár énekel épp? Mit kapunk ettől az információtól? Közelebb kerülünk a madárhoz magához? Tudjuk, hogy milyen az a madár? És vajon egy pci gyermeknek kell iylen információkat tudni? Majd folytatom a gondolatmenetet, most loholok - szokás szerint

Maradok szeretettel

Sziasztok!

Kicsit off leszek. Hétfőn megyünk a OSZK-ba előadásra, de a nap folyamán valamikor szeretnék BKV-val elmenni a Király utcai Katicába. Kedves ovis és iskolás szülőtársak megkértek, hogy hozzak pár cuccot (Kb. 70 krétát, mesegyapjút stb.).

Mivel és hogyan jutok el oda? Janka velem lesz, hordozókendőbe tudom tenni.
Szerintetek?

GAbi és mi pedig a Katicától úgy 10 percnyire lakunk ám
78-as troli ott áll meg néhány háznyira, ez a Kossuth térről megy a Keletiig. Mi is készülünk egyébként oda, de csak nyitáskor tudunk menni, mert nekem munkanap, de muszáj a fiacskának néhány krétát-ceruzát vennem, mert az a születésnapi kívánsága

Hol van az OSZK? Lehet, hgoy tudnánk egyéb járművet is ajánlani, elég jó helyen van a Király utca - Lövölde tér

Hol van az OSZK? Lehet, hgoy tudnánk egyéb járművet is ajánlani, elég jó helyen van a Király utca - Lövölde tér

A Várban. (Csak onnan jöttem rá, hogy végiggondoltam, hova mehetnek hétfőn, és Sheila előadása ugrott be, az pedig a Széchenyi könvytárban lesz.)

Nem tudni, mi lesz a sztrájkkal. Ha NEM LENNE, akkor várból lesétál a Halászbástyánál a Batthyany-ra, onnan metró a Kossuthig, vagy séta helyett várbusz a Moszkvára, metró, és Indianyó trolija.
De ha lesz sztrájk, akkor.... nem tudom.

Indi , jó...! Értem a "problémát". Valószínű, hogy az én ilyen irányú szörnyű tudatlanságom hajt, hogy jobban megismerjem a dolgot. Épp most olvasgatom Schmidt Egon madaras
könyvét, írja, milyen zomorú, hogy a gyerekek a fülemülét sem ismerik már meg, még ha az ablak alatt énekel, akkor sem.
Nem sulykolnám én a gyerekbe a neveket, csak ha járjuk az erdőt, és hallunk-látunk állatokat-növényeet nem
baj szerintem, ha tudjuk a nevüket akár (nem csak a rókáét meg a harkályét mondjuk--mert én kb. ezen a szinten ismerem az állatvilágot ).
Szóval a salátaboglárka meg az árvacsalán már nem ment a hétvégi kiránduláson, csak a sima csalán és a pásztortáska. Fák sem, csak a fenyő, tölgy, nyárfa.
Meg hosszú is az idő, mire belejövünk gyerekek-felnőttek, mi micsoda ám...Gombából megy nekem a tapló, a pöfeteg, talán a tinóru-kész.
Számomra inspiráló és költői is tud lenni akár egy szép virágnév, jó esetben az ember szeretetből nevezi el a dolgokat...üstökös gyöngyike...olocsáncsillaghúr...odvas keltike...

Picinke waldorféknál ezt úgy oldjuk meg, hgoy elmegyünk sétálni (lehetőleg minden héten egyszer ugyanazon az útvonalon, vagy havonta egyszer ugyanarra, hogy megfigyeljük a természet változásait) és magyarázat nélkül nézelődünk, figyelünk, majd utólag, esetleg, utánanézünk, mit is láttunk - ha már lerajzoltuk, leülepedett, mert egyébként csak üres információtömeg marad.

Példa erre: a feketerigó füttye nekem onnan érdekes, hogy felidézem azt a képet, ahogyan csücsül az egyik fa tetején, hogyan emeli fel a fejét, amikor áténekel a másik fa tetején lévő vetélytársának, és micsoda szépet énekel - de a jelenség van előbb, az ének hozzárendelése már az egész képhez történik.

Jaaaaj tényleg! hétfőn sztrájk lesz és még ma is azt mondták a hírekben, hogy midnenképp lesz sztrájk

GAbi HA nyitva a Katica holnap, akkor én szívesen elmegyek megvenni a kérdéses dolgokat és hétfőn majd később tudunk találkozni - mindjárt nézem a nyitvatartást és a telefonszámodat elő is keresem. nekünk gyalog is egy fél óra maximum, úgyhogy nem gond odamenni, akáér hétfőn délelőt is megpróbálkozhatunk vele

Nyitva! No mindjárt felhívlak. pusz

bocs az OFFért

Sziasztok!

