Új privát üzeneted érkezett!

Köszönöm a pozitív visszajelzédeket, erõt adott, mert sajnos sokszor találom szemben magam olyan emberkkel, akik szintén úgy gondolják, hogy egy babával csak elrontják a fiatal nõk az életüket (igaz kedves Névtelen?) De szerintem egyáltalán nincs így! Persze aláírom, ha nincs semmilyen támogatás a család v. a baba apukája részérõl akkor nagyon nehéz. Ha én is az utcán álltam volna, úgy hogy nincs semmim nem biztos, hogy belevágok, de én inkább akkoris örökbeadtam volna (a szívem megszakadt volna az biztos). Szerintem Névtelen, te nagyon önzõ vagy, csak magadra gondolsz,nem értem milyen háttér az ami nem anyagi és amiatt kell megölni a kicsit, mert az még nem biztosított?????Sajnos ezt nem tudom elfogadni, mint érvet.
A kényszerûség az teljesen más.
kegyetlenke! Az elõzõ barátod és az én fiam apja között csak annyi a különbség, hogy az enyém nem merte a szemembe mondani, hogy öljem meg a gyerekét. Õ csak így utólag sajnáltaja magát a közös ismerõseinknek.Az ilyen emberek nem méltók rá, hogy apák legyenek.
dorothyb
 
 


ha jól számolom, kb. 21 éves vagy (az sem véletlen, h. amerikában ez a nagykorúság határa) és így érthetõ, h. miért gondolod, h. az életben a dolgok feketék v. fehérek. pár év tapasztalatával a hátad mögöt talán megtanulsz egy kicsit árnyaltabban gondolkodni, és amit most egyszerûen önzõségnek nevezel, azt talán elõrelátásnak és felelõs gondolkodásnak minõsíted késõbb. miért volna negatív értelemben önzõség, ha az én meglévõ életemet (múlttal, jelennel, jövõvel, tervekkel, célokkal) hátrébb helyezem, mint egy embrióét, magzatét, amely néhány kezdetleges vegetatív funkcióval rendelkezik?
szerintem az az önzõség, hogy egy felelõtlen éjszaka minden belátható és nem belátható következményét rárakjuk egy emberre-babára, és közben azt hisszük, hogy milyen komoly és hõsies döntést hoztunk, amiért majd mindenki hálás lesz.
ha nem tudok rendes egzisztenciát és családot biztosítani a gyerekemnek, csak megkeseredetten küzdök egyik napról a másikra, és közben arra gondolok, hogy mekkora lemondás ez,
akkor az helyes döntés ???!!!
Névtelen
 


Dorothy!
Szívbõl gratuéálok a bátorságodhoz, kívánom hogy találj majd egy jó apukát is a babádnak, és sok örömöd teljen a kisfiadban!

Névtelen! (nov. 12. 14h02)
Te is pár hetes magzatként kezdted, szerencséd hogy Édesanyád nem úgy gondolkodott, ahogyan Te. Érvek ugyanis mindeig találhatóak valami mellett, és ellene is

Ígylettemanya
Ígylettemanya
 

 
 

Sziasztok!

Elõre is bocs, mindazoktól, akik azt reagálják rám, unalmas vagyok, mert ebben a topikban ugyanezt sokszor elmondtam már. Õk egyszerûen ne olvassák el a hozzászólásomat, légyszi.

Dorothy! Nagyon megható a történeted, és számomra nagyon jó érzés, hogy vannak emberek, akikben ennyi bátorság van. Kívánom, nektek jó egészséget és sok boldogságot!

