Kérdés:
Császármetszés után mennyi idõt tart indokoltnak a következõ terhesség elõtt? Itt két évet szoktak mondani, nekem az orvosom egy évet javasolt. Erre az idõre a méhen lévõ heg miatt van szükség vagy az anya általános egészségi állapota miatt?
Ha következõ szülés normál úton történik és bekövetkezik a hegszétválás, az mennyiben veszélyes a babára? Észre lehet venni a szülés alatt, ha veszély van? Vannak erre eszközök, hogyan tudják figyelni? Lehet így EDA-val szülni?
Misgav-Ladach módszerrel végzett császármetszés után jobbak az esélyek egy következõ terhesség problémamentes kiviseléséhez illetve sikeres hüvelyi szülésre, mint a hagyományos harántmetszéses császármetszés után? Nem egyértelmû számomra, hogy ennél a módszernél a méhen ejtett vágás kisebb-e, illetve ennek van -e jelentõsége a késõbbi terhességnél.
Az általam fellelt információkból úgy tûnik, hogy sajnos egyetlen orvos sem dönti el helyettem, hogy vállalkozhatok-e hüvelyi szülésre, vagy nem. Én nem szeretnék csak azért császármetszéssel szülni, mert az elsõ szülésem (magzati javallat alapján) az volt. Viszont ha nekem kell döntenem, akkor tudni szeretném mik a rizikók, mennyire csak a pertõl való félelem hajlítja az orvosokat a második császármetszés felé, és mennyire valós veszélyek.

Válasz:
Az elõzetes császármetszés utáni hüvelyi szülésnek mindenképpen elõfeltétele, hogy kifogástalanul gyógyuljon a méh sebe. Maga a hegvonal a terhesség alatt (elsõsorban a vége felé ultrahanggal is ellenõrizhetõ. Belátható, hogy az újabb császárra nagyobb az esély, minél közelebb vagyunk idõben az elõzõhöz. Erre pontos adatokat nehéz mondani, de ha arra gondolunk, hogy általában is legalább két-három év korkülönbségû gyerekek a jellemzõek: akkor a gyakorlatban ez megfelelõnek tûnik.
Az elõzõ mûtét sebét tehát a szülés elõtt ultrahanggal, alatta komplex észleléssel, fizikális vizsgálattal ellenõrzik, természetesen a baba állapotának folyamatos monitorizálásával. A hegszétválás általában inkább a kitolási szakban, a baba megszületése körüli idõben szokott bekövetkezni, sok esetben a megszületés után. A hegszétválás legkisebb gyanújakor azonnali mûtétet kell végezni; e tekintetben az EDA alkalmazása azért is praktikus, mert hamarabb kezdhetõ a mûtét.
A Misgav-Ladach féle módszer a has megnyitására vonatkozik, a méh sebzése szempontjából nem jelent különbséget, így a késõbbiekre érdemi befolyása nincs.
Elõzetes császármetszés után hazánkban a gyógyszeres fájáserõsítés nem szokásos. Ha nincs megfelelõ spontán fájástevékenység, az újabb mûtét a megoldás.

Dr. Nagy László

2001.10.03