Kiegészítő táplálás 6 hónapos kor után

2.1. Miért fontos megkezdeni a kiegészítő táplálást 6 hónapos kor körül? Magzati vasraktárak kiürülése.

A kisbaba emésztőrendszere körülbelül 6 hónapos korra megérik arra, hogy az anyatejen kívül már más táplálékot is fel tudjon dolgozni. A magzati vasraktárak kiürülése ezt követően következik be. Ekkor az anyatej relatíve alacsony (de annál jobban hasznosuló) vastartalma kiegészítésre szorul, ilyenkor már érdemes hússal is kínálni a kisbabát. Az anya által szedett vaskészítmény nem befolyásolja az anyatej vastartalmát.

Az édesanyákat gyakran riogatják azzal, hogy vashiányos vagy vérszegény lesz a gyerek, ha nem kap már 4 hónaposan az anyatejen kívül mást is. Anaemia (vérszegénység) ritka a szoptatott babák körében. Többek között, az alább felsorolt okok miatt:

• Az egészséges, időre született csecsemő bőséges vastartalékokkal rendelkezik születése pillanatában, legalább az első 6 hónapra elegendővel.
• Habár az anyatej vastartalma alacsony, nagyon jól hasznosul: 49 százaléka! Ellentétben a tehéntejjel, amiből 10%, a vassal
  dúsított tápszerből pedig csak 4%! Az anyatej magas laktóz és C-vitamin tartalma segíti a vas felszívódását.
• Szoptatott babák nem veszítenek vasat a székletükkel, ellentétben a tehéntejjel és tehéntejalapú tápszerrel  táplált babákkal.

A korai tehéntejes táplálás ugyanis bélrendszeri bevérzéseket eredményez.

Az időre született babák vastartaléka összeadódik az anyatejben készen lévő vassal, s ez általában elegendő ahhoz, hogy a csecsemők haemoglobin szintje a megengedett határértéken belül maradjon, akár az elsõ életév második felének nagy részében is.

Egy felmérés során, melyet olyan szoptatott babák között végeztek, akik nem kaptak vaskészítményt vagy vassal dúsított gabonapelyhet, bebizonyosodott, hogy a legalább 7 hónapig vagy tovább kizárólag szoptatott babák haemoglobinszintje egy éves korukban lényegesen magasabb volt, mint azoké a babáké, akik 7 hónapos koruk előtt kaptak valamilyen szilárd táplálékot. A kutatók nem találtak anaemiás esetet azok között az egy éven aluli babák között, akiket legalább az első 7 hónapban kizárólag szoptattak. Ebből arra következtettek, hogy a 7 hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti a vérszegénység kialakulásának veszélyét, így ajánlott, különös tekintettel a világ azon részeire, ahol a szoptatás általános és vaskészítmények adása nem lehetséges vagy az adott kultúrában nem elfogadott. (Pisacane, A. Iron status in breast-fed infants. J Pediatr 1995; 127(3):429-31.)

Ha az anya vagy a gyermekorvos szeretné, egy vérvétellel ellenõrizhetõ a vas-szint, haemoglobinban mérve.

Születéskor a haemoglobinszint aránylag magas: 13,7-20,1 gm/dl között normális, ez az idő múlásával csökken. 3 hónapos korban 9,5-14,5 között (általában 12), 6 hónapos kortól 6 éves korig 10,5-14,0 között (általában 12) normális.

A felesleges vas-kiegészítés felboríthatja a csecsemő vasfelhasználásának kényes egyensúlyát, emésztőrendszeri problémákat, mint hányás, hasmenés okozhat. Az anyatejben két fehérje, a laktoferrin és a transferrin felveszi és megköti a bélrendszerben lévő vasat, ezáltal megakadályozva azoknak a káros baktériumoknak az elszaporodását, amelyek növekedéséhez vas szükséges. Ha a szoptatott baba vaskiegészítést kap, a laktoferrin és a transferrin vasmegkötő képessége ezt már nem bírja el, minek következtében a káros baktériumok elszaporodnak.

Nem biztos, hogy a féléves kisbaba elfogadja a felkínált ennivalót. Érdemes legalább hetente egyszer kínálni; amint eljön az ideje, el fogja fogadni.

