Kiemelt témák

Szia Mona!

Elõször is gratulálok a kisbabádhoz!

Szerintem, ne korlátozd a szopizását, nyugodtan tedd mellre, valahányszor csak kéri. Vannak alvósabb, lusti babák, akik hamar elfáradnak szopi közben, elszundítanak és kicsit késõbb folytatják. Ilyenkor jó, ha visszateszed ugyanarra a melledre, amibõl elõször szopizott, hogy ne csak a hígabb elejét igya meg a tejcsinek.
Ráadásul a szopi nekik nemcsak evés, hanem cumizás is, vagyis egy alapvetõen fontos szükségletük, a szopási ösztön kielégítésére szolgál. Ha gyakran szopik, nem csak 3-4 óránként (ami nagyon ritka ebben az életkorban, ha nem kap pótlást vagy játszócumit), akkor fejni is teljesen felesleges, ugyanis túlkínálat alakulhat ki, ami könnyen mellgyulladáshoz vezethet. Egyszerûen csak szoptasd meg Ádámot olyan gyakran, amikor csak szeretné és ha az ún. komfortszopási igényét is a melleden elégítheti ki, nem cumin, akkor hamarosan (néhány hét alatt) beáll a kereslet-kínálat egyensúlya a tejtermelõdésben. Ha már nem lesz ilyen álmos, és megerõsödik, akkor lehetõleg minimum 20 percet töltsön el egy melleden, csak utána tedd át a másikra, így kiszopizza a sûrûbb, laktatóbb hátsótejet is, ami biztosítja a megfelelõ ütemû hízást, gyarapodást.

Most persze úgy érezheted, hogy egész nap mást sem csinálsz, csak szoptatsz vég nélkül, de ez a szülés utáni idõszak már csak errõl szól. Hamar elröpül ez az idõ. Ez is kell ahhoz, hogy összekovácsolódjatok, Ádám megtanuljon szopizni, neked pedig legyen elég tejed.

Ne félj attól, hogy nem lesz elég a tejed, az anyák mintegy 98%-ának elég a teje és tudják szoptatni a babájukat, ha tudják mi hogyan történik, mikor mit kell tenni. Az aggódás, szorongás gátolja a tejkilövellést. Ha van egy kis idõd, kukkants föl az lll.hu honlapra, sok hasznos információt találsz ott is. És persze gyere ide is és nekem is írhatsz, ha van még kérdésed: eboy@freemail.hu

Minden jót nektek és sok tejcsit!
Iboly

Lányok!

Tudom, hogy ez kicsit OFF topic, zavarban is vagyok, de a következõ a helyzet: a gyerek apja szivesen megkóstolná egyes helyzetekben () a cicit. Én nem engedem, mert félek, hogy a nyála fertõzest okoz, vagy nem jól szivná, és begyulladna, közben tudom, hogy ha mar nem szoptatok (most 4 honapos), meg fogom bánni, hogy a papa életebol ez kimaradt. Ti hogy vagytok ezzel? Kipróbálhatjak a papák a cicit?

Zs

Zs!

Persze, miért ne? Engem pl. egyszer a párom mentett meg egy komolyabb mellgyulladáskor, amikor már semmi más nem használt, õ szívta ki a pangó tejet. Tehát, nemhogy ártott volna...

Puszi:

Dia

Zs!
Szerintem kiprobalhatjak!
Pocok!
NEM poharbol sokkal finomabb. De tenyleg. Egesz mas ize van "frissiben".
udv
Zsolt

Január 11-én töltötte be a lányom a 4 honapot. Sok tejem volt, sikerült is
lefagyasztani három honap alatt majdnem hét litret. Sajnos decemberben
apadni kezdett a tejem s a drága tejböl már alig van kb. ket liter.
Sokat dolgozom itthon, emellett kisfiam, aki ma-holnap öt éves, nem a legszotfogadobb gyerek a világon, elég sokat bosszant, nem erössen van idöm pihenni. Tudom, hogy ez az átka a tejtermelödésnek és meg szeretnék mindent tenni annak érdekében hogy minél tovább szoptassak, ez nem nagyon akar sikerülni, a babám éhesen marad, nagyon kevés a tejem, potolnom kell üvegböl.
Kérdésem: elapad teljesen a tejem vagy lessz még egy darabig ugyanigy, hogy
szükség lessz potlásra, vagy elérhetem valamilyen modon azt, hogy csak a
mellemböl egyen a kislányom? Mit kell tegyek, hogy ujbol legyen böven tejem? S ha ez nem sikerül és elfogy a fagyasztott tejem, akkor mi legyen a megoldás, mert nem szeretnék tápszerre térni ? Szody Judittol kaptam egy igazán reménykeltö e-mailt evvel a témával kapcsolatban, meg is fogadtam a tanácsát, viszont kivancsi lennék más anyukák, hogyan oldották meg esetleg hasonlo gondjaikat, söt egyben megkérem, hogy irjanak egy pár sort nekem erre a cimre gilbert@fx.ro mert drága az internet, a telefon, nem tudok sokat a neten maradni.
Nagyon várom véleményüket az anyukáknak, igérem, válaszolni fogok. Köszönöm, Katalin

Sziasztok!

Nekem egyelõre teoretikus a kérdésem, mert még nem jön a következõ baba, de nagyon utána szeretnék járni a szoptatás témájának, mert elsõre nagyon nem sikerült, már az elsõ napoktól pótláson élt...

Ott kezdem, hogy a kislányom rám ütött: én 3 naposan az elsõ szoptatásnál 110-et ettem, anyukámnak volt bõven teje. A kislányom is így szerette volna kezdeni az életet, azonban nekem a harmadik napom lövellt csak be a tejem, ezért a csecsemõsnõvérek szerintem már az elsõ éjszaka megetették, mert non-stop üvölthetett, de minimim cumit nyomtak a szájába (mindezt titokban, nem szóltak, én láttam meg véletlenül a cumit is).

Második éjszaka nem adtam be, és egész éjjel féléberen a mellemen lógott ás "szopott". Ezt inkább "cumizásnak" nevezném, mert aludt ugyan, de amint kiesett a mellem a szájából felébredt és szopni akart. Én ezt akkor azzal magyaráztam, hogy éhes, nem jön csak cseppenként az elõtej, és nem lakik jól. Azonban lehet, hogy már az elsõ éjszakai cumiztatás rontotta el élete elsõ 24 órájában?! (Este 8-kor ellentmondást nem tûrõ hangon elvitték, pedig magamnál akartam tartani, azzal a címszóval, hogy az aznap születetteket megfigyelés alatt kell tartaniuk egy éjszakán át, csak másnaptól lehet kint éjszaka is.)

Tehát már másnap elkezdték lefejt anyatejjel/táppal etetni, mert addig üvöltött, amíg nem kapott valamit enni, tõlem pedig nem kaphatott, mert nem volt mit! Pl. 3 naposan már 60-akat evett, 5 naposan hazajövetelkor 120-akat, 2 hetesen 180-akat, 8 hetesen 220-akat, 3 hónaposan 300-330-akat, majd 5 hónaposan visszaállt a kb. normálisnak mondható napi 5x250-re.

Tehát horribilis mennyiségeket evett és születése után azonnal éhes volt (3700 gr-mal született). Egy zabagép volt (most is az). Kérdésem a következõ: mit lehet tenni egy éhségtõl üvöltõ 1-2 napos babával, akinek láthatóan nem elég az elõtej, anyatej még vagy 2 napig nem lesz, de nem akarjuk egybõl elrontani, viszont az sem állapot, hogy még egy hétig éhezzen, amíg az õ kis szerény 6*180-as napi adagjára beáll a tejtermelés potom 3-4 nap alatt??

Szerintetek a kezdeti pótlás elronthatja az egészet? De annyi babát ismerek, aki ugyanígy kapta a pótlásokat, mégis évekig szopott utána. A kisbabám nem utasította el a mellem, csak mivel nem jött belõle semmi, cumizásra használta. Ha halál éhes volt és agyon tépte a mellem, akkor sem jött belõle, 15 perc szenvedés után vagy ordítani kezdett vagy rezignáltan elaludt, szigorúan a mellemmel a szájában!

Nagyon nem a szeretném a sikertelenség kálváriáját újra végigjárni a következõ kisbabámmal, elõre is köszi az infókat.

Emese

Szia Emese!
Valószínû hogy Eszternek cumizavara lett,ezért nem kellett a cicid neki.A következõ babádnál ne engedd hogy cumiból adjanak neki bármit is!Küldök neked egy emilt ezzel kapcsolatban,nemrég én kértem tanácsot egy barátnõmnek,mert neki is elutasítja a mellét a kislánya,és ez a gond náluk is.
Ha jön a következõ baba,keress meg,és segítek neked a szopival kapcsolatban!
Puszi,Mariann

Pocok!