Nem tudom, mért alap ebben a topikban, hogy kölcsönösen lenézik egymást az emberek. Azért, mert valaki 21 éves, azért egyáltalán nem szükségszerû, hogy naív, felelõtlen, tudatlan legyen, és valaki más, akirõl persze nem tudjuk a korát, az biztosan bölcsebb nála. Más a véleménye, ez rendben van, de ehhez nem szükségszerû, hogy idõsebb legyen. Van, aki 30 évesen is gyerek és van aki 15-18 évesen komoly felnõttként képes látni a dolgokat.
Valamikor, amikor a vallást még elfogadták az emberek, és elfogadták a tanításait is, akkor egyszerû volt a válasz az abortusz vagy sem kérdésre. Az életet, melyet Isten adott, ember ne vehesse el.
Milyen alapon ölök meg én egy másik embert? Az a magzat, aki 9 hónapig nálam lakik, az egy másik ember. Milyen alapon dönthetek én a sorsáról? Ugyanakkor miért tiltják az eutanáziát, pláne, ha a beteg maga kéri orvosát, adjon neki valamit, amitõl csendesen és fájdalommentesen befejezheti ezt az életet?
Az embrió, aki akkor még csak néhány vegetatív funkcikóval rendelkezik, néhány hónappal-évvel késõbb hatalmas lehetõségek elõtt állhatna, tervei lehetnének, múltja, jövõje. A kómában fekvõ beteg, akinek vegetatív funkciói, meg múltja van, jövõje nincs mégse ölhetõ meg, miért?
Tudom, hogy régimódi, de azt a nézetet vallom, hogy a dolog ott kezdõdik, hogy jól meg kell fontolni, kivel kezdek szexuális kapcsolatba. Hogy nem jó az a nézete jelen világunknak, hogy ez legyen benne, akármikor, akárkivel, hogy ez az alapok közé tartozzon. Szerintem egy olyan világ, ahol ez a kapcsolat valóban a legbensõségesebb, legmélyebb érzésekhez tartozik, amiket nem osztunk meg akárkivel, az a világ kevesebb abortuszt tenne indokoltá. Miért csak a baba megfoganása után derül ki partnerünkrõl, hogy mégse alkalmas erre a szerepre? Valóban nem utalt erre korábban semmilyen jel? Vagy csak nem voltunk elég alaposak abban, hogy megismerjük õt? Egyszerûen bíztunk abban, hogy á úgysem akarunk tõle gyereket, mindegy milyen ezen a téren? Érettek vagyunk mi ilyenkor az élet legbensõségesebb, legszebb élményeire?

Ildi

Ildi
pildi
 
 


Kedves Edóka,
tök jól esik, hogy érdeklõdsz. És a múltkor is nagyon jól esett, bár nem válaszoltam sokáig.
Nem mentem el arra az ambulanciára, és azt hiszem oda konkrétan nem is fogok. Nem tudom. Alapvetõen a bizonytalanság megvan, meg minden, Pasimmal is, magamban is, meg minden nap gondolok az egészre, csak sokkal csendesebben. Valahogy megnyugodtam kicsit. Bár ez még nem a boldogság, azért jobb. Csak teljenek a napok, a hetek.
Ápr. Névtelen
Névtelen
 


Szia Névtelen!

Nagyon örülök hogy írtál, sokat gondoltam Rád! Örülök hogy jobban vagy, az idõ majd biztosan segít.
Szívbõl kívánom hogy újra boldog légy!
Õszinte drukkered:

Ígylettemanya
Névtelen
 


Ápr. Névtelen!

Nem baj, nem mindenki kedveli az ilyen hivatalos dolgokat (ambulancia stb.).
Ha gondolod, hogy jó lenne beszélni, írni róla, szívesen "meghallgatlak". Nagyképûség lenne azt mondani, hogy segítek, mert azt nem ígérhetem.
Mindenesetre levelezhetünk.
hkelectric@freemail.hu

Szia
Edó
edóka
 
 


Kedves Edó és Ígylettemanya,

Köszönöm szépen, õszintén, ígérem, hogy beszámolok, ha pozitívabb hírek is vannak (bár azt persze nem tudom, hogy ez mikor lesz, egy hét egy hónap vagy egy év múlva), jelentkezni fogok.
Még egyszer köszönöm, nagyon jól esett, esik, hogy figyeltetek és meghallgattatok, meg drukkoltok.

Ápr. Névtelen
Névtelen
 


Névtelen!!!!
Benned amint látom írmagja sincs az anyai ösztönnek.A kisfiamtól mindenki el van ájulva, hogy mennyire erõs, ügyes, intelligens a korához képest, néhányan még azt is hozzáteszik, hogy ilyenek az igazi szerelem gyerekek. Még mindig tartom magam ahhoz az állásponthoz, hogy nincs olyan háttér, ami nem állna mögöttünk, tehát nem lehetetlen fiatalon babát vállalni. Lehet, hogy csomó zseni van azok között a magzatok között, akiket az anyjuk nem tartanak idõszerûnek.
Nagyon szélsõségesen viszonyulsz ehhez a témához, nem érted az igazi lényegét. Szerencséd, hogy a Te anyukád idõszerûnek tartotta, hogy megszüless!!!!
dorothyb
 
 