A kizárólagos szoptatás nagyon kényelmes dolog, az első életév második fele azonban már az új ételekkel való ismerkedés ideje. Ne akarjunk tovább várni vele, mint ahogy a kisbaba jelét adja, hogy készen áll a kóstolgatásra! Figyeljük az ő jelzéseit ugyanúgy, ahogy eddig, az igény szerinti, kizárólagos szoptatással tettük. Eltart még egy darabig, mire jelentősebb mennyiséget fogyaszt a főzelékekből, s egyéves kor alatt az anyatej marad a kisbaba fő tápláléka.

2.2. Milyen jelei vannak, hogy a kisbaba megérett az anyatejen kívül más táplálék befogadására is?

- elmúlt a baba 6 hónapos  

- stabilan tud ülni

- a szájába bevitt étel befelé megy, lenyeli, nem tolja ki a nyelvével
- váratlanul gyakrabban szeretne szopizni, mint akinek sosem elég, és ez nem rendeződik gyakoribb szoptatással pár nap alatt, mint egy növekedési ugrásnál
- stagnál a gyarapodása
- van foga, képes rágni
- képes a kezével megfogni és a szájába tenni az ételt

2.3. A szilárd táplálék bevezetése. Mivel kínáljuk meg a kisbabát először? Hogyan vezessünk be egy új ételt fokozatosan? Szoptatások után kínáljuk, ne előtte és ne helyette. Az allergia jelei. A különböző ételféleségek bevezetésének körülbelüli időpontja. Mivel várjunk egyéves korig vagy tovább? Mit ne adjunk a babának? Chips és társai. Szükség van-e tejpépekre? Egészséges táplálkozás a családban. Nemzetközi és hazai ajánlások.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a WABA (A Szoptatásért Világszövetség) ajánlása alapján a babák féléves koráig a kizárólagos szoptatás javasolt. A Magyar Csecsemő- és Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma és a Védőnők Szakmai Kollégiuma egyaránt a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás mellett foglal állást.

A szakmai kollégiumok a vegyes étrend bevezetéséhez a gyümölcs-, zöldség- és gabonaféléket javasolják. Sokan szeretik gyümölccsel, azok közül is almával, őszibarackkal kezdeni a szilárd táplálék bevezetését. Első ételként népszerű még a banán. Egyes mamák azt tapasztalták, hogy kisbabájukban allergiás reakciót váltott ki ez a déligyümölcs. Mivel a banán távoli országokból érkezik hozzánk és a tartósítás érdekében vegyszeresen kezelik, érdemes az orvos tanácsát kikérni ezzel kapcsolatban. Amagyar babák a hazánkban honos gyümölcsöket tolerálják leginkább.

Az első próbálkozásokhoz egy nyugodt időszakot érdemes választani, pl. a délutánt, amikor a kisbaba kipihent és vevő valami újra. Mindig először szoptassuk meg, majd ültessük az ölünkbe és kínáljuk meg a babát egy negyed teáskanál reszelt almával Ha ízlik neki és megeszi, akkor másnap adhatunk neki egy kicsivel többet. Lassan, fokozatosan emeljük az adagot és közben figyeljük a kicsit, hogy nincsenek-e kiütései, vagy egyéb, allergiára utaló jelek.

Egy étel bevezetése 5-7 napig tartson. Utána hasonlóképpen ismertessük meg a következővel. A kicsik általában imádják az őszibarackot, érdemes lefagyasztani belőle, hogy télre is legyen. Adhatunk még a kisbabának meggyet, később körtét, szilvát, szőlőt, de óvatosan, mert ezek hasfájást okozhatnak.

Zöldségek közül a krumpli jöhet elsőként szóba, a csicsóka, bio-répa, sütőtök, spenót, sóska, zöldborsó, zöldbab.

A húsokat érdemes aránylag hamar, az első néhány főzelékféle után bevezetni, a magas vastartalom miat

A pépes ételeket hamarosan fölváltják a villával összenyomott, kissé darabos főzelékek. Hagyjuk a kisbabát egyedül is kanalazni! Igaz, eleinte sokat kell utána takarítani, de amint egyre ügyesebben bánik az evőeszközzel, úgy fog egyre kevésbé maszatolni. Később adjunk a kezébe nagyobb darabokat is, pl. egész főtt répát. Nem baj, ha összenyomja, kicsit szétkeni, miközben a szájába gyömöszöli, így fedezi föl a különböző ételek állagát, színét, formáját.

Egyáltalán nem muszáj minden esetben külön főzni a gyermeknek: nyugodtan eheti a családnak szánt levesben főtt zöldséget, húst, de még a berántás, habarás, fűszerezés előtt vegyük ki belőle, amit neki szánunk.