A kérdés jó. Nálam volt olyan, hogy napi 2 liter, vagy valamivel fölötte volt. Ez az ikrekkel volt, mindkét mell naponta 6-7-szer teljesen kiürült (szoptak és utána még kifejtem). Bár mérni csak 3-4 hóig mértem õket, lehet, hogy késõbb több is volt? Nem tudom, mindenesetre ennyit biztos lehet, sõt szerintem reális valamivel többet is. Szóval egy baba esetében nem kell attól tartani, hogy annyi lenne az igénye, amennyit már lehetetlen megtermelni. Ikreket simán lehet csak szoptatni, sõt állítólag még hármashoz is lehet elég a tej (végül is, nekem a saját gyerekeimet figyelembevéve 2.5 gyereknek elegendõ volt a napi).
Gergõ fiam a 150-eket, ha mértem, sose teljesítette túl. Sõt, amikor már fõzelékes volt, abból se tudott térfogatban 150 ml-nél többet megenni (a nagyfiam ugyanakkor 4 dl fõzeléket is képes volt belapátolni kb 6-7 hónapos korától). De vannak ismeretségben babák, akik szintén keveset ettek, és mégis szépen fejlõdtek. Amúgy szerintem a tipikus igény, hogy úgy mondjam elér egy plafont, valahol az 1000-1200 ml környékén. A tej minõsége is változik a korral, gondolom táplálóbb lesz.

ZS! Egyetértek a többiekkel. Én is alkalmaztam a páromat mellgyuszi esetén. Nyugodtan tegyétek!

Emese! Itt az elsõ napokban a kritikus a kiszáradás esete, amennyiben tényleg késõbb indul a tej, és nincs pótlás. Viszont tény ami tény, nehezen bár, de lehet kiskanállal etetni (itatni) egy néhány napos babát. Bár szerintem ha az elsõ két-három napban látott is cumisüveget a baba, de utána, mikor elindult a tejed, a lehetõ leghatározottabban felszámolja az ember (pl. kórház adott, de otthon nincs is egyáltalán), akkor még minden visszafordítható.


Jaj, lányok még egy. Az elutasításról: beleszólhatnak az illatok! A legjobb, ha nem használ az ember semmilyen illatosító kenceficét, a mellét pedig legfeljebb sima langyos vizzel mossa, minden féle vegyszeres tisztogatás a kórházak ósdi rögeszméje. Esetleg ilyesmi is lehet gond egy babánál, vagy nem?

Ildi

Sziasztok!

Iboly!

Meg szeretnélek kérdezni, hogy van-e ötleted azzal kapcsolatban,hogy miért csappant meg a kisfiam étvágya az utóbbi másfél hétben? Tíz hetes, nagyon jó kedélyû, mosolygós baba, persze a hasfájás meg-megzavarja ezt a felhõtlen jókedvet, de semmi jel nem utal arra, hogy beteg lenne. Korábban rendszeresen méregettem (persze éjszaka nem, akkor mellettem alszik, és félálomban megszoptatom néhány alkalommal éjszaka majd alszik tovább mintha mi sem történt volna) és sosem evett nagy adagokat, max.150 grammokat szopizott (a lányaim ilyen idõsen már bõven 200 fölött ettek). Most meg sokszor van az, hogy a cici a szájában, mosolyog, beszélget, és nem nagyon szívja. Tejem van, mert van hogy ráharap és már spriccel is. Terhes nem vagyok, az is biztos. Lehet, hogy a foga miatt van? Mert ugyanakkor nem duzzadt neki, és nem sír ha ráharap, viszont a kis öklét,meg más dolgokat is rágcsálja. Szóval pont emiatt, hogy nem eszik sokat, igyekszem gyakran mellre rakni. De nem úgy eszik mint aki éhes, csak úgy ímmel-ámmal. Viszont hangsúlyozom, hogy nagyon kiegyensúlyozott baba, nincs annak nyoma hogy beteg volna. Szerinted mi ilyenkor a teendõ (utolsó alkalommal már nem is hízott úgy mint korábban, csak 100 gramm körül egy hét alatt)? Gyakori mellretétel, de ha nem akar jól enni? Nagyon jó lenne, ha valamilyen épkézláb tanácsot tudnál adni, mert most már egy ideje nagyon nyugtalan vagyok emiatt. A lányaimnál korábban ilyen jellegû problémám sosem volt.

Köszi elõre is, szia: Norcsi.

Szia Norcsi!

Vannak nagyon korán fogzó babák, lehet, hogy ez is közrejátszik, de nem esküszöm meg rá.
Pár kérdés, hogy jobban értsem: kizárólag szoptatod a babádat? Tea? Cumi, cumisüveg, bimbóvédõ?

Figyeld meg, nem lehet, hogy csak hamarabb végez a szopival? Vagy inkább úgy érzed, hogy nem szopizta ki a tejet, teli maradtak a melleid?

Bármelyik oldalán fekszik, ugyanez a helyzet?

Mindkét mellednél ezt csinálja vagy csak az egyiknél?

Közben figyeld a pisis pelusait is, ha 4-6 eldobható (vagy 6-8 textil) pelust telepisil, akkor biztos, hogy eleget szopik.

Ha meghízza a heti 10-20 , havi 45 dekát, az jó.

Várom a válaszaidat, addig is próbálj meg nem aggódni !

Szia
Iboly

Szia Emese!

Valóban nagyon sok babát megzavar már az elsõ cumisüveges etetés, de általában van visszaút, pár nap alatt vissza lehet szoktatni a babákat a cicire.

Ha neked a harmadik napon lövellt be a tejed, az teljesen normális. Addig az lett volna az ideális megoldás, ha minél többször mellre tudod tenni a babádat. Az elsõ, kicsiny mennyiségû elõtej biztosan elég lett volna neki, a gyakori szopival pedig akár hamarabb is be tudta volna indítani a tejedet és akkor pár nap alatt olyan nagy mennyiség termelõdött volna, amekkorát õ igényelt. Gondolj csak bele, mit csinálnak a természeti népek, ahol nincs kórházi személyzet, aki megetesse a babát lefejt tejjel, tápszerrel. Ilyen esetben a minél gyakoribb mellretétel a megoldás. Éjjel-nappal. (Jó, hogy nem vagyok pozícióban, ha politikus lennék, bevenném a BTK-ba azt a passzust, hogy a kórházakban az újszülöttek felelõtlen tápszerezése, cumiztatása sõt, az anyától való elválasztása kimeríti a csecsemõ egészségének veszélyeztetése fogalmát, s büntetendõ cselekménynek számítana.)

Valóban vannak olyan babák, akiknek még nem elég az édesanyjuk teje (akár azért, mert még nincs, akár azért mert sokkal nagyobb az étvágyuk, semhogy az anya tejtermelése idõben alkalmazkodni tudna.) Náluk megoldást jelent a pótlás, de csak kizárólag szopi után és nem cumisüvegbõl adva. De ettõl még gyakran kell mellretenni a babát, hogy stimulálni tudja a mellet és több tej termelõdjön. Így egy idõ után akár el is hagyható a pótlás, ha a mell alkalmazkodott. A másik megoldás, a Szoptanít, még hatékonyabb. De csak annál a babánál jön be, akit még nem zavart meg a cumi, hiszen ha nem fogadja el a mellet, a Szoptanít mit sem ér.

Annak alapján, amit leírtál, arra is lehet következtetni, hogy cumizavar okozta a bajt, de az is lehet, hogy lassú volt a tejleadó reflexed. Erre utalhat, hogy " Ha halál éhes volt és agyon tépte a mellem, akkor sem jött belole, 15 perc szenvedés után vagy ordítani kezdett vagy rezignáltan elaludt, szigorúan a mellemmel a szájában!"

Ennyi tapasztalattal a hátad mögött, azt tudom javasolni, hogy a következõ babánál, nagyon határozott légy, ne engedd elvinni, ha nem muszáj és kösd a lelkükre, hogy ne etessék meg. Sokszor a legharciasabb csecsemõs is visszaretten a határozott anyukától. És már a várandósságod alatt próbáld meg felvenni a kapcsolatot egy szopis csoporttal, sokat segít az elsõ napokban, ha eszedbe jut, mit hallottál ott. Engem is megkereshetsz, eboy@freemail.hu

Ui.: tetszik az anyatej-missziód!

Üdv. Iboly

Kedves Pocok!
off: POCOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!! jaj.
Te is olvaso ember vagy?
udv
zsolt

Szia Iboly!

Köszi a gyors válaszért. Megpróbálok minden kérdésre válaszolni.

Csak szopik a baba, azért csinálgatom neki a teát is a hasfájásra, de általában minden nap ki is öntöm anélkül, hogy ivott volna belõle. Csak ritkán iszogat, akkor is pl. vásárlás közben, ha sír, és nincs már. Bimbóvédõt nem
használok,cumizni meg szintén séta kezdetén, vagy bevásárlás alatt szokott megnyugtatásul, de akkor is elég hamar kiköpi.Szopi után nem gyakran érzem úgy, hogy kiszopta volna a tejcsit, 5, maximum 10 perc alatt végez, és derûsen nézeget körbe,vagy pedig elalszik. A pisis pelusok száma megvan. Nincs nála kedvenc mell (ezt a szituációt ismerem, mert pl. az elsõ lányom egy idõ után csak az egyik mellbõl volt hajlandó szopizni.)Eddig a hízással is rendben volt minden, de már nem olyan nagy intenzitással hízott mint az elsõ napokban. Kakilni sem kakil olyan sûrûn, három-négynaponta, így gondolom mindent hasznosít a tejbõl. Lehet, hogy õ ilyen fajta, hogy kevesebbel is beéri?

Egyenlõre ennyit tudtam róla írni, csütörtök este mérjük legközelebb, akkor kiderül, hogy mennyit gyarapodott.

Köszi mégegyszer, szia: Norcsi.

Sziasztok!