Kedves abortusz ellenesek! Kicsit lehet, hogy erös lesz a példa, de igaz. Hallotatok már arrol, hogy gyerekeket elrabolnak, a szervüket kioperélják és a rászorult beteg gyerekeknek, akik megtudják fizetni, eladják? Vagy a tömeg gyilkosokrol? Ezek az emberek (1-es példa) orvosok. Valoszinü ennek az embereknek nem tudja a családja, ha van, az igazi foglalkozásukat. Ha a te gyerekedet rabolják el, akár a szervei miatt, akár váltság díjért, mi játszodik le benned? Bennem leirhatatlan dolgok mennének végbe. Szerencsére még nem tapasztaltam, és soha nem is akarom. Viszont meggyözödésem, hogy ezeknek az embereknek a szülei, ovszert kellett volna használni azon a bizonyos éjszakán, vagy ha nem akkor az abortusz jo megoldás lett volna. Ezt elöre persze nem lehet tudni. (a dühhhhhhh beszél belölem)Ha valaki az abortusz mellett dönt, ne itéljátek el, mert lehet, hogy pont egy ilyen ember-gyerek irtótól mentették meg a világot. Persze ha egy gyerek ilyenné válik az a szülö hibája, de ha valaki nem akarja a gyereket, akkor ezzel tisztában van. Lehet, hogy pont ilyennek nevelné, mert azt a gyereket hibáztatja, a környezete és az ö ellentétes véleménye miatt.Tudom, hogy nagyon erös, de nézzünk szét a világban. Nem olyan évszámot irunk amikor a szex egy tabu téma lenne. Csak a reklámokat nézük. Egy tini a félig meztelen testeket nézi a csatornákon. Az emberi testböl minél több látszik annál szexibb. Sajnos most ilyen világ van kinézöben. Hiába neveljük másként, közbe szól az utca világa is. A korral ellentétesen sem lehet nevelni, mert teljesen megzavarodik. Nehéz egy anya dolga nagyon.

Video
Video
 


Video!
Akkor fel sem kellene kelni reggel, ki tudja mi lesz!


Mindenkinek boldog Karácsonyt!
Neked külön is, árilisi Névtelen!

Igylettemanya
Névtelen
 


Igylettemanya!

Valószínü, hogy akikkel ez megtörtént igy is gondolják:"ma fel sem kellett volna kelni".
Video
 


Video!

Jó, de azért azt feltételezni egy meg sem született emberrõl hogy rossz ember lett volna, kicsit erõs. És távolról sem vigasz.

Igylettemanya
Névtelen
 


Szerintem is nagyon félreértetted Videó, ezt a topicot. Az én személyes véleményem az, hogy mindenkinek a saját felelõssége, hogy hogyan dönt, amikor nem tervezetten esik teherbe. Nekem sajnos elég sok negatív tapasztalatom van, mert engem nem egyszer azért sajnálnak vagy néznek le, mert 19 évesen megtartottam a babám. És szerintem ez durvább mint amikor azokat ítélik el, akik nem tudnak egy adott helyzetben babát vállalni.
dorothyb
 
 


Nem értettem félre a topicot, hanem egy kicsit más oldalrol közelitettem meg a dolgot. Amig itt arrol vitatkoztok, hogy kiben mennyi a felelösség érzés, az aki megtartotta vagy az aki elvetette, elfelejtitek, hogy milyen világban élünk. Csak szörnyülködik az ember, mit meg tesznek az emberek egymással. Ezeket az embereket is nevelték, csak nem a megfelelöen. Aki nem érzi azt, hogy megfelelöen neveljen egy embert, és nem is akarja még megprobálni sem, akkor mire lehet számitani? Nem sok jóra! Nem csak azt nézni, hogy olyanok vannak akik itt irogatnak, hanem olyanok is akik nem!
Igylettemanya ez egyfajta másik oldal. Én nem azon idegeskedem, hogy miért veteti el valaki a gyereket, hanem azért, hogy miért nem neveli vagy kegyetlen embernek neveli. Pedig ebböl is sok van!
Dorothy neked nagyon sok negativ élményed volt mások sajnálatábol és lenézéséböl. Te miért csinálod ugyanazt? Lehet, hogy ugyanolyan felelötlenül nyilatkoztál, mint ahogy mások nyilatkoztak feléd. Sok ember van igy, nagyon sok. Van egy átlag, ami attol átlag, mert több ember mondja azt, és van a más gondolkodás, ami azért más, mert az átlag azt állitja, hogy más. Ez nem azt jelenti, hogy rossabb, csak a többség ezt állitja! Ha valaki nem birja a gyerek zajt, attol nem rossz, csak nem átlagos. Azért, mert valaki a saját életét helyezi elötérbe, és nem akarja, hogy ugy élje le az életét, hogy hibáztatja a gyereket, akkor nem rossz ember csak más. Lehet attol ö még jó anya, ha ugy gondolja, hogy itt az ideje és a türelme, háttere.

Video
Video
 


Sziasztok!