Ha a családi ebéd nem neki való, akkor persze külön kell főzni, de minimális sóval, cukorral ízesítsük csak az ételeket. Fűszerezhetők is a kisbaba ételei, nem is annyira az általunk megszokott szárított fűszerekkel, hanem egyszerűen tegyünk a főzővízbe zellert, hagymát, fokhagymát, bármit, ami jó ízt ad az ennivalónak. Az anyatejes babák úgyis hozzászoktak már az ízekhez, hiszen a mama teje egy kicsit mindig más ízű, aszerint, hogy mit fogyasztott előzőleg.

Ne aggódjunk, ha a baba nem eszik túl sokat! Akár másfél, kétéves is lehet, mire jelentősebb mennyiséget fogyaszt a főzelékekből, húsokból.

Ha egy-egy ételről megbizonyosodtunk, hogy nem váltott ki allergiás reakciót, akkor kombinálhatjuk más, már kipróbált étellel. A főzelékeket főtt krumplival lehet sűríteni.

Magyarországon első számú allergén a tehéntej, ezt követi a sorban a tojás és a szója. Egyéves kor előtt ezek bevezetése a kisbaba étrendjébe nem ajánlott. (A tojásnak először mindig a sárgáját adjuk, keményre főzve, villával összetörve.)

Érdemes átgondolni és akár egy éves korig is várni az alábbi, gyakran allergiás reakciót kiváltó ételekkel:

- tejtermékek, búzaliszt, paradicsom, citrusfélék, kukorica, dió.

Mézet se adjunk a babának az első születésnapja előtt, a méz ugyanis botulizmus csírákat tartalmazhat. Várjunk a hallal és a belsőségekkel is, a bennük fölhalmozódó méreganyagok káros hatása miatt.

Másféléves kor után jön el az ideje a kivi, eper és hasonló aprómagvas gyümölcsök kóstolásának.

Kétéves kor előtt kerüljük a csonthéjasok, magvak és a nyers répa adását, fulladásveszély miatt. Természetesen darálva, reszelve fogyaszthatók.

A földimogyoró az Egyesült Államokban előkelő helyen áll az ételallergének között, az angliai La Leche Liga három éves kor alatti gyerekek számára nem javasolja. Szintén hároméves korig érdemes várni a gombával, mert különleges, nehezen emészthető fehérjéi allergizálhatnak.

A lisztneműek és a tejtermékek bevezetéséről megoszlanak a vélemények: Magyarországon a Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma 6 hónapos kortól javasolja a lisztneműeket, gabonaféléket és 9-10 hónapos kortól a tejtermékeket. Ha a családban bármilyen allergiára való hajlam mutatkozik, akkor csak egy éves kor után ajánlják őket.

Mivel ma már szinte valamennyi családban előfordul allergiás megbetegedés, érdemes várni ezeknek az ételféleségeknek a bevezetésével. Nagyon sokszor csak évek múltán derül ki, hogy valaki allergiás egy bizonyos élelmiszerre.

A boltok polcain széles a választék bébiételekből. Ezeknek a használata nagyon praktikus lehet például utazásnál, nyaralásnál, az első próbálkozásokhoz azonban túl nagy mennyiséget tartalmaz egy-egy üveg. Ráadásul a címkéken már 4 hónapos kortól való ajánlást is feltüntetnek, ami szöges ellentétben áll az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. Később is érdemes alaposan elolvasni, hogy mit tartalmaznak az üvegek; egyéves kor alatt semmiképpen ne vegyünk a babának tejet, epret, paradicsomot vagy más, allergizáló ételféleséget tartalmazó bébiételt.

Népszerűek a különböző tejpépek is. Mivel csak vizet kell hozzáadni, elkészítése rendkívül egyszerű. Azonban a tejpépek nagy része teljes tejet vagy sovány tejport tartalmaz, ami köztudottan az első számú táplálékallergén és egyéves kor alatt mindenképpen kerülendő. Az anyatejes babának semmi szüksége tejpépekre. Nem igényel sokkal több munkát elkészíteni gluténmentes gabonapehelyből egy finom kását, amihez akár lefejt anyatejet is keverhetünk.