A kislányom (4 hónapos) szopi közben nem néz rám, mint a "plakátokon", hanem mihelyst cicit kap, becsukja a szemét, és úgy szopik élvezettel. Fog ez még változni, vagy õ egy ilyen típus?

Zsuzsa

Kedves Iboly!

Köszönöm a gyors választ, megnyugtatott, hogy lehet az elején is pótolni, nem kell napokig kínozni egy hiperéhes babát! De legközelebb se cumi, se üveg, csak a testemen keresztül.....

Egyébként én minden LLL kiadványt elolvastam, bevittem magammal a kórházba, azonnal (a szülõszobán) megszoptattam a kislányom, elejétõl fogva folyamatosan szoptattam, szinte egész nap a mellemen lógott, merthogy éhezett, és én azt hittem jót teszek vele azzal, hogy hagyom. Úgy éreztem mindent megtettem a sikeres indulás érdekében....és mégis. Igaz, hogy hetekig sokkos állapotban voltam a szülésem miatt, és arra sem voltam képes, hogy egy értelmes mondatot kimondjak, bõgtem, szenvedtem, és nem tudtam ellenkezni, amikor elvitték éjszakára, amikor beadtam a derekam a kórházi rutinnak (reggel kb. 2 órára elvitték a babákat vizit címszóval, ekkor fürdették és vizsgálták õket, pedig elõtte eldöntöttem, hogy mindent a "szemem láttára" csináljanak), stb.

Ezt a mellen lógását én úgy hívtam, hogy "infúzióra kötötte magát a mellemre", cseppenként csöpögtette a kis gyomrába a kaját. Azt hiszem ezt sem kellett volna, mert 1 hét után berögzült nála, hogy a mellemen milyen jókat lehet szunyálni, tej úgysem sok jön (max. 10-20 ml), viszont nem volt hajlandó máshogy aludni. Ezt annak tudtam be, hogy a kórházban cumiztatták éjszaka és megszokhatta, hogy csak így tud aludni, és én a felvilágosult anyuka, nem akartam neki cumit adni. Egészen 1 hónapig bírtam alvás nélkül, két mellgyulladással a non-stop mellenlógás miatt, amikor azt mondtam, ennyit az elveimrõl, hol egy cumi, mert megõrülök. A mellem nem cumi. Azóta is (14 hónapos) csak cumival tud aludni.

1 hetes volt, amikor felhívtam a barátnõmet, hogy azonnal jöjjön át, mert nem tudok szoptatni, és nem vagyok biztos benne, hogy a baba egyáltalán jól csinálja-e (neki akkor 6 hónapos volt a babája és dõlt a teje). 10 perc alatt úgy szívott le 120-at, mint a pinty, és a barátnõm szerint nagyon erõsen szívott. De sajnos nem tudott többször "besegíteni". Viszont én ennyibõl leszûrtem, hogy mindenki, aki úgy kezdi a tanácsadást, hogy "biztosan nem szopik jól", az tévúton van, mert abból a mellbõl tökéletesen tud szopni, amibõl jön a tej!

Három hét küzdelem után, amikor még mindig el voltak záródva a tejcsatornáim (ezalatt beszéltem LLL tanácsadóval, de annyi tanácsot tudott adni, hogy szoptassak, az mindent megold, fejni nem igazán kell), sikerült Pufi nénivel összeakadnom, aki utána naponta járt fel fejni (iszonyatos fájdalamkat éltem át!), hosszú órákig minden nap, de még mindig nem jött ki a tej. Másfél óra alatt 10-20 milliket fejt ki két mellbõl! És nem szaporodott a tej....megvettem a Szoptanítot, amit mindig kiügyeskedett a szájából a kislányom, ez sem jött be. Úgy szoptattam, hogy gyakorlatilag kézzel fejtem a gyerek szájába azt a 10 millit is, mert csak úgy, szopásra nem jött ki semmi.

A 11. héten amikor egyszer (egyetlen egyszer!) valamilyen csoda folytán 40 millit fejtem le két mellbõl és azt hittem, hogy végre összeszedhetem magunkat szoptatás ügyben, 2 óra múlva sem telítõdött vissza a mellem és semmi nem jött a következõ szoptatásra, akkor én lelkileg feladtam. Úgy éreztem, hogy összecsaptak a fejem felett a hullámok, tök feleslegesen küzdök, szívatom magam halálra, nem megy. Nem jön ki a tej a mellembõl, akármit csinálok. Utána még 2 hónapig "szoptattam", hogy az illúziója meglegyen. Egyébként szedtem homeopatikus tejserkentõket, bio-golyókat, teákat, talpmasszázs, minden, csak azért hogy nehogy azt gondolja valaki, hogy csak úgy annyiban hagytam a dolgot!

Én a 20 hét heriokus küzdelem során egyetlen egyszer sem élhettem át, hogy a tej csak úgy jönne a mellembõl, hogy a mellem nem CSAK csomókból állna! Rettenetes. Igazából nem is tudom milyen érzés, amikor csak úgy jön. Amikor nem kell semmit tenni érte és jön.

Pufi néni, aki évtizedek óta jár fejni anyákat, annyit tudott mondani, hogy nagyon kötött a mellem, túlságosan mélyen vannak a mirigyek beágyazódva az izmok közé (én úszó voltam 6-10 éves koromig!, utána is mindig sportoltam, sajnos....). És az a 10-20 milli tej, amit potom másfél óra alatt kipréselt belõlem, olyan zsíros volt, mintha egy 5 napos baba anyaja lennék. Mindez mondjuk akkor, amikor 3,5 hónapos volt a babám. Érthetetlen.

Jártam pszichiáternél a szülésem feldolgozandó, kineziológusnál, stb. és még így is bõven eltelt 1 év, amikor az egyik éjjel azt álmodtam, hogy szoptatok! Elõtte soha nem álmodtam ezt. Ez olyan érzés volt, mint amikor egy akkora kõ esik le a mellkasodról, mint a Mammut, és hirtelen felszabadultnak, bolgodnak érzed magad. Azt álmodtam, hogy egész nap, folyamatosan a karomban van a kisbabám, mindenfélét csinálok, jövök-megyek, és õ csak szopik, szopik, szopik, és szopik, a tej pedig csak jön, jön, jön, jön, jön, és jön, és semmit nem kell tennem, nincs semmilyen akadály a mellemben, nem fáj, nem csomós, megy minden magától.....

Azért írtam le ilyen részletesen a történetemet, mert nem egy mindennapi eset, legalábbis ezt abból szûrtem le, hogy senki nem értette mit mondok azzal, hogy van tej a mellemben, csak nem jön ki. "Olyan nincs" volt a válasz. Vagy tejmennyiség növelõ technikákat kezdtek el magyarázni, és amikor mondtam, hogy állj, még ott sem tartunk, hogy kiderülhetne kevés vagy sem, mert nem a tej mennyiségével van a probláma, hanem a kijutásával a mellembõl, akkor végképp nem értették. Nem bántani akarok ezzel senkit, csak mivel én vagyok a tízezerbõl az az egy, akivel ez történt, nekem ez nagyon fáj, hogy nem sikerült.

Én nem vagyok egy olyan típus, aki feladja (a kislányom más anyák tején nõtt fel, 1 évesen napi 1,5 liter anyatejet evett, semmi mást, és ezért kezdtem el az anyatejmissziót is), tehát azt döntöttem el, hogy a következõ babánál non-stop kapcsolatban leszek személyesen valakivel, aki szoptatás-profi (nem csak telefonon), bababarát kórházban fogok szülni, azonnal elkezdek fejni (Pufi néni jön bevetésre már a kórházba), nem adok cumit/üveget a baba szájába, sokat szoptatok és ha ekkor sem sikerülne, akkor "írom le" magamat azzal, hogy a mellemben valami nem stimmel, ez van.

Köszi, hogy "meghallgattatok" és köszönet minden anyának, aki szoptatott, volt bõven teje és fáradságot nem kímélve fejt csak azért, hogy a kisbabám mindezek ellenére anyatejen nõhessen fel! Ezt semmivel nem tudom meghálálni! Ha én egyszer szoptatni fogok és lesz bõven, hát nem kérdés, hogy adok-e másnak belõle. Úgylegyen...

Emese

Szia Zsuzsa!
Szerintem örülj annak hogy szemeit behunyva élvezettel
szopik.Ez nem lesz mindig így.Nálunk is ez volt az elején,sõt volt hogy álmában szopizott,de most.....
Szopi közben össze vissza bohóckodik,gagyarászik,feláll,van hogy nevet,és a szája szélén folyik a tejci,meg stb...
Én visszasírom azt az "alvós" idõszakot!
Pusza,Mariann

Szia Norcsi!

Mindazok alapján, amit leírtál, nem úgy tûnik, hogy különösebb baj lenne. Lehet, hogy õ a "gyakran, keveset" típusú baba. Ha szépen gyarapszik, jókedvû, kiegyensúlyozott, jó az izomtónusa és megvannak a pisis pelusok, akkor biztosan minden rendben van. Akkor is, ha nincs mindennap széklete, mivel, mint írtad is, jól hasznosítja a tejet.