Ez a soha le nem raghato csont... En is tul vagyok rajta, 16 voltam, es anyamnak igaza volt... Ha kesöbb lett volna es nem attol.... Ez van . Sokaig be voltam t..va, lesz-e gyerekem ezek utan, aztan 20 evesen szültem elöször. Ez utan meg ketszer. De szerintetek mit csinaltam volna 16 evesen szakma meg minden nelkül a felszobamban? Most is ugy latom, helyesen döntött anyam. Az egesz nem igazan foglalkoztat, hiszen van 3 egeszseges fiam. Ne itelkezzünk azok felett, akik ezt valasztjak! En akkor is jo anyanak erzem magam... Mennem kell a legkisebb ebred.
Üdv. En nem kegyetlen
Névtelen
 


Video!
Nos, igyekszem nem kukacoskodni, értem hogy mire gondolsz, de azért azt lásd be, hogy nem csak a szülõk hibája ha a gyerekükbõl gerinctelen alak lesz. A szocializáció ennél sokkal, de sokkal összetettebb folyamat. Kár, lenne csak a szülõket hibáztatni, minek adtak neki élete.Szerintem ez nagyon egysíkú gondolkodásmód.
dorothyb
 
 


Video!
Nos, igyekszem nem kukacoskodni, értem hogy mire gondolsz, de azért azt lásd be, hogy nem csak a szülõk hibája ha a gyerekükbõl gerinctelen alak lesz. A szocializáció ennél sokkal, de sokkal összetettebb folyamat. Kár, lenne csak a szülõket hibáztatni, minek adtak neki élete.Szerintem ez nagyon egysíkú gondolkodásmód.
dorothyb
 
 


SziasztokKép

Néha beleolvasok a topicba, mert a téma foglalkoztat, de szerencsére soha sem érintett közvetlenül.
Mi babát szeretnénk már közel 2 éve, sikertelenül. Ma volt az elsõ inszeminációm, ezért a kórházban a betegfelvételen kellett elintézni a bürokratikus dolgokat. Körülbelül 20 ember között ültem szorongva, és ebbõl legalább 15 embert abortusz miatt vettek fel. A sors iróniája az volt, hogy volt egy velem azonos kereszt és vezetéknevû ember, aki abortuszra jött. Be is hívtak helyette. Persze rögtön tisztáztam, de képzeljétek el, hogy milyen érzés volt ott ülni nekem aki pénzt, idõt, lelki terhet nem sajnálva azon küzdök, hogy babánk legyen (hajnali felkelések, injekciók tucatjai, megalázó vizsgálatok, mûtét stb.), hogy megajándékozzam a páromat egy picivel, aki rá hasonlít, és vannak akinek ez minden küzdelem nélkül megadatik, és eldobják maguktól. Miért csinálja ezt a sors ?

CatEye

Cat
Kép
cateye
 
 


Dorothy!
Értem mire gondolsz. Ilyenkor lép elötérbe az, amikor valaki nem szeretné a babát, mert nem akarja vagy nem tudja megadni neki azt ami mindennek elkerülését megakadályozza. Pedig azzal tisztában van, hogy valami nincs meg ahhoz, hogy vállalhassa. A társadalomnak igen nagy szerepe van mindebben, a család megélhetöségétöl a szomszéd néniig. Bár ez utobbi, a legelhanyagolhatobb ;). Itt van pl. a cigányság. Nagyon családcentrikusak, náluk kitagadással is járhat az abortusz, mégis mindenki lenézi öket, állandoan gyereket szülnek és el se tudják tartani, mondja a társadalom 80%-a. Fiatalon szülnek sok gyermeket, nem élnek az abortusz lehetöségével, és nem anyagi okokbol. Tudod nekem olybá tünik, ez se jó az jó. Ha sok gyerek van nem jó a társadalomban élök szemében, ha nem szüli meg, az sem jó. Akkor mi a helyes, vagy csak a megközelitö helyes út?

cateye! Velem pont ugyanez történt meg. Terhességem alatt veszélyeztetett terhes lettem, nem volt nagyon látható még, az elsö idökben voltam. Be kellett feküdnöm a korházba és persze a szülészeti osztályra, és persze azokkal egy szobába akik abortuszra jelentkeztek. Nem tudtam elképzelni, miért ilyen undok velem minden ápolonö. Majd amikor egy idö után megkérdezi tölem, teljes utálattal:- Magának mikor lesz? Mindeközben én halálosan rettegtem, hogy valami baj van a kicsivel, visszakérdeztem:-Micsoda?
Nem tudom leirni milyen arcgrimasszal és iszonyu lenézö hangon igy válaszlt:- Hát a megszakitás! Majdnem leestem az ágyrol, és alig tudtam kinyögni a félelemtöl, hogy el kell vetetni a babát, mert valami nagyon nagy gond van vele, válszoltam: -nekem nem kell a megszakitás, én megtartom a picit. -OOOO elnézést és kiment. Ezek után nem irom eltudod képzelni, mi zajlott le bennem minden percben. Megértem, hogy azon vagy, miért csinálja ezt a sors. Én is ezt kérzedtem és rossz omennek tartottam. Most van egy tele energia gyermekem, aki számomra az élet értelmét világitotta meg. Remélem mihamarabb nektek is sikerül egy ilyen kis életértelmét nevelnetek! Sok sikert!