Ha a kicsi nem fogadja el 6 hónaposan a kínált ennivalót, próbálkozzunk meg vele újra: 2-3 naponta vagy hetente. Ha szépen fejlõdik, és elég neki az anyatej, akár egyéves koráig is élhet kizárólag azon. Az elsõ életévben az anyatej a gyermekek fõ tápláléka.

Fontos tudni: az első életévben nem a szoptatást helyettesítjük az egyéb táplálékkal, tehát a szilárd étel bevezetése nem egyenlő az elválasztással. Ezért is adjuk a pépeket szoptatások után. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abbahagyja.

Ne szoktassuk rá a gyereket a chipsre, ropira, kekszre vagy babapiskótára! Ezek elsõsorban szénhidrátot tartalmaznak, tápértékük csekély, csak eltömik a baba gyomrát. Ha a kisgyermek egész nap rágcsál, ropogtat valamit, éppen az értékesebb, tápanyagdúsabb élelmiszereknek nem marad hely a gyomrában.

Kerüljük az édességeket, a süteményeket, a szénsavas és egyéb üdítőitalokat; a cukrot vagy mesterséges édesítőszereket, ízfokozókat, mesterséges színezéket tartalmazó ételeket.

Ha eddig nem tettük, kezdjünk el magunk is egészségesen táplálkozni. Kerüljük a túl zsíros, cukros ételeket. Használjunk növényi zsiradékot, margarint, olajat, különösen olivaolajat a főzéshez, sütéshez. Főzés helyett inkább pároljuk az alapanyagokat; így jobban megmarad a vitamin- és tápanyagtartalmuk. Együnk sok nyers zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét, étrendünk megfelelő arányban tartalmazzon fehérjét, szénhidrátot.

Igyunk vizet, ásványvizet, frissen facsart gyümölcslét. Kerüljük a sok cukrot tartalmazó bolti ivóleveket, a szénsavas üdítőitalokat, amelyek a cukor mellett tartósítószert, gyakran koffeint is tartalmaznak.

Járjunk elöl jó példával! Nehéz lesz rávenni a gyereket a megfelelő táplálkozásra, ha magunk is chipset rágcsálunk naphosszat.

Nagymozgások:

6 hónapos kora körül már meg tud fordulni a hasáról a hátára és vissza.

7-10 hónapos kor között nagyon látványos a mozgásfejlődés: elkezd kúszni, mászni (eleinte inkább hátrafelé), föláll, kapaszkodva lépeget, majd egyéves kora körül megteszi az első önálló lépéseket.

A másfél éves már biztonsággal jár, bútorokra fölmászik, a kétéves pedig ügyesen fut.

Figyelem! Egyéni eltérések a mozgásfejlődés terén is vannak, ne ijedjünk meg, ha kisbabánk nem pontosan a tankönyv szerinti életkorban jut el egy-egy fejlődési szakaszhoz! Az esetleges rendellenességek a védőnővel és a gyermekorvossal való rendszeres találkozás során mindenképpen kiderülnek.

Finommozgások:

A 6 hónapos csecsemő mindent megfog, amit elér, a tárgyakat átteszi egyik kezéből a másikba és mindent a szájába vesz.

A 8 hónapos már két tárgyat is megtart és egymáshoz ütögeti őket. 10 hónaposan már dobálja a játékokat és szereti, ha valaki visszaadja neki. Egyévesen már a hüvelykujja és a mutatóujja közé csippenti a tárgyakat, szeret pakolni. Másfél évesen már tornyot épít. Kétévesen elkezd rajzolni, a ceruzát marokra fogja. Érdemes vastag ceruzát, zsírkrétát vagy krétát adni a kezébe. A 3 éves kisgyermek már ollóval vág, önállóan le tud vetkőzni.

Pszichoszociális fejlődés:

8 hónapos kor körül jelenik meg az úgynevezett szeparációs szorongás és az idegenektől való félelem. Az eddig oly barátságos kisbaba nem marad meg sírás nélkül még a nagyi kezében sem, csak anya kell neki. Ebben az időszakban még rövid időre sem szerencsés másra hagyni a babát.

A tízhónapos már ügyesen változtatja a helyét, négykézlábol a lakásban. Olyan elfoglalt a világ felfedezésével, hogy napközben "nem ér rá" szopizni. Ezt a jelenséget sokan félreértelmezik és elválasztódásnak gondolják.