Először is bocsánatot kérek. Azt hittem, hogy Sheila előadása köztudott.

Tegnap este már se számítógép, se tévé nem volt bekapcsolva (tévé egyébként is naggggyon ritkán), így a sztrájkról sem tudtam.

Indi, mégegyszer nagyon-nagyon köszönöm!

Talán a Katica annyira nem off, csak egy picit...

Sheila előadásáról a hír szinte mindenütt fent volt, úgyhoyg köztudott., ne kérj bocsánatot.
Csak vagyunk sokan, akik ilyen-olyan okból nem tudunkmenni, és így bennünk nem "él" a dolog.

Indi, nagyon sokat segítettél, komolyan!

Picinke nebuló

sziasztok:)

Indi:) Ma ünnepeltünk, nagyon örült Matyus a lovacskának, kapott még egy kisbicót (első igazi bicaj!:) még gondok vannak a tekeréssel, de majd ráérez..., és annak a kosarában hurcolja:) Bátyám is odavolt a lovacsért, és mondta, hogy nagy lókötő lehetett, aki csinálta

Jóeste! Van ötletetek, drága cyber-waldorf-tanácsadóim , mit mondhatnék a 4 és fél évesnek, aki minden nap megkérdezi, hogyan lettek a bolygók meg a föld????? Adjatok tanácsot, mert rémesen ciki, hogy mindig azt mondom neki, majd holnap megmondom... Szokásos kérdése még mindig: de ez igazából így van, vagy csak a mesében??!!

Picinke!
A Mi?Micsoda? könyvsorozatnak van egy olyan része, hogy Bolygók és űrkutatás. Ha érdekli a fiadat, szerintem érdemes egy ilyenre beruházni, sok színes kép van benne, meg pár év múlva megtanul olvasni, és akkor is hasznos lesz

Itt meg tudod nézni, sok más jó része is van!

http://ker.eso.hu/web/szolgaltatas/kony ... %20micsoda)

Picinke,
én még véletlenül sem adnék a kezébe Mi Micsodát. (Alexnek adtunk, vonatosat, de hát vele ugye még nemtudtunk sok mindent.) Majd olyan 3.-4. osztályos korában. Tudom, ez ellentmond a mai irányzatoknak, és persze ne mis azért mondom, hoygígy KELL csinálni.
(Timó fiam Indóház magazint nézeget napi szinten, mert megszerzi a bátyjától...)
Mindenesetre ha beleolvasol egy mi micsodába, rájössz, hogy a nyelvezete sem olyan, amit szívesen felolvasnál neki. A képek szépek, igen, de minek egy ekkora gyereknek tudni egy bolygó pontos belső felépítését.
Ha nagyon-nagyon izgatja, és érzel magadban elég erőt, talán írhatnál egy 8-12 oldaals füzetet neki, netről letöltött fotókkal csillagokról, Hubble-képekkel (http://hubblesite.org/gallery/), bolygórajzokkal, teáltalad megfogalmazott mondatokkal, az ő szintjén.
Azt nem mondtam, hogy TE ne leshetnél egy Mi micsodából, a könyvtárakban megvannak.

(AMúgy a Hubble site-ra gyakran megyek csak úgy, ámuldozni.... Nagyon szeretem....)

Andi, Szilvi!:)
A legfőbb problémám a mese és a tárgyi tudás közti átjárhatatlansággal (?) van (az a bizonyos, Max Weber által leírt "varázstalanítás" veszélye lebeg itt , úgy érzem): vagy mondok egy szép mesét, akár mondát, hogy hogyan keletkezett a föld, mondjuk egy nagy teknős léptei nyomán (mongol talán), vagy elmondom a racionális, tudományos magyarázatot az ő nyelvén. De a kettő tökéletesen más lesz. És, sokszor kérdeztem már tőletek, mit tennétek/tesztek, ha a kicsi azt kérdezi, ez valóságos, vagy csak mese?
Szóval, hol húzódnak a mesevilág határai? Mert ha mondok egy tényt, pl. a bolygók nevei, vagy színe, vagy akármi, utána előjöhetek mondákkal?

A saját füzet csodajó ötlet, nagyon köszönöm, Szilvi!!

Most találtam egy könyvet, Csillagászat a címe, Wtodzimierz Zonn és Elvira Milewska írta, gyerekeknek, jópofa kis rajzok a fotók közt, sajnos, fekete-fehér. Kerestem youtube-on waldorfos bábjátékot, árnyjátékot, valamit ezügyben , de sajnos nem találtam, csak egy gingerbread man sztorit...