Video
Video
 


VideoKép

Köszi a jókívánságokat, és Nektek sok boldogságot a babucihozKépKépKép

Cat

Cat
Kép
cateye
 
 


CatEye!
Hogy megerõsödj. Mindennek van valami értelme. Én hiszek a véletlenben. Sok sikert!

Solya
solya
 
 


Segitsetek, hogyan segithetnék egy nagyon kedves barátnõmnek, akinek holnap meg kell szülnie a 18 hetes babáját. Sajnos az anyjával nincs jóban, a párja meg rosszabbul van mint õ. Felajánlottam neki, hogy bemegyek, hogy ne legyen egyedül. Még nem adott választ. Mit tehetnék még?

Köszi
Zsunya

zsunya
 
 


Ne kérdezd, menj be! Legfeljebb elküld... Borzasztó.........

Ígylettemanya
Névtelen
 


Én is ezen gondolkozom. Csak nem olyan egyszerû ez, mert nekem meg egy 9 hónaposom van itthon. Õt apának le kell passzolnom elõtte. Szóval nem ártana tudnom, hogy mikor szül.

Állandóan õ jár az eszembe. Kép Kép

zsunya
 
 


Szerintem is menj be! Nekem jól jönne.
Solya
solya
 
 


Mondjátok meg nekem, miért nem lehet bent vele senki? Se a érje se az anyja senki. Ott kell szegénynek egyedül lennie, mig egy normális szülésnél az nincs ott aki nem ér rá. A fél falu bejöhet. Kép((( Neki sokkal nagyobb szüksége lenne egy támaszra mint annak (pl én) aki 4-5 óra alatt vidáman megszül egy egészséges gyereket. Kép Holnapig halogatták a dokik a szülést. 3 hetet kellett várniam, és ha nem kéri meg a nõgyügyászát, hogy nézzen utána 23 hetesen kellett volna szülnie. Borzasztó mennyire nem veszik figyelembe a lekiállapotát. Fel vagyok háborodva.

Kérdés: miért nem mehet vele senki? Elméletileg el van függönyözve, tehát nem látja a babát. Elméletileg semmi komplikáció nem lép fel, ahogy egy normális szülésnél. Akkor miért?

Zsunya Kép(((

zsunya
 
 


Zsunya!
Amióta elolvastalak, azóta gondolkodom a történteken, de még mindig nem sikerült feldolgoznom, a tényt, hogy miért nem szabad az apának csak a jóban részt venni?! Miért kell teljesen magára hagyni valakit, akinek ilyen mély fájdalma van? Rágondolni is szörnyû, mit tennék én hasonló helyzetben. Hogy bírta a barátnõd? Kiderült számotokra, hogy miért ez a szigor? Miért ez a felfoghatatlan, értelmetlen szenvedni hagyás? Az orvosoknak is könnyebb lenne, ha nem egyedül kellene végigcsinálnia ezt egy nõnek, nem?
Solya
solya
 
 


Szia Solya!
Pénteken, három nap után sikerült megszülnie. Voltam bent nála, és szerencsére ott már minden rendben volt. Õ nyugodt, már már derûs volt. Azt mondta jó hogy vége. Max péntek estére de vége. Aztán mit hoz a sors, pénteken beadták neki az oxit-t és 10 perc alatt szült. 2 tolás és kész. Amin én bõgtem az az volt, hogy olyan boldogan mesélte, hogy ez milyen szép élmény, maga a kitolás. A dokik és a nõvérek nagyon rendesek voltak. Szóval nem maradt rossz érzése.
Azt hiszem hogy három nap vajúdás után, amikor végre durvább serkentõt is adnak, valószinûleg ilyen gyorsan megy az egész. Erre a pár percre meg lehet hogy tényleg nem kell. Mire felocsúdna, hogy mi van, már túl is van rajta. Persze hivatalos indoklás nincs.
Ami még érdekes, hogy nem tudják, hogy mitõl volt a rendellenesség. Nem toxo és nem genetikai oka van. Na mindegy, ez már egy másik történet. A lényeg, hogy túl van rajta és feldolgozta. Szeptemberre tervezi, hogy megint terhes lesz. Kép

(Néha az az érzésem, hogy számitott, hogy sokan gondoltunk rá. Kép)

zsunya
 
 


Szegény. Én is gondoltam rá, nagyon szomorú dolog. Sajnos nekem is volt egy ismerõsöm, hasonló esettel. Azóta már boldog anyuka egy egészséges szép kicsivelKép!

Biztos, hogy számított a sok gondolat.

mikoo
mikoo
 
 


Zsunya Kép
Lehet tudni, hogy pontosan mi baja volt a picinek?

Edó
edóka
 
 


Szia Edo!
Vizfejûség volt a diagnózis.