Ahogy nõnek, erõsödnek a babák, úgy végeznek egyre hamarabb a szopival, már nem feltétlenül akarnak 20-30 vagy még több percet a cicin lenni. (A súlygyarapodás is lassul.) De ha ez a lerövidült szopási idõ a súlygyaraposás leállásával társul, akkor elképzelhetõ, hogy inkább csak a hígabb elsõtejet veszi magához. Ha erre utalna a következõ néhány súlymérés eredménye, akkor arra kéne törekedni, hogy a sûrûbb hátsótejhez is hozzájusson a babád. Ha pár perc szopi után játszani kezd, nem kér többet, akkor kicsit késõbb kínáld meg újra ugyanabból a melledbõl. Csak akkor kínáld a másikból, ha úgy gondolod, hogy az elsõt már jó alaposan "kiürítette".

Ha nagyon elutasítaná a szopit, akkor esetleg cumizavarra gyanakodnék, de egyelõre nekem nem úgy tûnik. Mindenesetre figyeld meg, hogy jól harap-e rá a melledre. Az egész testének szemben kell lennie veled, egy magasságban a mellbimbóddal, úgy, hogy ne kelljen elfordítania a fejét ahhoz, hogy be tudja kapni. Nagyra kell nyitnia a száját, mintha ásítana és a bimbóval együtt a bimbóudvar egy részét is a szájába kell vennie. A nyelve a bimbó alatt legyen, ajkai kissé kifelé fordulva. Ha nem így csinálja, vagy beszívja a mellbimbódat és csak azt szopogatja, akkor nem jó a szopási technikája, el kell venni tõle a melledet és újra megpróbálni a szájába adni.
Ez azért is fontos, mert a rossz technikával szopó babák súlya nem gyarapszik kellõ mértékben, hiszen nem tudnak a megfelelõ mennyiségû tejhez hozzájutni.

Mindent egybevetve, szerintem ne aggódj, amíg szépen (akár keveset is) gyarapszik a kisbabád!
Azért írj majd a csütörtöki méretzkedés után, jó?

Szia
Iboly

Sziasztok!

Iboly hozzád lenne egy kérdésem. Miért van az, hogy a 4 hónapos kisfiam napközben 2-3 óránként eszik, de este 8-tól lefekvésig (1/2 11-11) már óránként? Egyébként úgy tûnik, hogy elég neki a tej, mert szépen fejlõdik, mosolygós baba, de este így nem tudok szinte semmit csinálni. Õ persze azt élvezné a legjpbban, ha este 8-tól lefekvésig csak a fürdés idejére venném le a mellemrõl, ezt viszont nem bírnám!

cory

Sziasztok!

Iboly! Köszi a tanácsokat, jelentkezni fogok a csütörtöki méretzkedés után!

Emesemama!
Nagyon meghatott a történeted, és minden elismerésem a tied hogy nem adtad fel már az elsõ pillanatban, és heteken át küzdöttél azért, hogy szoptatni tudjál. Nagyon jó ötletnek tartom az anyatej-missziót, sajna én nem tudok tejet leadni, mert nálunk nagyon beállt már a kereslet-kínálat dolog, és ha mondjuk el kell mennem valahova, és az anyukám vigyáz a picire, akkor vért izzadok, hogy le tudjak neki fejni erre az idõre való extra adagot. Drukkolok, hogy beinduljon és sínen menjen ez a nagyon jó kezdeményezés!

Sziasztok: Norcsi.

Sziasztok!

Emesemama, sokat küzdöttél. Nem akarok okostojásnak tûnni, de ha nem haragszol, leírom ami eszembe jutott. Sok helyen olvastam, a szoptatáshoz a tejen kívül (ami simán lehet, hogy volt) mégegy dolog kell: a tejleadó reflex. Nekem úgy tûnik az elbeszélésedbõl, hogy nálad ez hiányzott. Orvosilag az oxitocin az, amivel segíteni szokták, de szerintem ez önmagában nem eredményes, biztos, hogy kell pszichológiailag. Szóval a következõ babádhoz való elhatározások tekintetében valahogy ezt is be kéne venni, mert a leírtak mellett ez nem biztos, hogy lesz. De nem bántani akarlak, csak azért írom, járj utána, mit lehet ezügyben tenni!

Iboly: egy elméleti kérdésem lenne: csak anyatejes baba esetén a különbözõ hasfájásra, avagy székletrendezésre adott gyógyászati készítmények (akár csak a Gripe W.). Szóval ugye az anyatejes bélflórát nem szabad megbontani a jó felszívódás stb érdekében. Mi van akkor ha ilyesmit alkalmaz valaki? Szabad, vagy befolyásol?

Ildi

Szia Iboly!

Én még tök új vagyok itt, tegnap volt 3 hetes a kislányom. Gondjaim hála az égnek nincsenek a szopizással. Vagyis ... Mikor a megszületett azonnal megkaphattam, megszoptathattam. Az elsõ éjszaka nem volt velem, de másnap reggeltõl folyamatosan. Bent a kórházban, és itthon is az elsõ napokban jóformán egyfolytában cicin volt, de csak nyammogott rajta, hiába noszogattam (pedig tejem volt). Ebbõl kifolyólag sírással teltek a napok (mindketten sírtunk), õ valószínû azért, mert éhes volt, én meg azért mert majd elájultam, olyan álmos voltam. Aztán kipróbáltuk a sógornõm tanácsát (1 hónappal idõsebb a babája): 3 óránként adjunk neki enni: kb. 15 perc az egyik cici, utána kb. 5 perc a másik cici. És ha a két etetés között sírna, akkor (ha egyéb baja nincs: nem éhes, nem szomjas, nem pisis/kakis, nem lázas) hagyjuk.

Hát mintha csoda történt volna!! Az én kislányom elkezdett enni. Elsõ alkalommal 60-at megevett! (Ezt onnan tudom, hogy kölcsönöztünk mérleget.) Aztán egyre többet. Most ott tartunk, hogy átlag 110-eket szopik (van mikor 120, 140, sõt volt már olyan is, hogy 160). És csudaszépen fejlõdik, tegnapelõtt mértük 3940 gramm volt (3580-nal született, tegnap volt 3 hetes).

Viszont amikor beszéltem a védõnõvel, és mondtam neki, hogy mennyiket eszik, azt mondta, hogy sokat eszik egy nap, és megterhelheti a bélrendszerét, nyûgös lehet, stb. Azt tanácsolta, csökkentsem a szoptatási idõt. Ma erre (szerintem) magához képest meg keveset evett, ezzel szemben nyugodtabb volt. Jó sokat aludt.

Te mit tanácsolsz?


Köszönöm elõre is!


Szila

Sziasztok,

Csak reszben kapcsolodik a szoptatashoz a kerdesem.
Ti akik ejszaka tobbszor is szoptattok, hol alszik a babatok? Nem talaltam olyan topicot ami ezzel a temaval foglalkozna, de azt hiszem ez nagyban fugg a "szoptatasi szokasoktol" is. Nalunk velunk alszik a baba, es ha elkezdi "furni" az oldalamat, megszoptatom.
Mar jonnek a jotancsok, hogy ejszakara tegyuk a kisagyaba mert aztan nem lehet leszoktatni a velunk alvasrol (most 7 hetes). De akkor minden kis neszre ugralhatnek, hogy most enni akar-e vagy csak nyujtozkodik (ezt is eleg hangosan csinalja).
Elore is koszi a valaszokat,

Bianka

Sziasztok!

Bianka, nálunk a kisfiam szintén velünk alszik( 3 hónapos) és persze mi is kapjuk a jótanácsokat. Szerintem van elõnye és hátránya is, de én nagyon élvezem, hogy mellettem szuszog a pici fiú és nekem így sokkal egyszerûbben megy a szopizás is. A lényeg az, hogy úgy csináld, ahogy Nektek a legjobb. Az, hogy utána majd nem lehet leszoktatni róla, ebben nincs ugyan tapasztalatom, de ha eljön az ideje biztos, hogy ez is megoldható lesz. Addig pedig imádom, hogy ott van mellettem.

Emese, csodálom a kitartásodat, Te tényleg mindent megpróbáltál és remélem, hogy a következõ babádnál már nem lesznek ilyen problémáid.

Katica

Sziasztok!
Én nem tanácsolni akarok, csak esetleg megnyugtatni kedves Szila!
Mivel én is kezdetektõl tudom mennyit evett a kisfiam:
hasonló volt a helyzet nálunk is, szépen növekedett a megevett mennyiség, kb. ennyi idõsen volt 160 is, aztán visszaesett, és beállt olyan 100-120-ra. Nálunk a védõnõ és doktornõ sem mondta, hogy csökkentsük az adagot -persze mondták, hogy nem csodálkoznak a hasfájáson-, hiszen nálunk is volt, aztán kicsit kevesebb lett, ahogy beállt a kevesebbre, de szerintem ez már azért is van, mert erõsödik. (3440 gr-mal született, 3820 volt 2 hetesen, 6 hetesen 4930.) Ha igény szerint szopizik, én úgy vettem észre el tudja dönteni, hogy mennyi kell neki.
Bianka,
mi 3 hetes kora óta külön szobában altatjuk a picit. Éjszaka csak akkor kel fel, ha éhes, akkor áthozom hozzánk, eszik, aztán visszaviszem, és alszik tovább. Én még éjszaka sokáig át is pelenkáztam, nem zavarta. Természetesen csak halkan beszéltem hozzá, fény alig volt a szobában. Nem tudom hányszor eszik a kicsid, mert azért nekünk nem nagyon kell felkelni, hiszen az esti etetés után (6-7 óra), elalszik, és csak hajnalban kel legközelebb 3-4-kor. Szerintem, ha alszol, a kicsi neszezést úgysem hallod meg, ha pedig éhes, akkor az úgyis félreérhetetlen.
Természetesen, lehet, hogy vki másképp gondolja, de nálunk semmi gondot nem okozott ez a szoktatás.
Üdv:
Ágci

Ágci!

