Kérdés:
Kb. 2 évvel ezelõtt volt egy genitális herpesz fertõzésem, azóta 3-4-szer kaptam gombafertõzést.
1999. január óta szedtem fogamzásgátló tablettát (Tri-Regol, késõbb áttértem a Triodenára), majd abbahagytam a gyógyszerszedést, mert férjemmel szerettünk volna gyermeket. Menstruációs ciklusaim eléggé elhúzódóak, illetve elõször pecsételõ vérzés
jelentkezik kb. 1-3 napig, utána indul el csak a normális vérzés.
2000. augusztusában, három hónap szünet után novemberbe teherbe estem, december végén derült ki, hogy terhes vagyok. Barna folyásom volt kb. két hétig, vettem tesztet, az kimutatta a terhességet. Reggel elmentem WC-re, ömlött belõlem a vér, illetve egy kis szövetdarab (igazából nem tudom, mi volt az) is jött, arra gondoltam, hogy elvetéltem. Délután elmentem ügyeletre (január 1-je volt). Az orvos kb. 5 hetes terhességet tapintott, majd másnap vissza kellett mennem vérvételre, ultrahangra. Vérvétel is kimutatta a terhességet. Az ultrahang nem mutatott ki terhességet, a Douglas üregben viszont láttak folyadékot. Két nap múlva ugyanezeket a vizsgálatokat megcsinálták, a HCG hormon emelkedett, tehát nem lehetett vetélés.
Befektetettek a kórházba, méhen kívüli terhesség gyanújával. Még egyszer vért vettek, nõtt a HCG, ultrahangvizsgálat harmadjára mutatta ki, hogy a jobb oldali petevezetékben van az embrió.
Laparoszkópiás mûtéttel kivették a jobb oldali petevezetékemet. Márciusban vissza kellett mennem, csináltak egy HSG-t, a bal oldali petevezetõ átjárhatatlan. A doktor úr azt mondta, hogy ismételt laparoszkópia szükséges, 50% esély van arra, hogy a petevezetõt ki tudják tisztítani, hacsak nem a tövénél van az elzáródás vagy pedig a lombik bébi program mellett kell döntenünk.
Egy érdekes dolgot vettem észre, ugyanis kezembe került a méhen kívüli terhességem során kivett jobb oldali petevezeték szövettana, melyben azt írták, hogy a kivett vezetõben méhen kívüli terhesség nem igazolódott. A doktor úr erre azt válaszolta, hogy nagyon kicsi volt a a terhesség.
Sajnos, a klinikán, - ahol mûtöttek - a kommunikáció igen nehézkes az orvos és a beteg között, ezért fordulok Önökhöz.
Kérdéseim:
* A fent említett fertõzésem, lehet, hogy mindkét petevezetõt elzárta volna?
* Hogy lehet az, hogy az ultrahangon csak három vizsgálat után látták a méhen kívüli terhességet?
* A szövettan miért nem igazolja a méhen kívüli terhességet? Lehetséges, hogy normál terhesség volt?
* A HSG vizsgálat mindig pontos diagnózist mutat?
* Ha esetleg sikeresen kitisztítják a petevezetõt, akkor mennyi idõ múlva lehet ismét próbálkozni?
* A lombik bébi beültetése milyen módszerrel történik?

Válasz:
Nem Ön az elsõ, aki arra hivatkozva fordul hozzám kérdéseivel, hogy a kommunikáció a kezelést végzõ kórház orvosaival nehézkes. Ez tudom, hogy így is van, de kérdéseire kielégítõ választ csak kezelõ orvosa tudna adni.
Minden amit én tudok válaszolni, csak feltételezéseken alapszik. Egyébként én úgy gondolom és ez az egészségügyi törvényben benne is van, hogy minden betegnek állapotáról, a történt beavatkozásokról, kezelésekrõl kielégítõ tájékoztatást kell kapnia. Amennyiben ezt nem kapja meg, el kellene gondolkozni rajta, hogy megfelelõ helyen kezelik-e?
Ezek után kérdéseire a válaszaim a következõk:
1.Kétségtelen tény, hogy a méhenkívüli terhesség leggyakoribb oka korábbi gyulladások következtében kialakult petevezeték károsodások, tehát nem zárható ki, hogy Önnél is lehetett ilyen. Ugyanakkor nem tartom valószínûnek, hogy az évekkel korábban lezajlott gombás fertõzés lett volna ennek az oka.
2. Ultrahangon sem könnyû felfedezni a méhenkívüli terhességet, jó szakember és jó készülék kell hozzá, de korai esetben így sem egyszerû a korrekt diagnózis felállítása.
3. Szövettani vizsgálatnak igazolnia kellett volna a méhenkívüli terhességet, hacsak nem olyan részébõl végezték el a kimetszést a szövettanászok, ahol ténylegesen nem volt terhesség. Én úgy gondolom története alapján, hogy elhalt, méhen belüli terhessége lehetett. A kettõ betegség elkülönítése sokszor nem könnyû, orvosai azzal nem követtek el hibát, hogy a laparoszkópiát elvégezték.
4. A HSG vizsgálat nem biztos diagnózis, nagy hiba lehetõségei vannak az eljárásnak.
5. A petevezeték nem piszkos, tehát "kitisztítani" sem lehet. A petevezeték környékén lehetnek összenövések, melyek gátolhatják funkcióját, illetve különbözõ helyeken el lehet záródva. Ezek közül vannak olyan állapotok, melyek laparoszkópiával, illetve hasmûtéttel jó eredménnyel kezelhetõk, megszûntethetõk, de olyan is van, mely miatt mûtét végzése nem indokolt, mert nagyon kicsi az esély a sikerre.
6. Nem tudom, hogy mit ért "lombik bébi beültetése" alatt: ha az embriók visszahelyezését a méhbe, akkor az egy fájdalmatlan eljárás, olyan mint egy nõgyógyászati vizsgálat. Ha az egész módszerre gondol, akkor arról kielégítõ információt tud beszerezni a www.infertility.hu honlapon.

Dr. Török Attila