Tegnap is beszéltem vele. Ami megint elgondolkoztat, hogy azt mesélte, hogy a tömeg ami ott van fiatalokból áll. Nem is ez a baj, hanem hogy nagyrészük sokadszorra és lazán, szinte úgy megy oda, mintha szolizni ugrana be. Reggel bemegy, koradélután kaparás, este haza.
Pont aznap volt a rádióban egy beszélgetés, ahol a doki szomorúan mondja, hogy itthon európa többi országához képest sokkal nagyobb a kinálat fogamzásgátlókból. Emelett a legnagyobb az abortusok aránya a szülésekhez képest. 100 szülésre 70 abortus jut. Ez siralmas.
Egyszerûen nem birom elhinni, hogy nem hallottak fogamzásgátlásról. Emlékszem mikor én elõször voltam nõgyógyásznál, azért mentem el, mert a legjobb barátnõm úgy állitotta be, hogy ez ám a micsoda felnõtt menõ viselkedés, ha iratunk bogyót. Kép Persze igy visszagondolva vicces, de valahol mégis azt hiszem ennek kéne a normálisnak lenni.

filozófikus zsunya

zsunya
 
 


Zsunya!
Igen, kellene... Kép
De az is számít, hogy milyen az emberek hozzáállása az abortuszhoz illetve anyagilag hogy állnak. Egy fejlettebb országban nem gond megtartani a harmadik, negyedik, sokadik gyereket sem! Sokat számít a vallásosság is! magyarországon ebbõl a szempontból "kimaradt" 40 év, ezt ne felejtsük el, a mostani nemzedék nagyobb része csak kívülrõl látott templomot és a szülei esetleg nem fordítottak gondot az erkölcsi nevelésére. És egyetlen õrsi órán sem beszélgettünk ilyenekrõl. KépKép
Itt Németországban sokkal több fogyatékos gyermeket is látok az utcán. Ez lehet a társadalom másmilyen, pozitívabb hozzááláása miatt, de lehet a mélyebb vallásosság eredményébõl fakadó abortuszellenesség is. (És lehet, hogy könnyebben hozzá tudnak jutni az életüket megkönnyítõ segédeszközökhöz is.)
nem tudom. Mindenesetre elgondolkodtató.
Solya
solya
 
 


Solya, azt hiszem nem voltam elég pontos. Akik vele egy szobában feküdtek, azok nem valami rendellenesség gyanuja miatt vetették el a babákat, hanem mert az abortust egyfajta fogamzásgátlásnak tekintik. Nem szed tablettát, mert akkor oda kéne figyelni, nem használ gumit mert izé, nem használ pesszáriumot mert kényelmetlen, nem kell spirál, mert juj. Mennyivel egyszerübb évente háromszor, négyszer, ötször egy-egy napra befeküdni. És ez borzalmas.

Én egy ma már ateista, zsidó gyökerû kikeresztelkedett családból származom. Kisgyerekként sokat voltam templomot nézni, mert szerettem. Jókis barokk csill-vill templomokat. Volt általánosban bibliaismeret óra az irodalom tantárgyba beépitve, pont az erkölcsi tanitások miatt. (80-as évek legelején, Budapesten)Nem hiszem, hogy a vallásosság meghatározó lenne. Nyilván számit de nem döntõ jelentõségû.

A rendellenességek miatt történõ abortusokat én meg tudom érteni. Azt is ha valaki megtartja a sérült gyermekét. Mindkettõ melletti érveket maximálisan el tudom fogadni. Mindamellett, hogy ha akkoriban lett volna UH a párom talán nem születik meg. Szerencsére nem volt. Kép Ez mindenkinek a saját döntése, és amit dönt az a helyes.

De ezt a kaparás mint fogamzásgátlást nem tudom megemészteni...

zsunya
 
 


Zsunya!
Szerintem ugyanazt mondjuk! Teljesen érthetõ volt korábban is, amit írtál. Inkább én fogalmaztam nem egészen pontosan, illetve kiragadtam egy részletet és csak arra válaszoltam, vagyis hogy a többi európai országban kevesebb az abortusz. Az erkölcsi nem nevelésbe beleértettem azt is, hogy miért nem tudnak ezek a lányok arról, hogy van más módja is a védekezésnek. De valahol azt írták nekem, hogy ma már 13-14 évesen kezdik el - felelõtlenül - a szexuális életet. A szexualitás a legtöbb családban tabu. Így a fogamzásgátlás is. Kép Egy abortuszt nem talál meg anyu az iskolatáskában. Kép Lehet, hogy ez durva lesz, de hallottam olyat, ahol a 17 éves lány már szintén a sokadik abortuszán esett túl. Az ANYJA JAVASLATÁRA, ugyanis számára is ez volt az egyetlen elfogadgható útja a fogamzásgátlásnak!!! Kép (Érdekes, még mindig elõttem van az arcuk!) De hallottam olyat is, aki szedte a tablettát, mert azt mondta neki az orvosa, de azt már nem tudta, hogy miért szedi?! "Tán, hogy ne legyek babás!" Kép
Én sem értem és remélem, hogy a lányommal ki tudok majd alakítani olyan kapcsolatot, (és a fiammal is, mert azért a fiúk szerepét sem hagyhatjuk ki), hogy nyugodtan megbeszélhessük ezeket a problémákat is, és ne menjen bele divatból olyan dolgokba, amiknek nem ismeri a következményeit, sem lelki sem testi oldalról. Én ezeket a lányokat sajnálom. És azt is sajnálom, hogy pár év múlva már õk fogják sajnálni.
A fogyatékos babák kihordásáról is teljesen egyetértünk! Kép
Solya
solya
 