Én is úgy gondolom, hogy Õ el tudja dönteni, hogy mennyi jó neki.

Viszont van egy másik nagy dilemmánk. Ugye hanga elvileg 3 óránként szopizik. (Nálunk ez nagyon bejött.) Gyakorlatilag az van, hogy az este 11 órai etetés után olyan hajnali 3 körül ébred, eszik, visszaalszik (ehhez a kajához nem mi keltjük), aztán legközelebb már második napja egyre hamarabb ébred (tegnap 1/2 8, ma 3/4 7). Napközben nagyjából tudjuk tartani a 3 órát (persze vannak kis eltérések). Néha azért korábban jelez. Nem tudom, hogy felborítsuk-e ezt a már viszonylag kialakult napközbeni napirendet, és szoptassam akkor, amikor éhesnek látszik? Vagy ragaszkodjak nappal az idõpontokhoz?

Ágci, Te igény szerinti szoptatás mellett is mérted elõtte és utána?

Mikor vannak azok az idõszakok, amikor megnövekedik a táplálékigénye és esetleg többször kéne cicire tenni; de akkor hogyan tartható a napirend? Gondolom, egy idõ után visszaáll, vagy újat alakít ki magának. Annyi minden foglalkoztat ezzel kapcsolatban, és ahogy idõm (és Hanga) engedi, olvasom a szoptatással kapcs. archívokat is. De nem mindig jut rá idõ.


Szila

Ja, és még valami. Én mindkettõ cicibõl etetek, és utána a kezdõ cicit kifejem. Igény szerinti szoptatásnál kell fejni? Ha igen, mennyire kell kiüríteni a mellet? (Mert ugye elvileg nem tudhatom, hogy mikor ébred fel a lurkó megint.)

Szila

Kedves Szila,
szerintem az nagyon jó, hogy eddig így haladtok az alvással. Mi pont ugyanígy voltunk. Aztán hagyta ki 4 hetesen az éjszakait. Jó anyuka ad tanácsot, kb. 1 hete szopik a kisfiam, addig cumisüvegbõl kapta a tejcit (de igény szerint.
De azért leírom: nekem sokat segített anyukám, õ mondta, hogy napközben hagyjam aludni addig, amíg nem éhes (nézelõdni stb.), egyedül a fürdés elõtti felkeltéshez ragaszkodjunk (6-7 között fürdünk). Ezt csak 1x kellett megcsinálni, másnaptól visszaállt minden. Szóval szerintem, ha 2,5 óra múlva éhes, akkor had' egyen. De szerintem még a 2 óra is belefér. Tényleg beáll egy napirend, de persze nem olyan percre pontosan, mint ahogy mi be tudjuk osztani az idõnket.
A mérés: a cumisüvegen láttam mennyit eszik, ebbõl tudtam. Írtam is az idõpontot és a mennyiséget. Visszakerestem (3 hetesen) napközben 2,5-3 óránként evett. persze gondolom ez is lehet ám, babafüggõ. Mióta szopizik nem mérem, de mostmár gyakorlottabban tudom mikor éhes, mikor van más probléma. Néha azért nagyon kíváncsi lennék mennyit ereget le a torkán!
Ágci

Sziasztok!

Bianka! Ha neked jó, hogy melletted van a baba, akkor nyugodtan aludj csak vele. Én még húszéves embert nem láttam az anyja mellett aludni... Egyébként Bori, a lányom is 9 hónapos koráig mellettünk aludt, utána 10 nap alatt visszaszokott a kiságyába. Szóval, emiatt ne aggódj, ez abszolút megoldható.

Szila!

Az ugrások így vannak, ha jól tudom: 3 hetes, 6 hetes, 3 hónapos, 6 hónapos kor. Ilyankor van, hogy félóránként, óránként lesznek éhesek, de ha mindig mellre teszed, amikor kéri, néhány nap, de maximum két hét alatt magától rendezõdik a dolog. A tejtermelés is alkalmazkodik, és a baba is visszaáll a már megszokott napirendre. Szóval, csak kitartás.

Puszi mindenkinek:

Dia

Sziasztok!

Bianka. Szerintem is nyugodtan aludj a babával, ha neked is ez a megnyugtató, meg a legpihentetõbb verzió. Én a középsõ lányommal kezdtem ezt el, de nekem nagyon jó volt. A közelsége megnyugtató volt, meg nem néztem ki másnapra úgy mint egy mosogatórongy. Aztán másfél évesen szoktattuk át a kiságyába, mindössze néhány napos tortúra után.
Most nem kérdéses hogy Bánk is mellettem alszik, fõleg mivel úgy vettem észre, hogy õ éjszaka sokkal jobban szopizik mint napközben. Legalábbis mostanában. Érdekes. Mindenesetre nekem nagyon jó hogy ott van, hallom a szuszogását, látom ha lerugdota a takaróját, stb.

Iboly.
Szia, megmértük tegnap, és képzeld egy hét alatt 215 grammot hízott! Elképzelhetõ az, hogy éjszaka sokkal jobban eszik és többet is? Úgy aludt most is, hogy este 10 körül még evett valamennyit (nem tudom mennyit, mert fekve szopott mellettem) és aztán legközelebb negyed 4-kor szopizott, akkor jól, úgy éreztem, majd legközelebb 6 körül evett, majd megint negyed 9 körül. Napközben viszont nem sokakat eszik és nem sokszor.Lehet hogy azért mert annyira lekötik az õt érõ ingerek (a testvérei ott ugrálnak körülötte, a tévé, stb.), hogy emiatt inkább nézelõdik, mint hogy enne? Van ilyen? Végülis a gyarapodással minden rendben, de napközben nem nagyon értem hogy miért eszik olyan rosszul?! Van valamilyen ötleted? Vagy ez is csak egy átmeneti állapot, amíg foglalkozik az õt körülvevõ világgal, ismerkedik vele? Köszi hogy írtál a múltkor is, ha van valamilyen ötleted, nagyon szívesen venném!

Sziasztok, mindenkinek nagyon jó babázást, sok tejcsit kívánok: Norcsi

Kedves lányok! Katalinra reagálva mesélném el szoptatási emlékeimet: hasonló helyzetben voltam, mint ô most. Négyhónapos koráig a fiam gyönyörìen szopott, váltott mellbôl, magától beállt 3, majd négy órára, fejtem rengeteget (na nem szabályosan, szopi után, hanem két szopi között, néha elôtte, hogy ne legyen annyira tele), tejadó anya voltam, mert már nem fért el a tej mélyhìtôben, és mikor éppen az ?egy mellbôl 200 gramm? fordulópontot ünnepeltük, egyszercsak... eltìnt a tej. De úgy, hogy két mellbôl összesen 70 grammot tudott kiszívni. Természetesen hiába mondja ilyenkor az ember magának, hogy ne pánikoljon, mert csak rosszabb lesz, pánikolni fog, hiszen azzal kell szembesülnie, hogy nem tud eleget adni enni a gyerekének. Nekem sokat segített a férjem. Megbeszéltük, hogy 8-10 napig próbálkozunk csak szoptatással, azután ha nem megy, jöjjön a tápszer. Az volt a szerencsém, hogy a fiam nem bömbölt, 70-80 gramm után is elvolt, igaz egy óra múlva megint éhes lett. Akkor viszont újra tudtam neki ennyit adni. Elôtte éppen vissza akartam vinni a kölcsönmérleget, de még ez alatt a kritikus idôszak alatt is mértem. És ugyan görcsbe rándult a gyomrom a méréskor, hogy már megint csak 80 gramm, az esti összegzésnél kiderült: egész nap 7-8 szopival ugyanannyit evett, mint elôtte napi 4-5-tel. Tehát megnyugodtam: éhezni nem éhezik a gyerekem. (Az is megijeszt minket, hogy ?visszalépésnek? érezzük ezt a helyzetet, pedig mindig lesznek váratlan dolgok) Aztán mikor elôször elértük a 150 grammot, elvittük a mérleget. Innen kezdve 15 hónapos koráig szopott (magát választotta el lassan, de a végén már terhes voltam.) És hogy mi volt a baj? Orvos, védônô kérdezte: eszem, iszom eleget, nem vagyok ideges stb., de magamnak kellett rájönni, hogy valamire elfelejtik felhívni a figyelmünket: a hormonális változásokra. Ugyanis visszatért a menzeszem, és az elsô nehézségek éppen peteérés idejére estek (amikor még nem tudod mi történik benned). Utána is volt egyfajta ciklikusság a tejtermelésben.
Második fiam még ugyan nincs négy hónapos, egész nap eszik (éjjel is, húzom is miatta a számat), és NEM mérem. Nem akarok a számokkal foglalkozni. Egyelôre hízik, nô, de tudom, hogy valamikor ez lassulni fog, esetleg leállni, de ha csak nincsenek egyéb aggasztó jelek (betegség), nem akarok e miatt izgulni. A nagyobbik, most kétéves fiam valamira ugyanis megtanított: Ahogy mi is, a babák is különbözôek: az egyik nagy étvágyú, erôs csontozatú, a másik ?kismadár?, törékeny, vékony. A barátnôm fia 1 évesen 14 kiló volt, az enyém alig kilenc. Melyikünknek kellene idegeskedni? Ráadásul ugyanaz a gyerek is sokfélét produkálhat: az én fiam elsô négy hónapban duplázta a születési súlyát, aztán másfél éves koráig hatalmas mennyiségeket evett, de alig hízott. Aztán válogatós lett (ahogy jött a nyár azonnal megtagadta a gyümölcsevést), kétévesen evett elôször kenyeret, stb. Arra mindig figyeltem, hogy az alaptápanyagok valamilyen formában bejussanak a szervezetébe, de valahogy én rábíztam a döntést. Egyrészt, mert igazán nem tudom befolyásolni az evését. Másrészt nem akarom idegesíteni magamat, és így ôt is ezzel. Harmadszor: észrevettük, hogy egy-egy ilyen rendhagyó idôszak után (és ez bármire, evésre, alvásra vonatkozik) mindig visszabillen a normális kerékvágásba. Szóval, azt hiszem ôk tudják jól.
Andi

Sziasztok!

