Új privát üzeneted érkezett!

Ez kicsit off, de a Karácsony témakörhöz szeretnék írni.
Nekem valahogy az utóbbi években hiányzik a karácsonyi hangulat a lelkemből. Biztos az van emögött, hogy sokáig próbáltam elvárásoknak megfelelni a család részéről,amivel nem tudtam azonosulni. Engem az is borzasztóan zavar,hogy már októberben "nyomatják" a karácsonyi marketinget, mindenhol feldíszített áruház, ünnepi kínálat, vegyél, vegyél, vegyél. Amikor én gyerek voltam ilyen nem volt. Ti ezt hogy magyarázzátok meg a gyerekeiteknek?Vagy egyáltalán meg kell?
Van olyan könyv amit a karácsonyi hagyományokról javasoltok elolvasni?

Köszi

Eszter

Kép
esztercica
 
 


Sziasztok!

Waldorf és a kereszténység: engem meglepett, hogy az oviban az évszakasztal fölött "Mária a kis Jézussal" kép volt, pont azért, mert úgy tudtam, hogy a Waldorf nem kötődik "konkrétan" a kereszténységhez.

Ó, én milyen szerencsés vagyok! A kóruséneklés valóban csodálatos ajándék, én kisiskolás koromban kezdtem, azóta abba se hagyom :) Aki sosem énekelt kórusban, nem érti, hogy mért ragaszkodtam ehhez az "elfoglaltságomhoz" akkor is, amikor annyi minden más dolgom is volt - hát pontosan azért. Mert feltölt, mert egész más dimenziókban mozgok egy kóruspróba után, szinte lebegek a föld felett. És a karácsonyra készülődés nálam már jóval advent előtt elkezdődik akkor, amikor a karácsonyi dalokat kezdjük próbálni. Apropo: november 30-án lesz egy adventi koncertünk (másik két kórussal közösen) a Csokonai Művház gyönyörű nagytermében (XV. ker., Rákospalota) - gyertek el, ha feltöltődésre vágytok :) (Mondjuk nem igazán gyerekprogram...)

Karácsony. Hát érdekes :) Nekünk mindig nagycsaládos karácsonyaink voltak, és nekem a karácsony akkor az igazi, ha nagycsaládos. Volt egy év, amikor Kata beteg lett és hármasban karácsonyoztunk - hát nekem az nem volt igazi karácsony :oops: Nálunk már évek óta az van, hogy 24-én ünnepelünk párom családjával (szülei, testvére családja), aztán az én családommal levonulunk a Mátrába, ott miénk egy egész üdülő. Merthogy akkor ottvannak a szüleim, testvéreim családostul, nagyszüleim, és nagynénik-nagybácsik-unokatesók. Nincs mindenki 3-4 napig, amíg ottvagyunk, ki hogy ér rá, de egy este van, amikor mindenki ottvan, akkor karácsonyozunk. Számomra az a csoda, amikor az egész nagycsalád áll a fénylő karácsonyfa körül, azt szeretem, amikor a rengeteg ajándék közül mindenki keresgéli a neki szólót, miközben azt lesi, mások mit szólnak az ő ajándékához. Már önmagában ajándék, hogy ezt a pár napot egymással töltjük, itt már nincs semmi "jaj, még ezt el kell intéznem", itt nem lehet mást, csak beszélgetni, játszani, kirándulni - egymásra figyelni, egymással lenni. És hogy a két nagymamám is ottvan - hát ez külön ajándék.

Jézuska... Hát az nálunk nincs. A karácsonyról én azt mondom, hogy az a kis Jézus születésének (hogy ki a kis Jézus, azt még nem kérdezték, a születés, meg a kisbaba misztériumát élik meg) és a fénynek az ünnepe, és ilyenkor (is) szeretettel gondolunk egymásra, és ajándékokat adunk azoknak, akiket szeretünk. Mikuláskor a Télapó hozza az ajándékokat, de karácsonykor mi ajándékozzuk meg egymást. (Párom családjában hozta a Jézuska az ajándékokat, de úgy, hogy a mama Jézuskája stb.... :? ) Azt is tisztáztam tavaly, hogy nálunk a karácsonyfát sem a Jézuska hozza - és közösen díszítjük.

A karácsony közeledtét a gyerekek az adventi naptárral tudják felfogni (emlékszem, Kata tavaly vitatkozott a nagyanyjával, aki azt mondta, hogy karácsonykor kell az utolsó csomagot levenni - nem, amikor levesszük az utolsó csomagot, akkor lesz karácsony :) :) :) ). Én készítek kis csomagokat szép színespapírba (Misunak egy szín, Katának egy másik), és szerencsére van elég kampója a felvédőnek, arra aggatom rá, mindegyik kampóra egy-egy csomagocskát (mazsola, aszalt gyümölcs, magok, mézes süti...), és reggel van a szertartása a csomagok felbontásának. Adventi koszorút nem mertem a gyerekek miatt, mert nem találtam olyan helyet, ahova úgy tudom tenni, hogy fő helyen van, ugyanott meg is tudjuk gyújtani, ugyanakkor a gyerekek nem férnek hozzá... Pedig valami fényt mindenképp szeretnék bevinni az adventbe, most ezen töröm a fejem. Meg hogy be tudom-e emelni a hanukát az adventbe... - idén december 4-én kell(ene) az első gyertyát gyújtani.

A baráti körben szellemi karácsonyt tartunk: összejövünk (gyerekek nélkül...), gyertyafényben körbeülünk, és sorban átadjuk egymásnak (mindenkinek) a szellemi ajándékainkat, ki-ki amivel készült: egy verset, egy éneket, valami zenét, egy elbeszélést - mármint hogy van, aki szaval, van, aki énekel, aki feltesz egy zenét, aki papírokat oszt szét és közösen hajtogatunk valamit stb. stb. És persze valami személyes felvezetéssel kezdi mindenki.

Mi így.