 


Kép
Akkor ezt jól megbeszéltük. Kép

Puszi
Zsuny

zsunya
 
 


Solya!

Kicsit off: elég sokat dolgoztam a Németországban ill. itthon is német gyerekekkel, és lehet, hogy tényleg kevesebb az ab., de szerintem nem ez a döntõ.Mivel magasabb szintû az orvosi ellátás, sokkal több olyan baba marad életben, aki itthon meghalt volna az 1. pár nap után, és ez szerintem nem elõny. Olyan állapotú gyerekekkel dolgoztunk, hogy el sem hinné az ember, hogy ilyen van. Náluk sem öröm egy sérült gyerek a családban, de nem mennek úgy tönkre sem lelkileg, sem anyagilag , mint itthon. Ezen kívûl, és szerintem ez a fõ oka annak, hogy többet látni ott sérültekbõl, az az, hogy ott megoldott az akadálymentesítés. Tudnak "bkv"-zni, vásárolni menni, gyakorlatilag bárhová el lehet jutni kerekes székkel.(Itthon még egy mezei sport-babakocsival is kínszenvedés közlekedni) És épp azért, mert nincsenek bezárva, a többi ember is hozzászokik a látványukhoz, nem bámulják meg õket.
Úgyhogy az utcán látott sérült emberek számából még nem lehet következtetni az ab.-ok számára, csak az adott ország érzékenységére.
rjuli
 
 


Juli!
Arra nem is gondoltam, hogy az egészségügy fejlettsége miatt lehet több a beteg gyermek. Hát, mindenesetre ez is elgondolkodtató.
De az adott ország (embereinek) érzékenysége nem befolyásolja az abortuszok számát és a beteg gyermekek vállalását?

Te, Juli!
Mi most haragban vagyunk?

Solya

ui.: Egyébként szeretek veled beszélgetni. Épít. Kép
solya
 
 


Solya!

Már miért lennénk????
Talán rossz stílusban fogalmaztam? Akkor bocsánat.

Látod arra nem is gondoltam, hogy inkább merik megtartani a sérült babát, ha tudják, hogy jobbak a lehetõségek.
Én biztos nem eszerint döntenék, de lehet, hogy egy jól mûködõ országban kisebb a dilema(így írják?).
rjuli
 
 


Juli!
Kép
Én hosszú m-mel írnám: dilemma.
Solya
solya
 
 


Jaj, Solya! Az a történet tényleg igaz, hogy az anya javaslatára történt a sok abortusz a 17 éves lánynak? Borzasztó, ez is azt mutatja, hogy már ált.iskolákban kell orvosi segítségekkel megejteni a szexuális felvilágosítást. Persze a szülõknek kellene is kell azért. (Na csak legyen gyerekem, és legyen 13 éves, azt nem teszi zsebre amit tõlem/tõlünk kap, hihiKép) Sok helyen igen tabu sajnosKép
Nikie
nikie
 
 


Az, hogy miért kezdik 13 évesen a sexet pedig a társadalom- sõt leginkább a média hibája. Ontják az ilyen mûsorokat délután ! pl. Claudia só és társaik, aztán meg elcsodálkoznak az erkölcsromboló hatásán.
Ez a borzasztó, ez pedig nem a gyerekek hibája!!!
rbogi
 
 


Bogi!
Teljesen egyetértek: a társadalom, a média hibája...én is ezt írtam valaholKép Ezért kell 2 oldalról is ilyen irányú felvilágosítás.
HOgy én mit mondok el majd a gyerekemnek, azt úgy értettem, hogy mindenrõl részletesen fog tudni.
nikie
 
 


Sziasztok!
Névtelen
 


Sziasztok!