Másfél év körül tapasztalhatjuk azt a jelenséget, amit újraközeledési krízisnek neveznek. A baba birtokba veszi környezetét, bármilyen messze el tud távolodni a mamájától. Ez azonban egyszer csak szorongást kelt benne, és erre való reakcióképpen le nem lehet vakarni, folyton csak a mamája mellett lenne. Kismilliószor szopizik egy nap.

A kétéves korra a dackorszak a jellemző, amelynek az átvészelését a szoptatás megkönnyíti.

2-3 éves kor körül a legtöbb kisgyerek szobatiszta lesz. Nem szabad siettetni ennek a kialakulását, várjuk meg, míg a gyermek eléri a megfelelő fejlettségi szintet.

3-5 éves korban a gyermek gyakran fél a sötétségtől, szörnyektől vagy éppen a haláltól. Időnként rémálmai vannak. Meséljünk neki minden este, így segítve őt, hogy túljusson ezeken a félelmeken.

2.5. Az anyatej összetételének változása a szilárd táplálék bevezetését követően.

A tejmennyiség folyamatos növekedésével nőtt az anyatejben a kálium, a kalcium, a zsír, a szabad foszfát, a laktóz, a glukóz és a citrát tartalom; csökkent a tej pH-ja, a fehérje, a nátrium és a klorid szint; míg a magnézium szintje gyakorlatilag állandó volt.

A szilárd táplálékok bevezetésével a tejmennyiség nem kezd azonnal csökkenni, hiszen a baba még csak kóstolgatja a különböző ételféleségeket. Néha hónapokig is eltart, mire a csecsemő nagyobb mennyiséget fogyaszt a gyümölcsökből-főzelékekből, miközben a szoptatás gyakorlatilag változatlanul folyik tovább. Amikor a baba már több szilárd táplálékot fogyaszt, a tejmennyiség csökkenni kezd. Mi történik a tej összetételével, ha hagyjuk a gyermeket magától elválasztódni?

Az elválasztás során a kálium-, a magnézium-, a zsírkoncentráció és a pH a tejmennyiség csökkenésével párhuzamosan, folyamatosan nő, míg a szabad foszfát-, a citrát- és glukóz tartalom folyamatosan csökken. Eközben a fehérje-, a nátrium- és a kloridkoncentrtáció állandó marad mindaddig, amíg a napi tejmennyiség 200ml-re nem csökken. Ezután ezen összetevők koncentrációja hirtelen megnő.

A laktóz szintje az elválasztás során szintén állandó mindaddig, amíg a napi tejmennyiség kb. 300 ml-re nem csökken. Ekkor a laktóz koncentrációja drasztikusan csökkenni kezd.
A kalcium koncentrációja az elválasztás során végig állandó marad.

2.6. A szoptatás és a testközelség iránti igény a második félévben és azután sem változik.

Hosszú ideig azt tartották, hogy 9 hónapos korra el kell választani a kisbabákat. Szerencsére ma már tudjuk, hogy egyéves korig az anyatej minősül a babák fő táplálékának, és a szopás később is fontos szerepet tölt be a kisbaba életében. Az anyatejben található immunanyagok továbbra is megvédik a kis totyogót a fertőzésektől, betegség esetén pedig segítenek a mihamarabbi gyógyulásban.

A világ felfedezésével oly elfoglalt kisgyermek bármikor visszaszaladhat a biztonságot jelentő helyre, édesanyja ölébe és a szopizás megnyugvást, vigaszt, ismerős mamaízt és -illatot jelent.

2.7. Problémák a szoptatás körül. Fogzás, harapás, szopási sztrájk. Mellgyulladás. A tejtermelés fenntartása a problémás időszakban. Fejés. Pohár vagy cumisüveg?

Az első év második felében és azt követően - csakúgy, mint korábban -, bármikor kialakulhat tejcsatorna-elzáródás, tejpangás, mellgyulladás, kisebesedés vagy gombás fertőzés. Ebben az időszakban, az első fogacskák kibújásának ideje körül és után azonban a harapás jelenti a legtöbb mama számára a problémát. Az aktívan szopó kisbaba nem tud harapni. Amikor azonban csitul a tejleadó-reflex és már nem szopik a baba olyan intenzíven, mint addig, elengedi a vákuumot, elkezd lecsúszni a mellről és amikor már csak a bimbó van a szájában, megharapja. Persze, nem szánt szándékkal okoz fájdalmat a mamának, de ez a legkevésbé sem vigasztal. Mit lehet tenni?