Tegnap este letöltöttem, amit írtatok, de már nem tudtam válaszolni, bocsánat. Most pótolom.

Cory!
Szerintem Balunak elsõsorban a közelségedre, a dédelgetésedre van szüksége, erre a szopi nagyszerû lehetõségnek tûnik számára. Ha nincs más oka, pl. növekedési ugrás, betegség, fájdalom, akkor biztosan nem kell a melleden "lógnia" egész este. Próbáltad esetleg a hordozókendõt? Magára hagyni nem volna túl jó, mert csak még inkább szüksége lesz a vígaszra, de a hordozókendõben, hátihordóban a "többemberes" babák nagyon jól érzik magukat. Így rajtad csünghet egész délután, kedvére kuksolhat körbe, figyelheti, mit csinálsz, de akár el is aludhat. Aztán amikor tényleg a szopizás kell neki, azt úgyis észre fogod venni.
De van akinek az válik be, hogy egy babaülésben mindig a közelében tartja a babáját, aki látja a mamáját tevékenykedni, közben rághat, szopogathat egy játékot.

Emese!

Nagyon sok mindenen mentél keresztül a szoptatással, örülök, hogy azért ilyen elhatározással nézel a következõ gyermeked születése, lehetséges szoptatása elébe.

Én is oxitocin elégtelenségre gyanakszom, ha a következõ szülés után is így jársz, érdemes rákérdezni a kórházban, hogy kaphatsz-e, javasolják-e az oxitocint. Ezt rácsöpögtetik egy vattatamponra és bedugják az orrodba naponta többször. Ez segíti a tejleadó reflexet. De ehhez az is kell, hogy ne stresszelj, mert a szorongás, stressz akadálya az oxitocin termelõdésének, a tejleadásnak.

Amint azt tapasztalhattad, a fejés nem segít ezen a problémán, sõt vannak olyan anyák, akik fejéssel egyáltalán nem tudják kiváltani a tejleadó reflexet. Így én nem javaslom, hogy gyötörjétek a melledet.

Ildi!

Nem volt teljesen egyértelmû számomra a kérdésed: tehát, arra vagy kiváncsi, hogy a tisztán anyatejes babáknak szabad-e ilyen, székletlazító készítményeket adni?

Szila!

Üdv. itt!

Az elsõ hetekben a sírásnak számtalan oka lehet, néha nem is derül ki, mi is az, így érdemes berendezkedni az "egész napi" szoptatásra. Persze, akkor sem kell, hogy szünet nélkül a mellen legyen egy baba, de nem baj, ha egy órát is szopik és utána fél órával újra szopizna. A szopás az életbenmaradáshoz alapvetõen szükséges tevékenység, és nem csak a táplálék miatt.

Én azt gondolom, hogy ha ritkábban kap enni, mint ahogyan igényelné, akkor persze, hogy egyszerre többet eszik, míg a gyakrabban szoptatott babák egy alkalommal akár nem mérhetõ mennyiséget is nyalakodhatnak. Igazán, ez utóbbi lenne az ideális. Ha egy baba akkor szopizhat, amikor õ szeretné, akkor pont annyit fog szopizni, amennyire szüksége van. Ezért mondjuk azt, hogy az igény szerint szoptatott babák nem tudják túlenni magukat. Tudom, hogy a mérhetõ mennyiség nagyon megnyugtató, de ha hetente, havonta méritek és gyarapodást mutat a mérleg, az sokkal jobb és te sem görcsölsz mindennap.

Ha viszont csökkented a szoptatási idõt, akkor egyrészt nem éri elegendõ inger a melledet, ami beavatkozik a tejtermelésbe, másrészt pedig valószínû, hogy a baba csak az ún. elsõtejet szopizza ki, a sûrûbb, laktatóbb hátsótejhez nem jut hozzá. Így lassul a gyarapodása, és egy idõ után olyan hamis következtetéseket lehet ebbõl levonni, hogy nincs tejed, meg nem elég tápláló, zsíros, stb. Egy ennyi idõs babának minimum 20 percet kéne eltöltenie egy-egy mellen ahhoz, hogy hozzájusson a táplálóbb hátsótejhez.

Azt javasolnám,hogy ne az órát figyeld, hanem nyugodtan alkalmazkodj a kisbabád igényeihez. Ahogy nõ, úgy fog rövidülni, ritkulni a szoptatási idõ, de egy három hetes baba akárhányszor is szopizhat egy nap, akár 12-szer is. Az idõhöz kötöttt szoptatás az esetek nagy részében szoptatási problémákhoz vezet.

Növekedési ugrás 3 hetes, 6 hetes, 3 hónapos, 6 hónapos kor KÖRÜL van. Ilyenkor gyakori, váltott (tehát mindkét) mellbõl történõ, nem idõhöz kötött szoptatással biztosítható a kicsi baba számára szükséges tejmennyiség és pár nap alatt alkalmazkodik a mell a megnövekedett igényhez.

Én nem hagynám sírni. A kisbabák igénye egyenlõ a szükségletükkel. Tehát ha azt szeretné, hogy dédelgesd, akkor arra van szüksége. Az embereknek alapvetõ szükségletük az érintés, a kisbabákra ez különösen érvényes. Gondold csak el, hogy 9 hónapig együtt voltatok, most pedig belecsöppent egy merõben más, "hideg" világba. Nem szeretne magára maradni, kellesz neki, te jelented számára a megszokottat, a biztonságot. Ne törõdj vele, ki mit mond, hallgass a szívedre és tégy belátásod szerint.

Remélem, Szila, nem haragszol, hogy ezt is leírtam és nem csak a szoptatással kapcsolatos kérdésedre válaszoltam.

Bianka!

Nálunk is az együttalvás vált be, így sokkal könnyebb átvészelni az ébredõs éjszakákat. Szerintem ne aggódj, ha eljön az ideje, majd át lehet költöztetni a saját ágyába.

Ha van még kérdésetek, szívesen válaszolok, akár e-mailben is (azt biztosan megnézem mindennap ) eboy@freemail.hu

Sziasztok
Iboly

Andi!

Nagyon tetszik, amit leírtál, sokat tanulhatunk belõle!

Norcsi!

Hát ez gyönyörû! Látod, nincs miért aggódni.
Ez nagyon gyakori, hogy a nappal világot felfedezõ gyerkõcök éjjel pótolják a szopit. Ráadásul az éjjel magukhoz vett táplálékot jobban is hasznosítják. (Ezért sem érdemes leszoktatni egy babát az éjszakai szopiról.)
Nappal meg egy-kettõre letudják a szopit, aztán mennek játszani, nézelõdni. Szerintem, abszolút minden rendben van nálatok!

Pocok!

Együttalvásra gondoltál?
Vagy egy matracot is le lehet tenni a kicsinek a földre az ágyatok mellé (vagy egy másik ágyat a szobájába, ha külön van), ott hozzábújhatsz szoptatni, ha elalszol közben, ott maradsz, ha bírod, akkor meg visszabújsz apa mellé.
Vagy le lehet venni a kiságy egyik rácsát, odatolni (rögzíteni) az ágyat a tiétekhez, szintbe hozva. Akkor csak vissza kell gurítani a hölgyeményt a helyére szopi után.

Én is kókadoztam éjszakákon át a széken ülve, még a második gyerkõccel is, míg rá nem jöttem, hogyan kell fekve szoptatni. (Nekem addig ez nem ment.) No more kókadozás!

Hátha neked is beválik valamelyik. Ha nem tetszenek ezek a megoldások, én azt hiszem, inkább csak egyszer kókadnék hosszabb ideig.

Sziasztok
Iboly

Köszi Iboly!

Nagyon aranyos vagy hogy olyan hamar válaszoltál!
Akkor azért már nem nyugtalankodom ha Te is azt tanácsolod.
Egyébként nálunk is az együttalvás jött be már a második lányommal is mint ahogy írtad, hogy nálatok is.

Szia, és köszi a jótanácsokat: Norcsi.

Sziasztok!

Szerintetek egy 8 hónapos babának éjjel még kell 1-2x szopiznia? Napközben 4x szopik, ebédre már fõzeléket eszik és az esti szopizás elõtt tejpépet kap. Amúgy csak 2-3 percig szopik. Éjjel 5 percig. Ez jó így?

Kriszta

Sziasztok,

Koszonom a megnyugtato valaszokat, mert egyelore nem szeretnem "szamuzni" a lanyomat a kisagyaba.

Bianka

Bianka!
Ne is tedd, ha nem látod nagyon megterhelõnek a veled alvást!

Szia: Norcsi.

Sziasztok! Kedves "együttalvók"!

Egy 4 hónapos, gyönyöruséges vasgyúró (kb 8 kg) anyukája vagyok, igény szerinti szopiztatással, meg minden. Az együttalvással kapcsolatban lenne kérdésem, ugyanis az elsõ szenvedések után nekünk is ez vált be. "Szenvedések" alatt az éjszakai etetést értem: baba nyöszörgött, feltápászkodtam, majd' leborulva az ágyról megetettem, büfi, ágyba vissza, majd ébren várva, hogy éhes-e még, vagy alszik pár órát. Néha úgy felébredtem, hogy hajnalig nem tudtam visszaaludni, olvastam, házimunkáztam, majd mire beájultam volna az ágyba, babucikám újra szopizni akart. Így aztán fokozatosan áttértünk a teljes, együttalvásra (szerencsére jó nagy az ágyunk, és apu sem bánja - a szexet máshogy is meg lehet oldani). Ez kényelmes, átalusszuk az éjszakákat, azt sem tudom, mikor és hányszor szopizik a baba. Néha félálomban átpakolom a másik oldalamra, hogy ne legyen féloldalas, és mindkét cici sorra kerüljön. És persze finom is, hogy ott szuszog hozzám bújva...

A problémám végül is az, hogy az én drágám már nappalra is bevezette a cicin alvás jó szokását. Ott alszik el, néha kiengedi ugyan a szájából, de ahogy felkelnék valamit csinálni, hamarosan észreveszi, hogy "leléptem", és nyöszörögni kezd, ha nem vagyok elég szemfüles, teljesen fel is ébred. Sajnos nem megy pedig, hogy naponta 4-5 órát vele pihizzek, ugyebár! (Még kb ennyit alszik nappal.)
Viszont tudom, hogy nem valószínu, hogy o meg tudja különböztetni a nappali és éjszakai lefekvéseket, tehát ugyanazokat a körülményeket kívánja mindkettohöz. (Magyarul cicit a szájban, vagy legalábbis elérheto közelségben.)
Szóval a kérdésem az eme hosszú bevezeto után, hogy ti ezt hogy oldottátok meg? Hogyan altattátok a babát délután? Mi történt, ha este el akartatok menni valahova? (Ez velünk kétszer történt meg, színházba menéskor, anyukám tartotta a frontot, apukám pedig ki volt akadva, hogy miért nem alszik ez a gyerek este 11-kor. Néha egyébként el lehet ringatni a Barnit kézben vagy hordozóban, de nem túl gyakran, és nem sokáig.)
Továbbá: ti hogyan szoktattátok át végül a babát a saját ágyába? Mikor jött el ennek az ideje? (Most nem feltétlenül szeretném ezt tenni még, egyszeruen csak kíváncsi vagyok.)A drasztikus sírni hagyásnak amúgy nem vagyok híve.
Nagyon örülnék, ha megírnátok a tapasztalataitokat, épülésünkre szolgálna!!! Elore is köszönöm.
G. N. Heni

Szia Heni!

Elõször is, a gyerekek már úgy 2-3 hónapos koruk körül megtanulják - jó esetben -, hogy mi a különbség éjszaka és nappal között. Ezt te is segítheted, pont azzal, hogy más körülmények között alszik nappal, mint éjszaka. Pl. éjjel viszonylagos csend és nyugalom, félhomály vagy sötét, nappal lehetnek zajok, beszéd, mehet a rádió, TV, persze nem muszáj, hogy üvöltsön, de nyugodtan mehet.
A cicin elalvásról le lehet szoktatni a babát, igaz, türelem és kitartás kell hozzá, de nem lehetetlen. Egyszerûen vedd el tõle, amikor már nem eszik, csak alszik rajta. Lesz néhány húzós napotok, éjjeletek, de megéri. Ugyanis, sok baba azért ébred fel éjjel, mert amikor picit megébred, nem ugyanazokat a körülményeket találja, mint amikor elaludt. Ettõl persze megijed, és keresi, és persze totál felébred. Pl. ha egy baba a mama cicijén alszik el, akkor ha megébred, arra számít, hogy a cici még ott lesz a szájában, ha nem, akkor megijed, és kezdheted elõlrõl. Pont ugyanebbõl az okból nem szokták ajánlani azt se, hogy alvásig ringasd, simogasd, szórakoztasd a babát. Lehet ringatni, stb. de még ébren tedd le. Azt szokták mondani, hogy a legjobb, ha az éjszakai alvást egy mindennapi szertartás elõzi meg, így könnyebben kötik a babák ezekhez a történésekhez azt, hogy most már alvás jön. Ilyen az, hogy vacsi, fürdés, szopizás, kinek milyen sorrendben, aztán egy kis éneklés kézben, és még ébren be az ágyába.
Persze sírni fog, ha eddig nem így ment, de hát miért is törõdne bele egybõl?
Nem szabad sírni hagyni, mert az sem neki, sem neked nem jó. De abban légy következetes, hogy NEM cicin alszunk el...

Amúgy én az Aludj jól, gyermekem címû könyvet vetettem be, amikor a lányom már majdnem 10 hónapos volt. Ennek az a lényege, hogy a kiságyba beteszed a gyereket, és egyre több idõre magára hagyva, de azért bizonyos idõközönként be-benézve tanítod meg elaludni. Nekünk 10 napunkba került.
De megérte. Mondjuk, én ugyanekkor leszoktattam az éjszakai szopizásokról is, addig mi is többször etettünk/ettünk éjjel.
De ezt a szoktatást még a te 4 hónapos fiadhoz én keménynek érzem. Mindenesetre a cicinalvásról addig is leszoktathatod, vsz. rögtön jobban aludna éjjel és nappal is.

Egyébként nálunk napközben az a szokás, hogy a szõnyegre le van terítve egy paplan, ha fáradt a gyerek, odamegy és elalszik magától. Gond nélkül. És alszik simán 2,5-3 órákat. Éjjel meg a kiságy az alvás helye.
Ennek a paplanos dolognak meg van az az elõnye is, hogy reggel -mivel õ elég korán ébred-, ha még aludni akarok, leköltözöm a padlóra, õ meg szépen eljátszik mellettem és békén hagy.

Remélem, segítettem.

Sok sikert és puszi:

Dia

Szia Iboly!

Köszönöm a válaszodat. Már aktívan próbáljuk az igény szerinti evést. Úgy nézem, Hanga, most is kb. 2,5-3 óránként kér enni. Mérni azért mérjük, de így is 90-100-akat eszik. Hízni is szépen hízik, 4090 gr! A szopizással kapcsolatban azt figyeltem meg nála, hogy onnantól, hogy elkezdi, kb.10 percig erõteljesen szopizik, utána még nógatni kell ugyan, hogy egyen, de összesen kb. 20 percet eszik. A végén már csak alszik a cicin, mert amikor leveszem, édesen szuszog mellettem tovább, alig van szívem felvenni böfizni.

Böfi után (ez apuci feladata) visszatesszük a kiságyba (mellettem van), és jó esetben egybõl alszik. Ha mégsem, akkor nézelõdik vagy fél órát, aztán nyekereg egy picit, majd alszik.

Szila

Szia Dia?

Hogy szoktattátok le az éjszakai szopizásról? Én azt veszem csak észre, hogy eddig 1x kellett neki éjjel most már 2-3x is.

Kriszta

Kedves Dia!

Köszönöm gyors válaszodat!
Igazság szerint azonban már mindazt kipróbáltam, amit leírtál, azaz a nappali és éjszakai alváshoz is különbözo körülményeket teremtek, megvan az esti rituálé is, valahogy mégsem muködik a dolog. Tudom, hogy nem szabadna cicin altatni, de ha ébren teszem be az ágyába, akkor addig ordít, amíg ki nem veszem. Olyan még nem volt, hogy álomba sírta volna magát, illetve egyszer, de akkor kb fél órát aludt, és utána ott folytatta, ahol abbahagyta. Spontánul egyszer-egyszer alszik csak el. (Nappal.)
Ha bejárkálok hozzá, az csak olaj a tuzre. Kétszer próbáltuk ezt este, kétszer egy órát zokogott a fiam, teljesen belelovalva magát, míg úgy nem éreztem, több kár mint haszon származik a dologból. Ahogy te is írtad, még kicsi ehhez. Viszont nem találok köztes megoldást! Vagy cici, vagy ordítás.
Vagy megtehetem, hogy nappal más módszerrel altatom, mint este? Képzeld el, ha nem teszem elotte cicire, vagy leveszem, hogy ne ott aludjon, képes órákon keresztül nyuglodni, anélkül, hogy elaludna. Hát persze, hogy beadom a derekam, és a rövidebb utat választom. És teljesen tisztában vagyok vele, hogy elkapatom, meg nem vagyok elég következetes anya...
Te hogyan altattad a lányod tíz hónapos koráig?

Egyébként abban bízom, hogy idovel, ahogy a szopizás háttérbe szorul (nem mintha ezt várnám), módosul a helyzet. Osszel pedig új házba költözünk, ahol lesz külön szobája, talán az is segít (?). Most két, egymásba nyíló szobából áll a lakás, így csak úgy tudjuk megoldani, hogy mindannyian a belsoben alszunk. Amúgy nálunk egy nagy, alacsony ágy van a nappaliban, napközben inkább ott altatom, de hát o ugyebár még nem tud "elmenni" lefeküdni, ha álmos. Szóval bonyolult a helyzet.

Mindenesetre köszönöm a tanácsaidat!
Üdvözlettel:

Heni

Kedves Kriszta, kedves Heni!
Nem elrettentésül szeretném írni, de egyik barátnôm két éves koráig szoptatta éjszaka is a fiát, ô egy elég anyucis gyerek, úgyhogy csak cicin tudták elaltatni, és valószínìleg az lehetett, amirôl Dia (meg a könyv) írt, megszokta, és amikor éjjel felébredt, újra anyut és cicit kért. Barátnômnek nem volt szíve errôl leszoktatni, úgyhogy már végtelennek tetszett a dolog, amikor beteg lett egyszer és azt mondta a fiának, hogy most inkább nem szopizunk. Jó, mondta erre a kisfiú, és ezzel megtörtént az elválasztás. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mindennek eljön az ideje. Kérdés, hogy a mama meddig bírja. Másik ismerôsöm fia tíz hónapos koráig kért enni minden éjjel, de olyan barátnôm is van, aki maga keltette fel a gyereket éjjel szopni, mert az volt a legnyugisabb idôszak, és neki sem kellett így fejni hajnalban. Azért hozom mások példáját, mert nálunk elég hamar megszìnt az éjjeli szopi - a gyerek akaratából. (A másodiknál még nem úgy néz ki, hogy le akarna mondani errôl.)
A nappali alváshoz... azt szeretném kérdezni, hogy szerinted mennyi igénye van az alvásra. Ugyanis az is lehet, hogy jól elvan kevesebb alvással, tehát nem kell ?altatni?. Én a gyerekeimre bízom ezt a dolgot, és jelenleg a három és fél hónapos fiam ugyanannyit vagy kevesebbet alszik, mint a kétéves!! Tehát az sem biztos, hogy minél fiatalabb egy baba, annál többet alszik. A másik, amit észrevettem náluk, hogy amikor eljutnak abba a korba kb. 4 hónapos kortól, hogy egész jól elzizegnek egyedül is, csörgôznek, kezüket nézik, akkor a nagy tevékenykedésben el is tudnak aludni maguktól. Tehát, amit mondtál, anya meg a cici már nem lesz központi kérdés (sôt jöhet olyan idôszak is, amikor bármi zajra abbahagyja a szopást, mert az érdekesebb.)
Andi

Kedves Andi!

Van abban valami, amit mondasz! A sógorom a kisfiukat kb egy éves koráig altatta esténként, utána közöttük aludt az ágyban. Egyik napról a másikra unták meg a bo félórás fenékpaskolgatást (Léni ugyanis csak erre tudott elaludni), átpakolták a kiságyába, ott a baba elnézelodött, és simán elaludt. Azóta minden hercehurca nélkül ott alszik. Bár hozzá kell tennem, o nem szopizott.
Egy ellenpélda: rokonaim hatéves kisfia még mindig velük alszik!!! Nem zavarja oket.
Még egyszer hangsúlyozom, engem az éjszakai szopizás és együttalvás nem zavar, sot.
A nappaliról annyit, hogy boven megvan rá Barninak az igénye, látszik, hogy szenved, és ahogy megszánom, és melléfekszem, sikongat, repked örömében, és öt perc alatt elalszik. Aztán kezdodik a tortúra, ha fel merészelek kelni.
Sziasztok!

Heni

Szia Andi!

Köszi a választ. Nálunk a cici már nem közponi kérdés.
Nappal csak 3-4 percig szopik egyszerre. Éjjel kb. 5 percig.
Ezzel a 3-4 perces szopizással simán elvan 4 órán át.
Ha van valaki a szobába vagy zajos akkor már nem hajlandó
szopni. Anyukáméknál pedig külön szobába se hajlandó.Lehet,
hogy ezért kel fel éjjel?
Nálunk a nappali alvással van baj. Most már a délelõtti az javult de a délutánit csak lent a parkba tudom megoldani.
Ilyen hidegbe is sétálok vele 2-3 órát. Ez rosszabb számomra mint az éjszakai felkelések. Pedig általába felébred 5-6. Ha erre van valami megoldás szívesen olvasnám.

Kriszta

Sziasztok!

Kriszta! Mi az alvástanulással együtt hagytuk abba az éjszakai etetéseket. Mondjuk, hozzátartozik a dologhoz, hogy ekkor nekem vissza kellett mennem dolgozni, és muszáj voltam pihenni is valamikor. Az elsõ három napból kétszer sikerült 2 órát késnem a 4 órás munkahelyemrõl.
Az éjszakai szoptatásnak azért nagy szerepe van a tejtermelés fenntartásában, ezt tartsd szem elõtt. És az én lányom akkor már majdnem 10 hónapos volt. Azért én pl. fél évnél fiatalabb babával tutira nem próbálnám ki.

Kedves Heni!

Szerintem talán az lehetne a köztes megoldás, hogy bár köztetek alszik, azaz ott vagy, amíg elalszik, de cici az nincs. Így a kecske és a káposzta is megmaradhatna. Ha már próbáltátok, akkor bocsi...
Egyébként nálunk ez utóbbi ment jó ideig, plussz volt idõszak, amikor rendesen hoztunk minden olyan viselkedésformát, ami alvászavarokhoz vezethet. Pl. ringattuk, stb. Szerencsére ma már erre nincsen szükség.

Puszi:

Dia

Szia Heni!
Az én fiam 3és fél hónapos, õ is cicin szeret elaludni este és ahogy kiveszem a szájából egybõl felébred. De! Ekkor elkezdem énekelni a nappali altatódalokat és ezzel elterelem a figyelmét a cicirõl. Igy teszem be a kiságyába, ilyenkor mosolyog, jól érzi magát. Kijövök a szobájából és pár perc múlva elkezd sírni, innentõl már csak az apja megy be hozzá, de csak ha nagyon sír. De általában hamar megunja a "felesleges" sírást.Ehhez a módszerhez szerintem fontos a külön szoba. Nekünk ez nagyon jól bevált.
Ildi

SZiasztok!

Iboly: igen arra gondoltam, hogy ha így adunk valamit a hasfájás/szorulás ellen, akkor az mennyire bolygatja meg a bélflórát. Mennyire valósul meg mellette az anyatej jó felszívódása (pl. vasra stb) Gondolom alapban a legjobb, ha a mama iszik lelkesen köményteát stb. és úgy jut át. Vagy ha be kell avatkozni, akkor már amúgy sem volt ott minden rendben?
ui: tökre büszke vagyok magamra, hogy Emese esetérõl ugyanaz jutott eszembe, mint egy képzett tejügyi szakembernek!!

Ildi

Sziasztok!

2-3 napja Hanga csak bohóckodik a cicin. Elkezdünk ennni, eszik is jó mohón vagy 10 percet, aztán azzal szórakozik, hogy beveszi a cicit, szív kettõt, aztán kiköpi, majd kezdi elölrõl. Ennek dacára azért az átlag 100-at megeszi. Miért van ez a beveszem-kiköpöm dolog? Én csinálok valamit nem jól? Vátoztassak a szoptatási helyzeten (most fekve szünk)?

Szila

Szijasztok!

A védönö szerint ugy kell kiszámitani a baba egy napi tejmennyiség szükségletét, hogy a súlyát megszorzom 150-nel. Tehát a babámnak (5,4*150=)810g a napi szükséglete. Hanga ezzel szemben kb.450g-ot eszik meg egy nap. Hiába eröltetem neki, valamikor eszik 70g-ot és nem hajlandó többet szopizni, sir, ha eröltetem.
Szerintetek eröltessem, vagy hagyjam a csudába a számolást?
Egyékbént a súlya növexik folyamatosan ennek ellenére, igaz nem nagy ütemben, két hét alatt 210g-ot hizott. Biztos azért ilyen keveset, mert ilyen kevéskét eszik.
Eddig havonta 1 kg-ot hizott, ám most mintha lassulni látszódna a gyarapodás mértéke. Arra is gondoltam, hogy 3 hónapos kor után már lassabban hiznak, csak az elején gyarapodnak nagyon.
Szerintetek normális, hogy ilyen keveset eszik egy nap?
(Ja és egy nap 3 vagy 5-ször kér enni, éjjel alszik)

Szila! Az én Hangám is szokta ezt csinálni. Ezért néha egy órán keresztül is eszik. Én spec. ülve szoptatok, nem hinném, hogy a szoptatás helyzete befolyásolná ezt.

SZijasztok, Lara

Kedves Heni! még 1: ne mondd magadra, hogy nem vagy következetes anya. Következetesnek akkor érdemes lenni, amikor már tudod, hogy mi a jó módszer. Amíg csak probálkozol megtalálni... Andi
Lara..megnyugtatásul(?) az én fiam 4-9 hónapos koráig 1200 grammot hízott. Elôtte 3300-at. Egyébként még jó, ha lassul a hízásuk, képzeljétek, hány kiló lenne egy egyéves gyerek. A fiamról kiderült egyéves korára, hogy olyan alkat mint az apja: magas sovány. Ez van. De erôltetni evésre szerintem soha nem lehet egy kisgyereket. Én azt tapasztalom, hogy ôk annyit kérnek, amennyire szükségük van...