Egyébként szívesen viszek egyszerű karácsonyi kórusműveket egy következő babavarrásra :)

GyeZsu
gyezsu
 
 


Eszter, teljesen megértelek. Még jónéhány évvel ezelőtt, egy napsütéses októberi napon, amikor sokak rövidujjú pólóban mászkáltak, betértem a budai skálába, és karácsonyi dekoráció fogadott. Szerdán, hogy dolgozni mentem, a Móricz Zs. körtéren télapók mászkáltak. Csak arra tudtam gondolni, de jó, hogy a gyerekek nincsenek velem... Engem is iszonyúan nyomaszt, hogy a karácsonyra készülődés abból áll, hogy azt ordítja a képembe minden, hogy "vásárolj-vásárolj-vásárolj, minél többet, minél több pénzért". Én ettől úgy próbáltam függetleníteni magam, hogy igyekeztem nem járni a városban. És szorgosan jártam a kóruspróbákra :) A hangulatot megteremteni pedig borzasztó nehéz. Látod, amikor szűk családi körben karácsonyoztunk, nekem sem sikerült "megélnem" a karácsonyt. (Mondjuk viszonylag hirtelen is jött, nem tudtunk rá felkészülni.) Hiába volt karácsonyfa, hiába voltam azokkal, akiket szeretek, hiába énekeltünk, hiába ajándékoztunk - nem ment. Mert ez nem olyan dolog, amit csak akarni kell. Ha szereted a zenét, megpróbálhatod a Händel Messiást, a Bach kantátákat - engem ezek nagyon "hangulatba hoznak", de kinek mi. Amikor a pénteki apai áldásunkat keresgéltem, akkor csak ez számított. Hiába van ott az Ároni áldás, amit zsidók-keresztények egyaránt használnak, szépen lehet énekelni - engem az nem érint meg. A Hegedűs a háztetőn c. musical szombat esti imája viszont megérint. Úgyhogy azt költöttem át magunknak. Neked is sok sikert, hogy megtaláld a magad-magatok karácsonyát!

GyeZsu
gyezsu
 
 

 
 

Ilkamama,
hát, én sem vagyok járatos az antropozófiában, meg mivel én hiszek a lélekvándorlásban, nembiztos, hog yén vagyok az illetékes. (Javasloma Karma kontra Kegyelem topikot, ha még nem láttad.)

Szopi: volt egy (nem antro) homeós doki nénink sokáig, nagyon szerettük. Ő sem jaavsolta egy éves kor utána szoptatást. Nem a gyerek miatt, MIATTAD. Hogy az az anyai szervezetből már olyan sokat kivesz, hogy az már nem biztos, hogy jó hosszú távon az anyának. Ezzel együtt amelyik ygerekemet én választottam el, azt azért, mert ÉN akartam, nem azért, mert a gyerekdoki, vagy Steiner mondta.
S. azt is mondta, pl., hogy 7 éves kor előtt a gyerek ne viseljen a szabadban rövid ujjú, rövid szárú ruhát/nadrágot. Értem én a burkot, és igyekszem, és pl. gyakrabban van rajtuk sapka, mint az átlag velük egyidős nem-w.-os babákon, de hát a nyári melegben akkor is sort és póló...
h_szilvi
 
 


Mennyi gépelési hiba, bocsánat!!!!!
h_szilvi
 
 


Jó estét, kedveseim! Itt Földanya jelentkezik :lol: (ez a nagykovácsi utazás alatt ragasztotta rám egy ismeretlen "tisztelőm" bár ő nem pozitivumként emlitette, én megtisztelve ézem magam és hazafelé is még ezen nevetgéltem)

GYezsu :) Gyorsan veled kedzdem, mert már tegnap is akartam irni, hgoy mennyi örülök a családi ünnepek alakulásának. Mire irom ezt, ti már túl vagytok a szombati áldáson, igy most biztosan tele a szived örömmel :) És kérdés nélkül megválaszoltad az áldásra vonatkozó kérdésemet, a szövegét leirod? Szerintem a Hegedős a háztetőn egy méály spirituális mű, én modnjuk olvastam a kisregényt is,a miből készült, azt is szeretem, de ez a zene hozzá Sunrise, sunset ááá beleborzongok. Nagoyn örülök, hogy ilyen szépen alakulnak a dolgok!

Az antropozófia vallások felett (nem felsőbbrendűen értem, de nem is mellérendelően, hiszen nem vallás) álló filozófiarendszer. Alapja számos vallásban megtalálható, középpontjában a "Golgotai Misztérium" áll. A waldorf pedagógia keresztény ünnepek köré épül - a mi zsidó-keresztény kultúrájú világunkban. Nyilván egy egyiptomi iskolában az iszlám ünnepek köré, mig Indiában például keresztény ünnepeket egyáltalán nem ünnepelnek - mert nem értenek hozzá, ott a hindu, párszi és muszlim ünnepek az alapkövek.

Steiner tanácsát a szoptatásról én sem értem és nem is fogadnám meg. Bár ő egy különlegesen "tisztánlátó" ember volt, azért nem minden tételét kell szentirásként elfogadnunk :wink:

Meséltem ma egy kicsit Szent Mártonról, ha gondoljátok, akkro egy kicsit kezdjünk el óőla itt a topikban is beszélgetni - lévén a Márton-nap ő a következő ünnep és szerintem ez egy midnenki számára sokat adó ünnep.

Kannácska :) az asztali áldásokat leirnád ide a topikba? Nemcsak én örülnék :)
indianyo
 
 


sziasztok,

örülök hogy írtatok egy kicsit a karácsonyról és hogy ki hogy ünnepli. igazából én is bajban vagyok vele egy kicsit, most van alakulóban és tanácstalan vagyok. Ez lesz a második karácsony a lányunkkal de igazából az első igazi. Tavaly még kicsi volt ehhez. De pont ezért szeretném megünnepelni vele. Indi nagyon tetszett amit írtál hogy minden reggel gyújtottatok egy gyetyát advent alatt és énekeltél.

Savitri problémája nálunk is fennáll, apu részéről ő egyedül van ill. bátyámmal. Anyu meg a nagymamámmal, de oda évek óta 25-én megyünk. Apunál ünnepel viszont a nagycsalád. Mi, nagynénémék, bátyám. Na nem olyan nagy család:)

Viszont ha ott ünneplünk mi is akkor hiányzik az intimitás nálunk is, az az ünnep amit csak mi hárman szeretnénk átélni. Viszont ha meg nem megyünk apukámhoz akkor az egész karácsony arról fog szólni hogy furdal a lelkiismeret. ráadásul apunál sajnos az évek során kicsit sablonos lett a karácsony. mindig ugyanaz. a vacsorát én csinálom talán már ezért sem szeretem az egészet. pedig probálok pozítívan állni a főzéshez de még nem sikerült "nem tehernek" tekintenem és ez kicsit zavar. hiszen a karácsony pont arról szól hogy adjunk én szívemből szeretném adni a vacsorát de valami zavar benne. hogy mi arra még nem jöttem rá.