- Határozottan rá kell szólni a babára. Mondjuk neki, hogy "nem" vagy "nem szabad"

- Vigyázni kell, hogy a fájdalom hatására a mama ne kiáltson föl. Azzal ugyanis annyira megijesztheti a babát, hogy átmenetileg (ritkán végleg) el is utasíthatja a szopást.

Előfordul, hogy a baba elutasítja az anyamellet. Szopás közben sírni kezd, megfeszíti magát és elengedi a mellet. Egy idő után egyáltalán nem hajlandó bekapni a mamája mellét. Ezt nevezzük szopási sztrájknak. Leggyakoribb oka valamilyen fájdalom, pl. fogzás, fülfájás; ijedtség, cumizavar, de a mama erős tejleadó-reflexe is okozhatja. Lehet, hogy a mama új dezodort használ, új mosóport vagy más olyan illatanyagot tartalmazó készítményt, amely zavarja a csecsemőt. A menstruáció első napjaiban megváltozik a tej íze, csakúgy, mint egyes gyógyszerek vagy egy mellgyulladás hatására. Gyakran előfordul, hogy nem jövünk rá, mi váltotta ki a sztrájkot, s pár nap múlva a kisbaba ugyanúgy szopik, mint azelőtt.

Fontos, hogy az édesanya ne bizonytalanodjon el magában, ne érezze úgy, hogy kisbabája személy szerint őt utasította el! A baba egy számára kellemetlen helyzetet utasít el, s legalább annyi törődést igényel, mint szomorkodó édesanyja.

Mi a teendő?

A kisbabának ilyenkor időre van szüksége. Fontos a sok testkontaktus, a hordozás. Semmiképpen ne erőltessük a szoptatást, ne kapcsolódjon rossz élménye a szopizáshoz! Próbáljuk minél többször félálomban vagy alvás közben szoptatni! A legtöbb sztrájkoló kisbaba elfogadja a mellet félálomban.

Ha fog- vagy fülfájás okozza a sztrájkot, előfordul, hogy a kisbaba csak az egyik mellet utasítja el: nem szeret szopás közben azon az oldalon feküdni, ahol a fájdalom erősebb. Ilyenkor megpróbálhatjuk a bölcsőtartásban szopó gyermeket óvatosan átcsúsztatni az elutasított mellre, ahová így hónaljtartásban fog megérkezni. Nagyobb babát akár szembe is ültethetünk magunkkal vagy ha hanyatt fekszünk, ráhasalhat a mellünkre.

Mellgyulladás után megváltozik a tej íze, sósabb lesz. Vannak kisbabák, akik ilyenkor nem akarnak abból a mellből szopni. Ne erőltessük!

Sztrájk idején mindenképpen le kell fejni a tejet. Találjunk egy hatékony mellszívót, amivel ki tudjuk váltani a tejleadóreflexet vagy tanuljuk meg a kézi fejést. (Lásd: Fejés az első héten) Az egyik népszerű kézi fejési technika, a Marmet-módszer elsajátításához, kérjük a La Leche Liga tájékoztató füzetét.

A lefejt anyatej tárolásának módjáról megoszlanak a vélemények. A tej tárolása mindig a hőmérséklet függvénye. Egy hűtőszekrényen belül sem azonos mindenhol a hőmérséklet, érdemes egy hőmérő segítségével megmérni és ha van rá mód, beállítani.  Az ajtóra soha ne tegyük a lefejt anyatejet! Táblázatunk a La Leche League International kiadásában megjelent Womanly Art of Breastfeeding és a Breastfeeding Answer Book alapján készült.

A lefejt anyatej itatásához célszerű kispoharat használni. A cumisüveg használata megzavarhatja a kisbaba szopási technikáját, valamint oda vezethet, hogy a sztrájkoló baba már nem is akar többé a szopizással bajlódni. Nem ördöngősség megitatni pohárból egy babát! Ültessük fel a kisbabát, tegyük a szájához a poharat megdöntve úgy, hogy az ajkához érjen a tej. A baba ügyesen kiszopizza a pohárból a folyadékot. Megteszi egy régi, ún. presszós pohár, aminek vastag a fala és felfelé szélesedik, de kapható speciális műanyag itatópohár is. Nagyobb babák már a csőrös pohárral is boldogulnak.

A szopási sztrájkot sokan összetévesztik a spontán elválasztódással, de jó tudni, hogy normális körülmények között a babák nem választják el magukat egyéves koruk előtt.