|
Válasz:
A
3.5 éves gyermek esti elalvása valóban késõinek tûnik,
ennek oka többféle is lehet. Elõször is érdemes átgondolnia
a napi ritmusukat: reggeli kelés, napközbeni alvás. Fõleg ez
utóbbi a fontos, mert ha délután nagyon hosszan - 2-3 -
órát alszik a gyermek, akkor az esti elalvási idõ kitolódik,
megnyúlik. Nem írta, hogy gyermeke jár-e óvodába, ott hogy
érzi magát, szeret-e járni, mikor, mennyit alszik?
Fontos, hogy a gyermek napközbeni teendõi elég mozgást és
szabad levegõn való tartózkodást tartalmazzanak, még télen
is a délutáni 1,5-2 órás séta, futkározás nélkülözhetetlen
jó alváshoz. A sportot nem javasolnám, inkább a játékos
gyermektornát, ilyet általában a mûvelõdési házak szervezésében
találhat. Mielõtt megpróbálná átszervezni a napjukat,
figyelje meg mennyire fáradt a gyermeke délutánra,
mutatkoznak-e rajta a fáradtság jelei? Vannak ugyanis kisebb
alvásigényû gyerekek, akik nem igényelnek hosszabb alvásidõt,
megelégednek a 9-10 órával is, míg másoknak 11-12 órára
van szükségük. Ennek megítélése a gyermek viselkedésén
át lehetséges: nyûgös-e, ingerült-e, nehezen kezelhetõ-e késõ
délutánra, estére? Ha nem, akkor a kisebb alvásigényû
gyerekek közé tartozik.
Az elalvási idõ ugyanúgy, mint a felébredés szoktatás/szokás
kérdése, megtanulható, gondoljon csak arra, amikor dolgozni jár
valaki, egy idõ után "magától" felébred, szinte nem is
kell az ébresztõóra. A gyerekeknél is így van. Az átállásnak
azonban fokozatosnak kell lennie és a jelentkezõ nehézségeket
türelmesen kell viselnie. Legelõször a reggeli ébredést
kell korábbra hozni, ezzel együtt a déli ébredés is korábbra
tevõdik, a délután megnyúlik és több idõ marad a játékra,
sétára, így jobban elfáradhat a gyermek.
Az esti lefekvésnek, alvásnak legyen szertartása, amitõl ne
térjenek el. Ez kezdõdhet a fürdetéssel, legyen közös játék,
majd mese és végül az ágyba bújás. Ez az idõ legyen csak
a gyereké, csak rá figyeljenek. Jobb, ha a gyermeket arra próbálja
rávenni, hogy egyedül aludjon el, ehhez azonban a lakásban
nyugalomnak kell lennie (fizikai és lelki értelemben is).
Legyen félhomály, vagyis a tárgyak körvonalai legyenek
kivehetõk, és ha szól a gyermek, menjen oda hozzá. Elképzelhetõ,
hogy eleinte azt kéri üljön mellette, akkor tegye meg, de ne
legyen aktív, vagyis ne feküdjön mellé, ne simogassa a hátát.
Ha a gyermek elegendõ élményhez jut, a napja kiegyensúlyozott,
biztonságban érzi magát, akkor a kezdeti tiltakozások után
korábban alszik majd el.
Befejezésül még annyit, hogy a gyerekek nagyon ragaszkodnak a
megszokott dolgaikhoz, szokásaikhoz, így az esti alvási ceremóniához
is. Ha elhatározta magát, hogy milyen ceremóniát követ,
akkor ahhoz következetesen ragaszkodjék.
Izsó Ildikó
2002.02.24
|