Mostanában azon gondolkozom hogy 23-án este feldíszítenénk a fát azt még nem döntöttem el hogy gyerekkel vagy nélküle és mikor 24-én felébredünk akkor adnánk oda az ajándékokat. ünnepi reggelit készítenénk pl. palacsinta :)

na bocsi nem akartam butaságokat írni csak jó volt leírni hogy én még bizonytalan vagyok, kicsit olyan mintha még mindig a zsüleimnek és nem a magam családjának szeretnék megfelelni. Remélem kinővöm egyszer :)

jó éjt Laura
tabajd
 
 


Szoptatás & Steiner: Azért nem javasolja a 6 hónap utáni szoptatást, mert akkor a gyerek túlságosan kötődik az örökletes, anyai erőkhöz. Én könnyen belátom, hogy ez így van, csak azt nem, hogy ez miért baj. Pontosabban az anyai ösztöneim tiltakoznak ellene. De ugye az ösztönök nem feltétlenül spirituálisak... :) Természetesen én sem választottam el egyik gyereket sem félévesen.

Lélekvándorlás vs. kereszténység: ha valaki elmeséli, miért nem összeegyeztethető a kettő, akkor megpróbálok válaszolni rá. (De ez szerintem is már a Karma kontra kegyelem topik kompetenciája.)

Ugyanígy, hogy mi a gond a Mária-Jézus képpel. Én csak néhány könyvet olvastam Steinertől, de nagyon keresztény, a szó legmélyebb és legtisztább értelmében. (Legalábbis számomra az. Persze kinek mit jelent a kereszténység, túlságosan sok minden rakódott rá az évszázadok alatt.)
Gyezsu, nem tudom, nálatok melyik kép volt, ahol én jártam, ott Raffaello Sixtusi Madonnája. Ez egy misztikus kép, állítólag gyógyító hatása van, majd egyszer erről is beszélhetnénk. (Egyébként ebben az értelmezésben nem sok köze van a valláshoz, Mária és Jézus nem a bibliai Máriát és Jézust jelképezik itt.)
(És ha már itt tartunk, ki tudja, hol lehet egy reprót beszerezni?)

Pindi
pindi
 
 


Indi, leírnád ide is amit meséltél tegnap Szent Mártonról? Mert én sajnos ebből kimaradtam.. :oops:
Laura, most kicsit megnyugodtam, hogy más is bizonytalankodik Karácsony ügyben :)

Eszter

Kép
esztercica
 
 


Indi,

igen, én is nagyon szeretném, ha ide is leírnád amit meséltél Szent Mártonról!
anyakati
 
 


Sziasztok!

Engem ezekben az ünnepekben az érdekel még, hogy akinek névnapja van akkor (Márton napkor a Marcikról, Mihály napkor mondjuk Misuról :)) megemlékeznek?

Indi, nem volt tegnap péntek este :oops: , felborult teljesen a hét... (ma is szombat van, de apa dolgozik...) De az áldás szövege (a dallamot tudod hozzá): "Óvd meg, Uram, őket a rossztól - Ne hozz rájuk szégyent és bajt - Nevük legyen fényes az Ígéret Földjén majd - - Legyenek az ősökhöz méltók - Rájuk az ég áldása száll - Óvd őket Uram - Katát és Misut - Ááááámen." (Ez még az eredetileg kitalált közös, szét kell majd szedni. Most már azt is tudom, hogy születésük sorrendjében kell megáldani a gyerekeket.)

Sunrise-sunset - ezzel kezdődött az esküvőnk, ez szólt, miközben szüleink házassági képétől kezdve az esküvői meghívónkig levetítettük az (egyszer csak összekapcsolódó) életünk képeit. Aztán kigyulladtak a fények, felgördült a függöny, én elénekeltem s menyasszony búcsúzását szüleitől (egy zoborvidéki lakodalmasból), s mindettől az anyakönyvvezető olyan zavarba jött, hogy háromszor is elrontotta az első -egyébként rutin- mondatot. Hát, szép volt... és jó, hogy még mindig tart. :)

GyeZsu
gyezsu
 
 


Még egy kis Mihály-nap
Hogy az ünnepek milyenek legyenek az óvónők döntik el, ebbe nincs beleszólásunk. Jól is van ez így. Idén azért van több változtatás is, mert egyik óvónőnk elment, és két új érkezett. Nyilván újra átbeszélték az ünnepeket is, és sok jó változtatást vezettek be.
Sajnos a betakarítás nem azt jelenti, hogy a gyerekek által nevelgetett növényt takarítottuk be, mert az ovi a Székely-kertben van, ami gyönyörű, de egy nyitott kert, mások is használhatják, itt nincs lehetőség ilyesmire. Reméljük majd, ha egyszer elkészül az új ovi, és lesz saját kertünk...
Bár mi kukoricát vittünk az asztalra, amit itthon a gyerekek homokozójában nőt -2x2 méteres, van hely. Még nincsenek nagy fáink és ez adja nyáron nekik az árnyékot. Idén már maguk intézték. Dédipapa góréjából kértek kukoricát, hazahozták, lemorzsolták, elültették, meglocsolták és gyönyörű kukoricájuk nőt idén. Büszkén vitték az oviba.
Sárkány. Készítettek meguk is sárkányt az oviban, sőt a lehulló darabokból lehetett a kistestvéreknek is készíteni, így Palkónak is van. :)
Kép
De amik nagyon szépen repültek, azokat néhány lelkes apuka készítette egyik este. Ezek különböző színüek, de azonos formájuak.

Törpék.
Egyszer kérdeztem, hogy mi a különbség manó és törpe közt. Most óvónők azt mondták, hogy a manók a kicsik, fiatalok.
A manók c. könyvet mondták, hogy jó kikapcsolódásnak, de nem gyerekeknek való, mert bár szép képek vannak benne, gonosz manókat is ábrázolnak.
Szerintem törpék nem Szent Mártonhoz kapcsolódnak -persze javítsatok, ha nem jól írom-, hanem ehhez az időszakhoz. Törpék a föld alatt laknak, nem igazán szeretik a fényt. Így a nyár a tündérek ideje volt. Most egyre sötétebb van, így néha előmerészkednek a felszínre a törpék is, és ha ügyesek vagyunk megleshetjük őket.
Kép
Indi én is várom Szent-Mártonos írásod. Ha vkinek van ideje rá legendát is leírhatná.

Ünnepekről, hagyományokról szóló jó könyv Czárán Eszter: Világnak virága c. négy kötetes könyve. Kicsit borsós a négy kötet együtt, de szerintem megéri. Van (volt?) saját honlapja, ahol meg lehetett rendelni, sajnos vmiért párnapja nem működik, pedig az éppen aktuális őszi még nekünk is hiányzik. :(
Vendég
 


Márton Szombathelyen született a Kr. utáni IV. század elején. (nem akarok nagyon sok részletre kitérni, erre az internet igazán kiváló forrás) Ahogyan ma mondják, "pogány" családból. Ez nekem egy icipicit fából vaskarika, amennyire meg tudom itélni, ez a köznyelvben egyszerűen annyit jelent: nem keresztény. Ez valóban igy volt, római provinciában született, majd a mai Itália területén római katonaként - családi kivánságra - szolgált. Közben a legenda szerint szülői akarat ellenére megkeresztelkedett, majd később emiatt ki is lépett a légióból. Tour püspökeként tartjuk nyilván.