Hát akkor jöjjön az én történetem az abortuszról.
2 éve esett meg a dolog, vagyis 2 éve hordom a fájdalmat a lelkem mélyén. Azóta sem értem, hogy mi történhetett velem, hogy meg tudtam tenni
Akkor 34 éves voltam, (2 gyögyörû gyerekem van 11 és 9 évesek, fiú + lány) épp egy fõiskolát kezdtem el és sikerült nagy nehezen jó munkahelyet is találnom, valahogy nem illett bele a képbe egy 3-dik gyerkõc. Utólag visszagondolva a szó szoros értelmében teljesen arra álltam rá, hogy nekem nem kell még egy gyerek, mert akkor hogy fogom csinálni az iskolát, mi lesz a munkámmal, stb. vagyis mindenféle indokokat kreáltam, hogy miért nem kell a gyerkõc. Aztán felgyorsultak az események, nõgyógyász, védõnõ, ismét nõgyógyász + ismét nõgyógyász (ultrahanggal megerõsítette a terhességet), aztán gyorsan az abortusz (reggel kórház este már otthon) és másnap mikor felébredtem valami nagyon furcsa érzést éreztem legbelül, ami még két év távlatával sem csillapodott, valami fájdalomféleséget, olyan iszonyatos ürességet, és ráébredtem, hogy elvesztettem valakit, akirõl én döntöttem, akit nem szabadott volna eldobnom. Ültem a szobámban és csak zokogtam. Nem kívánom senkinek ezt az érzést. Azóta nagyon sokat gondoltam rá, pl. hogy most lenne 1 éves, vajon hogy nézne ki, stb. Most már úgy érzem, hogy a sulit simán tudtam volna csinálni (mások is csinálják kis babával), talán munkahelyet is találnék, végülis elég jól élünk, valahogy megoldottuk volna. Az utóbbi idõben nagyon vágyakozok egy kis babára, már komolyan megfordult a fejemben, hogy vállalunk harmadikat, lehet, hogy azért, hogy elmúljon egy rossz érzés? Szóval, ha visszapörgethetném az idõd, az biztos, hogy akkor a gyerek mellett döntenék. Hát ennyi.... Nem is tudom miért írtam le ezeket, talán azért, hogy valakinek elmondhassam, hogy milyen nagy fájdalom nyomja a lelkem, mert errõl természetesen még senkinek nem beszéltem.

Üdv, Kess
Névtelen
 


Az is lehet viszont, hogy ha megtartod, akkor mindig csak egy betolakodónak érezted volna, aki a legrosszabbkor érkezett, és felborította a kialakult nyugalmat, rendet.
Lehet, hogy mindig csak az jutott volna eszedbe, hogy most miatta nem mehetsz ide vagy oda, nem csinálhatod azt, amit szeretnél, nem úgy nézel ki, ahogy szeretnél, nem jut a pénzbõl mindenre, ami jólesne. Akkor meg azért lenne lelkiismeret-furdalásod, mert õ bár nem kérte az életet, mégis kapta, akkor neki sem a szemrehányás jár, hanem a teljes elfogadás, szeretet. Ezt viszont nem biztos, hogy meg tudtad volna adni neki az akkori életszakaszodban.
Névtelen
 


Én csak 2 okból tudom elfogadni a mûvi abortuszt:
-súlyos fejlõdési rendellenesség
-bûncselekmény következménye
egyéb esetben nem.
nikie
 
 


Nem bántásból, de biztosan másként gondolkodik errõl egy olyan nõ, akinek könnyen összejön a terhesség és máshogyan az, aki évekig hiába próbálkozik és orvosi segítségre szorul a teherbeeséshez.
Névtelen
 


Én mindig így gondoltam, és nem voltam felelõtlen tinikorombanKép, de amúgy igaz amit írtál sajnosKép
nikie
 
 


Szerintem pedig ez az abortusz kérdés elég egyszerû:

Aki nem akar gyereket védekezzen, nem úgy, ahogy sokan állnak hozzá, hogy: "jaj az milyen kényelmetlen", vagy "úgysem leszek most terhes, mert ez és ez" Sosem lehet tudni, hogy mikor szabadul ki a petesejt, nem lehet tudni elõre, hogy az adott ciklusod netán túl rövid lesz, azaz
már a kb.10.napon megreped(de hallottam már olyanról, hogy az 5.napon!!!), vagy túl hosszú, és csak a kb.20.-on. Fõleg, hogy csak nagyon kevesen hõmérõznek. Amiatt is mondom ezt, mert nagyon sok lány nagyon keveset tud errõl az egész terhességi folyamatról, pontosabban az okokról, és úgy általában a nõi szervezetrõl. Betudható ez a hiányos biológia tanagyagnak, a szinte 0 szexuális nevelésnek(tisztelet a kivételnek), a felelõtlenségnek, még a média negatív hatásának is és még sorolhatnám...
ITT lehet olvasni a természetes fogamzásszabályozásról Czeizel lektorálásával.
Persze nem 100%-os sem a gumi sem a fogigátló, de kombinálva még néhány védekezési móddal már elég hatásosak! (lehet válogatni)
Ha normális párkapcsolatban él az ember, akkor a hiba becsúszása sem lehet probléma, és nem kell elvetetni!
nikie
 
 

Vissza: Anyaságról

Jegyzetfüzet: