|
Kérdés:
Két vetélésem volt,
2000. májusában(10 hetesen) és decemberben(12 hetesen).
Mindkettõ minden elõzmény nélküli. Ultrahangon az elsõ
esetben halott magzat volt látható, ekkor szívhang nem volt
észlelhetõ a terhesség során. Második esetben a szívhang
észlelhetõ volt, és a következõ ultrahangos vizsgálatnál
(2 hét múlva) már csak üres petezsákot mutatott. Genetikai
kivizsgálásra járunk jelenleg a párommal. Mivel az egyik zárójelentésemen
szerepel, hogy behúzódó méhem van, a genetikus doktornõ jónak
látta, ha kivizsgálják.
Az ultrahangos beutalómon volt egy kérdés: HSG szükséges-e?
Szeretném megkérdezni, hogy
1. ez mit takarna, mert az ultrahangot végzõ orvos szerint
javasolt.
2. Megállapították, hogy uterus subseptusom van. Megmutatta,
hogy mit jelent ez. Javasolt egy mûtétet, melynek során
ezeket a "kiálló szarvacskákat" (így fogalmazott)
levágják. Kérdésem, hogy mennyire veszélyes ez a beavatkozás
és mennyi "hasznom" lesz belõle, ha belemegyek? Félek
tõle, hogy többet árthat, mint használhat.
3. Utolsó kérdésem az, hogy az, hogy méhem nem szabályos
alakú, kizárja-e, hogy ki tudjam hordani a gyermekünket?
|
|
Válasz:
A két terhesség túl közel volt egymáshoz. Fõleg
a késõbbiekben leírtak miatt nem gyõzöm újra hangsúlyozni: a nõgyógyászok által
emlegetett hat hónap várakozás csak a biológiai minimum és még akkor is sokszor
kevés, ha nincs apróbb rendellenesség a háttérben!
1. A HSG a méhkürtök átjárhatóságát vizsgálja teherbe
nem esõ nõkön. Az orvosi terminológia e tekintetben precíz: aki nem esik teherbe, az a
sterilitás. Aki teherbe esik, de nem tudja kihordani, az az infertilitás.
Ön teherbe tud esni, tehát - hacsak azóta durva gyulladásokon nem esett át
- a HSG értelmetlen.
A HSG a méhkürtök átjárhatóságának kontrasztanyag feltöltéssel
végzett röntgen vizsgálata. Eredménye lehet, hogy a kürtök átjárhatóak:
ekkor semmit nem jutottunk elõre. Mondhatja azt is, hogy a kürtök lezártak,
ekkor nem tudom, hogyan jött volna létre az elõzõ két sikertelen
terhesség...
2.Itt van szerintem a probléma gyökere. A leírt elváltozás
egy kicsi fejlõdési rendellenesség, ami még az embrionális életbõl való. Ez
valóban gátolhatja a megtermékenyült pete beágyazódását, fejlõdését. Az elõzmények
valóban ennek oki szerepére is utalhatnak.
A mûtét általában (és a ma így KELL!) a méh külsõ
megnyitása nélkül, un. hiszteroszkópiás mikrosebészeti módon zajlik, a kis elválasztó
sövény kiirtásával, aminek révén a normál viszonyoknak megfelelõ méhûr
áll elõ.
Kockázata minimális, avatott kezekben gyakorlatilag rosszabb
helyzettel nem, de a legtöbb esetben a végleges gyógyulással kell számolni.
3. Nem zárja ki, nagyon sokan nem is tudnak betegségükrõl
(ennek egy súlyosabb formája a kétszarvú méh; nos egy három egészséges
gyermeket szült anyánál a múlt héten mutattam ki a rendellenességet, ami eszerint következmény
nélküli volt...) Az Ön elõzménye azonban azt mutatja, hogy
érdemes komolyan venni.
Dr. Nagy László
|
|