Legendája szerint még katonakorában egy hideg téli éjszakán a lovával haladt az úton, amikor egy koldus került elé szinte mezitelenül. Ekkor Márton, a kemény katona kettévágta a köpenyét és a felével beteritette a koldust megmentve ezzel őt a fagyhaláltól.

A legenda másik része: amikor tour püspökévé akarták erőnek erejével szentelni, ő a libák közé bújt, hogy ne vegyék észre, de a libák gágogásukkal elárulták a rejtekhelyet. - Ez utóbbi részlet is elég ellentmondásos, ahogy tegnap viccesen megfogalmaztuk: és mi, emberek hálánk jeléül jól megesszük a libát e napon.
Maga a libalakoma nem általánosan elterjedt, német tanárnőm, aki pont ott volt a tanárképzésen egy Márton-napi ünnepségen - meglepődött, náluk nem szokás ez.

Angliában Martinmas egy elég komoly ünnep - sokkal inkább, mint nálunk, igaz, ott a Michaelmas is jelentős.

Ami nagyon lényeges nekem ebben az ünnepben: Márton, a Mars, az Akarat, ahogyan az önmagának kiadott szellemi parancsot megvalósitja tettekkel, majd visszavonul, és a fizikai világban való hatalmi érvényesülést a szellemi világ felfedezésére cseréli.
A másik, amit a gyerekek is nagyon jól megértenek a történetből: a szolidaritás. Segitséget nyújts a rászorulónak, de ne azon az áron, hogy te magadat elégesd közben, annyit segits, amennyit szükséges és közben hagyd meg a lehetőséget a segitettnek, hogy ő maga is fejlődjön ) ez az én értelmezésem, amin mostanság gondolkodom)

Amit általában az ünnep jelent az iskolában a szolidaritás és segitségnyújtás. Ilyenkor kis lámpásokat készitünk és sötétedés után szépen libasorban (hihi) elsétálunk valahová, ahol otthagyjuk a lámpásunkat. Fényt viszünk. Mi például voltunk annak idején egy öregek otthonában, énekeltünk, sötiztünk, beszélgettünk majd ott hagytuk a lámpásainkat szimbolizálandó azt a segitséget, ami segit a Mihály-nap és Karácsony között egyre csökkenő fényt, az egyre sűrűbb sötétséget elviselni, mig a lélek befelé figyelve késziti magát a Karácsonykor megszülető Fényre.

Ilyenkor szokás még például temetőben elhagyott sirokat gondozni a nagyobb osztályoknak, hajléktalanokat látogatni, sok olyan dolog történik, ami mind arra szolgál, hgoy a szolidaritás érzését elültessük, illetve megéljük.
indianyo
 
 


Köszi, Földanya, ez igen jó írás volt! :D :D

Livi, Nóri (3), Sári (1.5), Peti (2008.10.23.)
liv731
 
 


Laura :) Az adventi koszorún gyújtottam meg az aktuális gyertyát midnen reggel, persze a második héten már kettő égett és igy tovább - no ehhez jóminőségű gyertyák kellenek, mert azért 4 hetet ki kell az elsőnek birnia :) Idén feltehetőleg száritott gyümölcsöket majszolunk majd és babakávét iszunk hozzá :)

Az jutott eszembe a karácsonyi ünneplésről, hogy esetleg érdemes lenne előző nap megfőzni a nagy bulira és akkor Szenteste ebédkor ünnepelhetnétek otthon hármasban és este az apukádnál? No igen, mindenkinek megfelelni, az pont az ünnep ellensége :(

Melinda :) a sárkányos képet úgy szeretném egy kicsit nagyobban látni, lehetne? Annyira jó a hangulata, de nem tudom kivenni a részleteket. Kicsi sárkány és homokozóban nőtt kukorica - ez igen, erre igazán büszke lehetsz!

No és Kamaraerdőn és Rákosmentén mi történt Mihály-napkor? Illetve az óbudai iskola nagyobb osztályaiban :wink: ?
Ma nem tudom, mi a helyzet, régebben Hidegkúton a felsősök a 4 elemmel küzdöttek - minden évfolyamnak a maga harca egy elemmel - vizitúra, éjszakai barlangtúra stb.

Pindi :) Mintha a Szépművészetiben lenne, bár lehet, hgoy csak képeslap-formátumban?

Elég vicces helyen, a tévé mellett a játékgyújtő átmeneti szekrény tetején sikerült egy biztonsági zónát kialakitani az évszakasztalnak. Ez nem egy klasszikus semmilyen értelemben, egyelőre csak termések találhatók rajta, egy muszlim koránállványon egy fabéka és előtte egy méhviasz Madonna gyermekkel. A szemközti falon egy hatalmas Buddha-batik. Én úgy látom, szeretnek együtt :wink:

GYezsu :) megkönnyeztem az esküvődet :) A you tube-on megtaláltam a sábesz-imát, valami fantasztikus, még Dominó se siránkozott, hgoy ajjajaj, pedig készült rá, csak aztán tátva maradt a szája :)
indianyo
 
 


Sárkányos képet a sárkányok miatt tettem fel eredetileg.
Megpróbálom közelebb hozni a többi részét. Nem biztos, hogy jó minőségű lesz. Bocs...
Kép
A kis zsákokban búza van, amit az oviból hoztak haza és vigyázni kell rá tavaszig. Elötte cipótésztájukból készült kard van, amit bátorságpróba napján hoztak haza. Na meg persze egy csomó levél, lányom nagy gyűjtögető.
Sarokban fent az ágon az a fekete maszat egy Bulámbuk(szarvasbogár) tetem. Nyáron találtuk az erdőben. Meg van mindene és nagyon szép.

Köszönöm Szent Márton legendát.
Ovisok ilyenkor fele annyi almát kapnak, mint ahányan vannak.
Fel merül, hogy most mit tegyünk? Akinek jutott alma el kell feleznie vkivel. Ezt most egyszerűen írtam le, de szerintem ez nagyon szép. Ebben az időszakban vagy utána(?) könnyebben meg tudnak egyezni dolgokon. Legalábbis az én gyerekeimen ezt vettem észre.
Vendég
 


Indi köszi a tippet én is gondoltam rá hogy előző nap megfőzni de nálunk rántott hal és rántott pulykamell a menű + borleves. ezek ugyebár frissen jók, de idén azt hiszem a sarkamra állok és mást eszünk hogyminden elkészüljön még 24-e előtt így talán végre én is igazán ünnepelhetek és nem lesz rohanás idegeskedés.

tényleg ti mit szoktatok enni? vagy ezt inkább a receptes topikba írjam?

az adventi gyertyagyújtást azt hiszem kipróbáljuk nagyon szép szokás ez Indi. énekelni bár nem tudok de a lányom szereti hallgatni és ez a lényeg :)



Laura
tabajd
 
 


Elolvastam a másik topikot, de ott pillanatnyilag nincs senki, így ide írnám, amit szeretnék, bár nem biztos, hogy teljesen pontos vagyok. Ha megígéritek, hogy átmentek oda is, ott folytatom.

Lélekvándorlás vs. kereszténység: ha valaki elmeséli, miért nem összeegyeztethető a kettő, akkor megpróbálok válaszolni rá.

A kereszténység alaptétele, hogy feltámadunk, ahogy Jézus Krisztus feltámadt harmadnapon, hiszen ha fel nem támadt volna, a mi hitünknek nem lenne értelme. Ha feltámadunk, nem tudunk lélekvándorolni másik emberbe.
Ez nekem komoly probléma a w-ban és itt sem kaptam rá választ, ezt az ellentmondást hogyan szándékozik kiküszöbölni az antropozófia.

Szoptatás: nem tudom, miért lenne rám káros hatással, ha egy évnél tovább szoptatok, és megmondom őszintén eléggé nagy bakinak tatanám a természet részéről, ha az anyának problémát okozna a sokáig tartó szoptatás, ha tudjuk, hogy a gyerkőcnek meg szüksége van rá. (Immunrendszer, biztonságérzet stb.)
Ezen kívül én 6.éve szoptatok és semmi bajom sincs, a várandósság alatt sem volt, soha nem éreztem magam jobban, mint akkor.
Szilvi, ha jól emlékszem, te írtad, hogy azt tartasz igaznak, tudsz elfogadni, amit megtapasztaltál. Amit nekem válaszoltál, azt megtapasztaltad?

Csatlakoznék a Mihály és Márton napi hozzászólásokhoz is. Értem én, hogy fény el-meg vissza, (bár ez inkább a pogány Napfordulóhoz köti ezt az ünnepet)csak a baj az, hogy az igazi fény ünnep Húsvétkor van, amikor a feltámadással eljön az ÚJ ÉLET, akkor jön el igazán a fény az életünkbe. (Húsvéti liturgia, tűzszentelés, keresztelőgyertya szentelése, ami egész évben a templomban világít. Ez most már nekem különösen fontos, mert Júlia Húsvét vasárnap született, bár a hajnali liturgiát még végigénekeltem.)
Szóval nekem ez is egy kicsit zavaros és nincs a helyén.
Tudtok segíteni?
Ildikó
ilkamama
 
 


Sziasztok!

Nem tudom most név szerint, kitől-mit, lényeg, hyg annyira lelkesítő olvasni, amiket írtok! Csupa csudajó :)
Alig várom az ovis időszakot (is), mert úgy hiszem, így, ahogyan Ti is csináljátok, újra lehet élni a gyermekkort a gyermekünkkel.
márti_23
 
 


Karácsony.

Mivel most idén lesz az első Saját Gyermekes karácsonyunk, csak az eddigiekre tudok reflektálni, és remélem, valami ilyesféle rendet meg tudok tartani.

Nálunk is adventtel kezdődik. Ez böjti idő, így vissza fogom kicsit magam, és általában valami lelki böjtöt vállalok (pl. türelmesebb legyek, optimiskább, stb.) az advent azzal kezdődik minálunk, hogy készítek koszorút: egyet a bejárati ajtónkra, egyet az asztalunkra. Fenyő, borostyán és szalagok, vagy egyéb. És 4 nagyobb gyertya.
A roráte misére, ami reggel fél 6-tól van, igyekszem legalább 3 naponta elmenni. Ez nagyon erős élmény, mert bár még föl se ébredtem ekkor, valami csak átjön, és énekelni, na azt igazán zengőn lehet.
Mindeközben a várakozásra is próbálok figyelni, és tévedéseimet gyűjtögetni, hogy majd legyen, mit átjárjon a Fényesség...

Karácsony előtti 22.-én előkészítem az ételeket (alapanyagok, darálás, stb.). 23-án megemlékezem arról, hogy megszülettem a fÖldre. 24.-én délután férjjel (és most már Gyermekkel) elmegyünk megnézni a betlehemest, ami vicces és szép, mert a gyerekek adják elő.
Este vacsizunk együtt, ünnepi asztalnál, majd kinyitjuk a szoba ajtót, ahol, hú, meghozta az Angyal a karácsonyfát. Énekelünk és gyertyát, meg csillagszórót gyújtunk, megköszönjük, hgy Isten szeret minket, és mi meg egymást, kézösszefogva csöndben imát mondunk, majd lefekszünk aludni. Reggel az Angyal által odapakolt ajándékokat kibontogatjuk, megreggelizünk, elmegyünk templomba, majd utána rokoni látogatás jön. Így a kecske is jól lakik (karácsony estén kizárólag a mi kis új családunk van együtt), és a káposzta is (a szülők is megkapják az együttlétet 25.-én).

Na ez volt az ideális verzió, amiből nekem eddig sikerült is úgy 80 %-ot megvalósítani. Meglátjuk, hogy lesz idén :)
márti_23
 
 


Indi,
köszi a leírást.


Most nemigen tudok reagálni (és az elkövetjkező 3-4 napban szintúgy nem, mert vendlégeink lesznek).


Ilkamama,
pontosan mire gondoltál, hogy megtapasztaltam-e? Megnéztem ezen az oldalon fent, és csak a ruháról meg szopiról írtam. Ezeket meg mindkettőt nem-steineri módon "űzöm".
Lehet, hogy nem voltam korábban tiszta: nem CSAK azt hiszem el, amit megtapasztaltam, mert van, amit csak HISZEK, már akkor is, amikor még nem tapasztaltam. (Nekem ilyen a lélekvándorlás). De hiszem, hogy előbb-utóbb meg is fogom tapsztalni. :wink:
Ezért nem is tudok válaszolni a kerszetény és waldorf összeegyeztetésére, mert én nem vagyok abban az értelmeben keresztény, azaz hiszek ugyan Jézusban, de nem a Magváltó-létében. De ez a Karma-topik, ott el is mondtam, ha jól emlékszem. Steiner valszeg nem is "összeegyezteteni" akarja, mert neki ez nem két totálisan külön dolog, hanem integrálta a kettőt.
Mindenesetre az iskolában nem tanítják a lélekvándorlást, nem kis antropozófusokat képeznek. :D
h_szilvi
 
 


Indi,
hogy a nagyon mit csinálnak Mihálykor, majd jövőre elmondom. :wink:
h_szilvi
 
 


nagyon=nagyok
h_szilvi
 
 


Indi, köszi!!
Márti, le a kalappal.. Én ettől még nagyon messze vagyok :(

Eszter

Kép
esztercica
 
 


Szilvi, arra gondoltam, hogy idézted a homeopata dokinénit, aki szerint az anyának nem jó az egy éves koron túli szoptatás. Te elválasztottad a gyerekeidet, mert te úgy akartad. Azért mert hittél neki, az ő ismereteiben, vagy megtapasztaltad, hogy neked rossz?
I
ilkamama
 
 


Bocs, még valami: pont az volna a probléma, hogy a kereszténységet nem lehet integrálni a lélekvándorlással. Kizárják egymást.
I
ilkamama
 
 


Ildi: szoptatás: mindkét elválasztott gyerekemet még a homeos doki néni előtt választottam el. Alexet 15 hónaposan, mert jött Olivér és annyira fájt a mellbimbóm, hogy már az érintéstől is a falnak mentem. Már este 5-kor elkezdtem rettegni, hoyg "Mindjárt" itt az esti fektetés és szoptatnom KELL, annyira fájt. Ekkor mondtam, hogy elválasztom. Olivért meg kétévesen választottam el, mert úgy éreztem, most már lehetek olyan önző, hogy pl. elmenjek két napra a férjemmel valahova, és igazság szerint elegem lett a szoptatásból, addigra 3,5 éve szoptattam. Tudom, sokan sokkal tovább, de nekem akkor elég volt. Abigél maga hagyta abba, majdnem kétévesen. Egyszerűen megfeledkezett róla. Timót még eszem ágában sincs elválasztani (nem is hagyná, hahaha!), pedig 15 hónapos.
Szóval engem ez nem befolyásolt. Ezzel együtt soha olyan gyenge és beteges nem voltam, mint amikor a 3,5 éves szopi véget ért. Lehet, hoyg nem függ össze, de valahogy az embernek két pici gyerek mellett nem sok ideje jut a saját egészségére, és ha még azt a kevés "jót" is kiszívják, háááát. Most jobban figyelek és töltődöm testileg is, lelkileg is, hoyg ez ne legyen megint így.
h_szilvi
 
 


ilkamama írta:Bocs, még valami: pont az volna a probléma, hogy a kereszténységet nem lehet integrálni a lélekvándorlással. Kizárják egymást.
I


Akkor biztos rosszul fejeztem ki magamat. Steiner alkotott valamit, amibe bevitte bizonyos értelemben a kereszténységet, de mivel a lélekvándorlás nagyon is része az ő meggyőződésének, így sok keresztéyn nagyon ellenzi.
h_szilvi
 
 


Indi írta, hogy a középpontban a Golgotai történések állnak: keresztrefeszítés, feltámadás, mennybemenetel.
ilkamama
 
 


Olyan rohanósan fórumozgatok mostanában, és a szuszogásokból ítélve, most sincs sok időm...

Csak legalább annyit: úgy örülök ennek a karácsonyi témának! Több okból is:
Egyrészt nekünk ez lesz a második családi karácsonyunk, de az első "igazi". Tavaly kábé gyorsan bekaptuk a vacsit két sírás-szoptatás-pelenkázás között. Nemigazán volt hangulatos, és totál kivoltam már fáradva az egyhós folyton bömbölő Bobó mellett. Szóval most kezdenek majd alakulni a saját hagyományaink. És ez olyan izgi!!!
Másrészt nagyon-nagyon szeretem a karácsonyt!!!
Rendszerint már hónapokkal előtte várom, és ha csak úgy eszembe jut, mondjuk július közepén, akkor is boldogságal lesz tele a szívem a gondolattól, és elárasztanak a kellemes érzések!

És éppen ezért én nem hogy nem szeretem, hanem nagyon is szeretem, hogy a városban hamar megjelennek a karácsonyi díszek. Annyira jó érzéseket hív elő bennem, hogy csuda! Persze abszolut megértem, amit _gyezsu írt (hogy örültél, hogy nem voltak veled a gyerekek, mikor a "nyárimikulásal" taliztál :lol: ). Az más kérdés.

w-oviban mi történik a karácsony kapcsán? Hogy készülnek a gyerekek? Ünneplés nincs?

KépKép
livus
 
 


Ildikó, "fény el meg vissza"' témakörben válaszolnék, csak címszavakban, mert rohanok (meg nem is én vagyok a leginkább kompetens a témában, Indi, Szilvi, sikítsatok ha hülyeséget írok).

Most ősszel-télen, amikor a kinti világ már színtelen, sötét és borongós, Mihály és Márton nap kapcsán magunkban próbáljuk legyőzni a sötétséget, a lelkünkben gyújtunk világosságot. Karácsonykor a Földre születik a Fény, ezt ünnepeljük.
De a kinti világban továbbra is a sötétség az úr, míg el nem érkezik a Fény a földi világba is, amikor a természet újraéled, az egész teremtett világ ujjong és ünnepel, ez a Húsvét ünnepe.

Pindi
pindi
 
 


Pindi,
annyira jókat írsz MINDIG, ezt így megint nem tudtam volna megfogalmazni a kétféle világgal meg a fénnyel. :)

Ilkamama,
akkor innentől Indianyó biztos jobabn meg tudja magyarázni. Én nem is ismerem Steinert annyira. :oops:
h_szilvi
 
 


OFF
Ma volt egy "karácsonyi" kóruspróbánk, és volt egy dal, ami nagyon fájt: Coventry Carol. Pár éve már énekeltük, egy kedves altatódal, aminek csak most fogtam fel a szövegét: az anyukák éneklik a gyermekeiknek, miközben tudják, hogy Heródes katonái elindultak, hogy megöljék az ő gyereküket is.

GyeZsu
gyezsu
 
 


Belülről kérdeznék:
Miért Mihály és miért márton a kiválasztott szent, akihez a fény és befelé fordulás kötődik?
I.
ilkamama
 
 


Ezt irta egy kedves blogtársam (ötgyerekes anyuka, újságiro és waldorfos):
Tavaszi_Szel:
Indianyó!
a MIhály-n ap a legszebb ünnep, a hogy a város széli erdőben énekel kb. száz ember - na jó, csak tíz énekel, de ott vannak mind! A napfelkelte pillanatában-m int a stadionok megnyitóján- madarak repülnek a nap felé, szól az ének, a gyerekek elámulnak, megáll az idő! Árad az erő...Hét óra van, indul a világ! Kit ne töltene el erő ettőL?Szent Mihály, TE Győzelem..!
indianyo
 
 


Hahó!

Sajnos a manóvarrásra nem jutottunk el, bár elindulunk, de haza kellett fordulni. Pénztárcica üres, kártya otthon. :cry: Előfordul. De ezt most azért írom, mert Indi, ígértem az áldásokat élőben. Azt hiszem, így elég nehéz lesz produkálni.... :roll: Szöveg, szolmizálva dallam, és külön ritmus?
Na, az egyik úgy kezdődik, h:
Adjunk hálát az Úrnak, mert érdemli...
(Ez leend a kálvinista - legalábbis úgy tudom)
A másik:
Az ételért, az italért légy áldott Jó Atyám.
Hát ez rövidke, de velős :lol: . Ez a kánon.
Ismered valamelyiket?

Üdv: Anna
kannácska
 
 


Szia Anna,

Az ételért-t mi is szoktuk :)
márti_23
 
 


Gyezsu,
juj, hátborzongató az a dal. De gyönyörű. Sokáig dúdoltam Alexnek altatóként. Kórusműben nem hallottam, de az Annie Lennox verzió is nagyon szép. Az a nő TUD énekelni.
h_szilvi
 
 


Gyezsu, Szilvi
Hú, köszönöm ezt, most keresem, egyelőre csak a szövegét találtam meg, de nagyon megfogott. Vajon miért választja ma valaki ezt a dalt a karácsonyi "csomagba"? És Szilvi te miért pont ezt énekelted Alexnek?

Kannácska :) a másodikat a Bárkában is éneklik, az elsőt nem ismerem, bár a másodiknak is keverem a dallamát kicsit. De lesz még alkalom, hogy élőben meghallgassam bizonyosan :)

Nálunk végre igazi mese van a napközbeni altatáskor- mondjuk rendre elalszom rajta, de úgy élvezem, ugyanazt a kis mesécskét mondjuk Dominóról, aki nagyon kiváncsi kisfiú volt és elhatározza, hgoy elindul vándorútra, hgoy megismerje a világ szépségét és jóságát. Minden nap nekiindul, útközben találkozik az unokatestvéreivel, és mindenféle - egyelőre ismerős - állattal, növénnyel, közben letelepszenek uzsonnázni - itt felsoroljuk a kedvenc ételeket - majd leheverednek egy délutánai alvásra. Amikor már elfáradtak a vándorlásban, hazamennek pihenni és a kalandokat a szülőknek elmesélni, hogy másnap újra nekiinduljanak. Annyira jó, hogy minden ismerős dolgot kommentál, mutatja, hgoy azok hol vannak, és a hangjukon szól - szerinte a méhecske ugyanúgy ordit, mint az oroszlán :lol: Persze jó részletesen leirjuk, hogy milyen az idő, a táj, az útmenti fák,a madarak stb. Nagyon bejött a dolog, már két hete meséljük és látom rajta, hogy ahogy az Eyszer volt, hol nem volt-ba belekezdek, már tudja, hgoy mi következik és mosolyog, elcsendesedik.
indianyo
 
 


Indi, de jó :)

Még a másik kórust vette át 2-3 éve karácsonyra az egyik, angol kórustag (a kórusvezető akkor szült), ő hozta a Coventry Carolt is, eredeti angol kottagyűjteményből. A mostani kórusvezető is énekelt akkor a kórusban, ő meg onnan hozta :) És úgy vezette fel, hogy elmondta a tartalmát, szóval tud róla (egyébként a kotta aljára is odaírták megjegyzésként). Szerintem ettől lesz gyönyörű, hogy ennyire fáj. És ha fáj annak, aki énekli, akkor abból meg kell éreznie valamit annak is, aki csak úgy hallgatja, mint egy kedves karácsonyi altatódalt. (Egyébként éppen ettől fáj.) Egyébként érdekes, hogy a mi altatódalunk, ami egy "jiddis" altató Kányádi fordításában, az is egy "szomorú" altató, a második versszaka: "Jó anyácskád ringat téged, dúdol, sírdogál - Majd megérted, könnye érted miért hulldogál - majd megérted, könnye érted miért hulldogál." Van ezekben az altatókban valami, amit csak érzek, de nem igazán tudok megfogalmazni. Hogy egy anya az utolsó pillanatig átöleli, védi, óvja, ringatja a gyermekét. Hogy nem engedi be ebbe az ölelésbe a külvilágot, még akkor sem, ha tudja, hogy ezt a védett intim kis világot már csak pár óráig, vagy akár már csak pillanatokig tudja nyújtani. Ebbe most belegondoltam, úgyhogy be is fejezem...

GyeZsu
gyezsu
 
 


Indi,
őszintén, én akkor nem figyeltem a szövegre, nem értettem pontosan, de nem is érdekelt. :oops:
De igen, ez a védelmezés ez tulajdonképpen az egész életre igaz, mindnyájunkra. Nem ilyen kaliberű, de tulajdonképpen "kis halál", ha a gyerek kórházba kerül, ha óvodás lesz, ha megtudod, hogycsúfolják, szóval minden-minden, amikor nem lehetsz többé folyamatosan mellette, amikor ki kell engedni a fájdalmak közé.
(Szorula torkom, lüktet a fejem, jaj.)
Emlékszem, a blogba is leírtam régen, hogy Alex.szel volt eg yolyan élményem, amikor est fürdés után törölgettem a kis négy-öthónapos testét, hogy ha most a negyvenes éveket írnánk, nem tudnám megvédeni. És mivel csecsemő, még csak abban sem bízhatnék, hogy talán túlél egy lágert.

Na, EZÉRT kell elmennünk szavazni, még ha utáljuk az összes lehetséges jelöltet is. Mert egy demokráciában ilyenek nem történhetnek meg. Sem Heródes, sem a nem-is-olyan-távoli. (Politikai hirdetés vége.)
h_szilvi
 
 


Egy kis továbbképzést kérnék újból.
Mi az Mihályban és Mártonban, személyükben vagy életükben, ami a fény fogyásához a befelé forduláshoz köti őket? Miért őket választotta a magyarországi Waldorf-pedagógia ennek a természeti tüneménynek a megerősítésére, megünneplésére, megélésére?
Ildikó
ilkamama
 
 


Ilkamama,
majd Indianyó remélem elmondja, de sztem félreérted: nem a fény fogyásához kötik őket. Ezek a keresztény évkör ünnepei, akkor vannak, amikor. A késő ősz a befelé fordulás időszaka, nem hiába van iylenkor is böjt, amikor a lemondással egyre inkább készülünk Jézus születésének ünnepére. Mártonkor pont hogy fényt viszünk a lámpásainkkal a sötétségbe. De remélem, Indi leírja olyan szépen,a hogy szokta.
Nem a magyarországi W.-ped. választotta őket, ez így van az egész nyugati világban (a nem-zsidó-keresztény kultúrkörről nem tudok nyilatkozni).
h_szilvi
 
 


Szilvi, Gyezsu: Nagyon köszönöm! Nem kötözködni akartam a kérdéssel, tényleg érdekel, kinek miért a szive csücske egy dal vagy vers - főként, ha ilyen fontos dolog, mint karácsony vagy altató. Nekem is voltak altatóim, gyermekem szép lassan kigolyózta az összeset, egyet kivéve, ami elég vidám, a többit ő ajjajajnak itélte - de már 2-3 hónapos korában is bizonyos altatókra óbégatott és rögtön abbahagyta, ha én is. Szóval vannak itt mélyen rejtett dolgok :)

Szilvi :) Hú, nagyon szivenütöttél, hányszor töprengek én is ezen, miközben fiacska itt szuszog a kezemben! Emlékszem, milyen zokogásban törtem ki, mikor a Glamour cimú filmet néztem, közben Dominó mellettem békésen szuszogott és éreztem ugyanazt a jeges rémületet, amit te: én nem tudnám őt megvédeni, ha ott lennénk. És hálát adok az Égieknek, hogy most élünk.

Gondoltam, hgoy irok most a két ünnepről, illetve a kiválasztásukról, de ez a téma annyira elkapott most, hogy inkább belinkelem a gödöllői iskola oldaláról a Mihály- és Márton-napi elmélkedéseket.

Azért a végére csak annyit, hogy énekelni jó :wink:
indianyo
 
 


Kannácska,
megkeresem neked, majd megírom szolmizálva, ha az segít.
Ildikó
ilkamama
 
 


De ismerős ez a gyermeket féltő borongós hangulat... ismeritek a Jób lázadása cimű remek filmet? Amikor az asszony kimegy a temetőbe a halott gyermekei sirjaihoz, az hátborzongató.
Ma mi is voltunk temetőben, én ha máskpr nem is, de ilyentájt kimegyek és gyertyát gyújtok a nagyszüleim sirján. Jöttek a gyerekek is, Villő aludt, Dini viszont nézelődött, kérdezőskösött, és ő is gyertyát gyújtott. Kicsit később sirásra görbülő szájjal azt mondta, hogy "majdnem úgy érzem, hogy meg fogok halni, de csak majdnem". Akkor nagyon meg kellett dédelgetni őt...

o
orsko
 
 


Orsko :) Igen, az egy fantasztikus film. És hát Dini... ő is.
indianyo
 
 


Ha egy ünnepet megfelelően meg akarunk ünnepelni, akkor az kell, hogy jelentését megértsük, s személyes kapcsolatot építsünk ki vele; értelmi, érzelmi, akarati szinten. Ha ez nem történik meg, akkor úgy járunk, mint mikor kapunk egy e-mailt tömörített fájl formátumban, s nem tudjuk megnyitni, láthatatlan, sötét marad.

Ezzel elkezdte megteremteni önmagát, létrehozva első szellemi érzékszervét „fegyverét”, a gondolkodást. Ezzel megkezdhette harcát a sötétséggel, mely kívülről, s belülről is támadhatott az emberre. Ennek a jövőbeli győzelemnek szimbóluma Mihály.

Legismertebb ábrázolásán Mihály emberfeletti szárnyas alak, nyugodt, magabiztos, nem agresszív, - lábával rátapos a sárkányszerű lényre, a gonosz megtestesítőjére, lándzsát, kardot, szegez a torkának, de – ellentétben a golgotai misztérium előtt született népmese hősöktől - nem öli meg, csak kontroll alatt tartja. Nem öli meg , mert tudja: szükség van rá, hogy fejlődhessen általa. Érzelmileg egyensúlyban, indulattól mentesen teszi ezt, erős akaratot kifejező pozícióban. Értelmi kondícióját a nyugalom jelzi, a „fej – szív gondolkodás” reprezentánsa. Mihályt a kozmikus intelligencia hordozójának is hívják.

Hát ismerjük meg Mihály arkanygalt! (Katolikusoknak Szent)
Jel 12, 7-11
A sárkány levettetése a mennyből
És háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt anygalaival együtt, de nem tudott felülkerekedni; és helyük sem maradt többé a mennyben. És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egyész földkerekséget; levettetett a földre és vele együtt angyalai is levettettek. Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: "Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket. Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével, és nem kímélték életüket mindhalálig. Ezért vigadjatok egek, és akik bennük lakoztok: jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt hozzátok az ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy kevés ideje van"

Nem boncolgatnám túlságosan hiszen a Biblia szavai mindig erősebbek az én szerény próbálkozásaimnál. A legnagyobb baja az idézett elmélkedésnek, hogy magát a tiszta történetet nem említi meg, így aztán azt rak rá, amit akar. Leginkább szabad asszociáció. Csak ihlető ehhez a történet. Pedig ott áll fehéren feketén a következtetés is. Ezt viszont az elmélkedő igyekszik elkerülni.
Az anropozófia csak díszletként használja a keresztény ünnepeket, és nem keresztény. Ez a baj. (Mármint a díszlet, nem az, hogy nem keresztény) A díszlet jelleg miatt pedig azt csinál vele, amit akar, zavaros lesz, mint ahogy az idézett elmélkedés is az. Ez pedig nem szolgálja a gyerekek tisztánlátását. Akkor inkább maradna a természeti jelenségeknél és ne keverné bele a bibliai személyeket. Ha belekeveri, tegye tisztességesen. Ez így nem az.
Ildikó
ilkamama
 
 


Azt hiszem, hagyom ezt az idézgetést, úgy látszik nekem nem megy. Onnantól az enyém, hogy Ismerjük meg Mihály arkangyalt.
:oops:
Ildikó
ilkamama
 
 


Sziasztok, hazaértünk. Csodásakat írtok, alig várom, hogyvalamikor éjjel legyen egy kis időm elolvasni.

Egy kérdésem lenne: nem tudtok véletlenül valamit a KÖVESKÁLON induló Waldorf iskoláról???

Nagyon szép napot nektek!
Picinkéék
picinke
 
 

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet: